Jelenleg olvasottTechnológiai fejlődés, digitalizáció és afrikai ágensszerep geopolitikai olvasatban írta Tarrósy István27 perc Irán „utolsó bástyája”? – Az iraki belpolitika jelentősége Irán... A Csád-tó biztonsági környezetének elemzése, értékelése
Megosztás Szöveg beállítások

A globális folyamatokba való bekapcsolódás kulcsfontosságú feltétele Afrika számára is a virtuális szektor és kibervédelem kiépítése. A kontinensen, ahol a nagyhatalmak versenyt futnak a befolyásért, jelenleg a lakosság több mint fele nem tud hozzáférni az internethez. Melyek lehetnek az afrocentrikus és afrorealisztikus megoldások jelen körülmények között?

Absztrakt

Az írás a kortárs geopolitika, geoökonómia és technológiai fejlődés diskurzusában két fő nézőpontból vizsgálja az afrikai kontextust. Egyrészt arra keresi a választ, „mit akar Afrika”, vagyis milyen célok és prioritások jelennek meg az Afrikai Unió stratégiai dokumentumaiban, különösen az Agenda 2063 keretében. Másrészt azt elemzi, „mit akarnak a külső szereplők”, például Kína, az Egyesült Államok vagy az Európai Unió, különös tekintettel az afrikai digitális és kibervédelmi szektor fejlődésében vállalt szerepükre. Konkrét példák – így például Ghána 2020-as kiberbiztonsági törvénye – rámutatnak az egyes afrikai államok politikai megfontolásaiban értelmezhető kezdeményezésekre. A tanulmány tárgyalja a nagyhatalmi stratégiákat, egyúttal az Agenda 2063 által hangsúlyozott tudás-, technológia- és innovációközpontú fejlődési víziót veszi alapul. E perspektívából kritikai módon elemzi a lehetőségeket és korlátokat, az afrikai cselekvőképességet hangsúlyozó, „afrorealisztikus” megközelítésben.

 

Kulcsszavak: technológia, kiberbiztonság, geopolitika, afrikai ágens, fejlődés, Agenda 2063

 

DOI: 10.56699/MT.2026.1.6

 

Cikk felolvasása00:00

A 21. századra, minden ellentmondásával, az afrikai kontinens a globális figyelem középpontjába került. Számos külső szereplő, nem csupán a korábbi gyarmattartó hatalmak, hanem a Globális Délről országai és nem állami szereplők is érdeklődést mutattak az afrikai térségek – különösen az afrikai piacok – meghódítása iránt, magas várakozásokkal az „új határterületeken a tőkefelhalmozás és a profitszerzés korlátlan lehetőségeivel” kapcsolatban (Taylor, 2014: 1). E „határterület” koncepciója „széles körben kapcsolódik Afrika növekvő fontosságához a nemzetközi kapcsolatokban és a globális gazdaságban” (Bach, 2013: 1), főként a média és a vállalati szereplők megváltozott percepciója miatt. Az „Africa Rising” („Afrika felemelkedőben) narratívát azonban kritikusan kell vizsgálni, mivel a mindennapokban tetten érhető egyenlőtlenségek nőttek, és „a kontinens lakossága egyre nagyobb számban él szegénységben”. Az afrikai fenntartható fejlődés egyik legnagyobb akadálya az igazságtalan nemzetközi kereskedelem, egyfajta „kereskedelmi csapda”, amely sok esetben „alacsony értékű nyersanyagok exportjából áll, cserébe magasabb hozzáadott értékű feldolgozott termékekért” (Carmody et al., 2022a: 4). Természetesen az elmúlt évtizedekben a magas hozzáadott értéket képviselő nyersanyagok, így például a ritkaföldfémek „elvitele” is az egyenlőtlen kereskedelem része lett.

