„…hogy a haragnak csak az emléke maradjon” – Autoetnográfiai elemzés szenvedélybeteg szülők elvesztéséről és elgyászolásáról

Békési TímeaKassai Szilvia

2023/1 | 87-106kb. 52 perc (19 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

Egy saját történeten keresztül mutatja be a szerzőpáros a szenvedélybeteg szülők elvesztését követő gyász folyamatát.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A gyász, egy közeli személy elvesztésének élménye