A földrajz döntő jelentőségű, mivel feltárja a jobb vagy rosszabb összeköttetési lehetőségek fizikai feltételeit. A szárazföldi országok, amelyek közvetlenül nem férnek hoz-zá tengeri útvonalakhoz, csapdába kerülnek; Paul Collier hangsúlyozza, hogy a tengeri kijárat nélküli állapot túlnyomórészt afrikai probléma (Collier, 2008: 54). Nem meg-lepő tehát,

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

  • Access Partnership & Centre for Human Rights, University of Pretoria (2024): Elevating Africa’s Cyber Resilience: Unveiling Regional Challenges and Charting AI Solutions,  https://blogs.cisco.com/gcs/ciscoblogs/1/2025/10/Cisco-AP-UP_ Elevating-Africas-Cyber-Resilience.pdf (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • African Union (2010): Strategy for the Implementation of the Plan of Action for the Accelerated Industrial Development of Africa, https://au.int/en/documents/20100915/strategy-implementation-plan-action-accelerated-industrial-development-africa (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • African Union (2013): Flagship Projects of Agenda 2063, https://au.int/agenda2063/ flagship-projects (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • African Union (2020): Digital Transformation Strategy for Africa (2020–2030), https://au.int/sites/default/files/documents/38507-doc-DTS_for_ Africa_2020-2030_English.pdf (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Agnew, John (2023): Hidden Geopolitics: Governance in a Globalized World, Lanham, Rowman & Littlefield. DOI: https://doi.org/10.5040/9798881836245
  • A Joint Vision for 2030 (2022): 6th European Union – African Union Summit, Final Declaration, 2022. 02. 18., https://www.consilium.europa.eu/media/54412/final_declaration-en.pdf (letöltve: 2025. 12. 04.).
  • Akinola, Adeoye O. (2022): We must return to the true meaning of ‘African Solutions to African Problems’ – but not where African elites are the problem, Daily Maverick, 2022. 03. 22., https://www.dailymaverick.co.za/article/2022-03-22-we-must-return-to-the-true-meaning-of-african-solutions-to-african-problems-but-not-where-african-elites-are-the-problem/ (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Arnold, Stephanie (2024): Africa’s roads to digital development: paving the way for Chinese structural power in the ICT sector?, Review of International Political Economy, 31 (4), 1148–1172. DOI: https://doi.org/10.1080/09692290.2023.2297363
  • Bach, Daniel C. (2013): Africa in international relations: The frontier as concept and metaphor, South African Journal of International Affairs, 20 (1), 1–22. DOI: https://doi.org/10.1080/10220461.2013.783283
  • Carmody, Pádraig (2011): The New Scramble for Africa, Cambridge, Polity.
  • Carmody, Pádraig – Kragelund, Peter – Reboredo, Ricardo (2022a): Africa’s Shadow Rise: China and the Mirage of African Economic Development, London, Zed Books. DOI:  https://doi.org/10.1007/978-3-030-77336-6_8
  • Carmody, Pádraig – Zajontz, Tim – Reboredo, Ricardo (2022b): From ‘debt diplomacy’ to donorship? China’s changing role in global development, Global Political Economy, 1 (2), 198–217. DOI: https://doi.org/10.1332/UZHW7185
  • CNBC Africa (2024): Cyber crime surge threatens Africa’s economic growth, 2024. 11. 04.,    https://www.cnbcafrica.com/media/6364180156112/cyber-crime-surge-threatens-africas-economic-growth/ (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Collier, Paul (2008): The Bottom Billion: Why the Poorest Countries Are Failing and What Can Be Done About It, Oxford University Press.
  • Corrigan, Terence (2020): Africa’s ICT infrastructure: Its present and prospects, Policy Briefing, 197, SAIIA, https://saiia.org.za/research/africas-ict-infrastructure-its-present-and-prospects (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Experts’ round-table (2025): Session with the leadership of TICID UNECA, Addis Ababa, 30 January 2025.
  • European Commission (2020): Towards a Comprehensive Strategy with Africa: Joint Communication to the European Parliament and Council, 2020. 09. 03., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020JC0004    (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Hyden, Goran (1989): Local governance and economic-demographic transition in rural Africa, Population and Development Review, 15 (Supplement), Rural Development and Population: Institutions and Policy, 193–211.
  • Ibrahim, Mo (2013): Africa needs to move towards Afro-realism, Mail & Guardian, 2013. 10. 17.,  https://mg.co.za/article/2013-10-17-we-need-to-move-towards-
  • afro-realism/ (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Kacziba, Péter (2021): The network analysis of international relations: Overview of an emergent methodology, Journal of International Studies, 14 (3), 155–171. DOI: https://doi.org/10.14254/2071-8330.2021/14-3/10
  • Maathai, Wangari (2009): The Challenge for Africa: A New Vision, Portsmouth, William Heinemann.
  • Mbeki, Thabo (2003): Africa Define Yourself, Cape Town, Tafelberg.
  • Mo Ibrahim Foundation (2024): Assessing progress after the first decade (2014–2023) of Agenda 2063, 2024. 02. 26., https://mo.ibrahim.foundation/news/2024/assessing-progress-after-first-decade-2014-2023-agenda-2063 (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Mo Ibrahim Foundation (2025): Infrastructure in Africa: unpacking the digital divide, 2025. 02. 05., https://mo.ibrahim.foundation/news/2025/infrastructure-africa-unpacking-digital-divide (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Mudavanhu, Ethan (2022): The State of Cybersecurity in Africa: The Chinese Effect, 2022. 06. 23., https://accesspartnership.com/the-state-of-cybersecurity-in-africa-the-chinese-effect/ (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Netshitenzhe, Takalani Esther (2011): Information communication technologies in African development, in Tarrósy, István – Szabó, Loránd – Hyden, Goran (szerk.): The African State in a Changing Global Context: Breakdowns and Transformations, Münster, LIT Verlag, 49–56.
  • Obadare, Ebenezer (2023): A “New Scramble for Africa”? Africa in Transition, Council on Foreign Relations, 2023. 05. 02., https://www.cfr.org/blog/new-scramble-africa (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Power, Marcus (2019): Geopolitics and Development, London, Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203494424
  • Radelet, Steven (2010): Emerging Africa: How 17 Countries Are Leading the Way, Washington, D.C., Center for Global Development.
  • Scholvin, Sören (szerk.) (2015): A New Scramble for Africa? The Rush for Energy Resources in Sub-Saharan Africa, London, Routledge. DOI: https://doi. org/10.4324/9781315565033
  • Shaw, Timothy M. (2016): African Agency Post-2015: The roles of regional powers and developmental states in regional integration, in Levine, Daniel H. – Nagar, Dawn (szerk.): Region-Building in Africa, London, Palgrave Macmillan, 109–126. DOI: https://doi.org/10.1057/9781137586117_7
  • Tarrósy István (2019): A kínai „Övezet és Út Kezdeményezés” és Kelet-Afrika: geopolitikai térnyerés, infrastruktúra, függőség, Területi Statisztika, 59 (6), 669–692. DOI: https://doi.org/10.15196/TS590604
  • Tarrósy István (2024): „Olyan Afrika, amilyet mi akarunk magunknak” – Agenda 2063: A fenntartható fejlődésről, segélyről és a függőségi szindrómáról – Wangari Maathai nyomán, Máltai Tanulmányok, 6 (2), 174–187. DOI: https://doi. org/10.56699/MT.2024.2.11
  • Tarrósy, István (2025): Technology geopolitics, digital advancement and African agency, in Munoz, J. Mark (szerk.): The Geopolitics and Geoeconomics of Technology, London, Routledge, 181–188. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003568810-24
  • Taylor, Ian (2014): Africa Rising? BRICS – Diversifying Dependency, James Currey. DOI: https://doi.org/10.1515/9781787443877
  • Vörös, Zoltán (2011): China’s role in Africa: The case of Sudan, in Tarrósy, István – Szabó, Loránd – Hyden, Göran (szerk.): The African State in a Changing Global Context: Breakdowns and Transformations, Münster, LIT Verlag, 33–47.
  • Vörös Zoltán (2022): Kínai geopolitika a 21. században: A globális világrend megkérdőjelezése?, Eurázsia Szemle, 2 (1), 8–28.
  • Vörös, Zoltán – Tarrósy, István (2020): China as a peacekeeper: The case of MINURSO, Journal of International Studies, 13 (4), 143–154., https://doi. org/10.14254/2071-8330.2020/13-4/10 (letöltve: 2026. 01. 08.).
  • Whitaker, Beth Elise – Clark, John F. (2018): Africa’s International Relations: Balancing Domestic & Global Interests, Boulder, Lynne Rienner Publishers.
  • World Bank Group (2024): Mauritius: Overview, 2024. 10. 17., https://www.worldbank.org/en/country/mauritius/overview (letöltve: 2026. 01. 08.).
Tarrósy István1396 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk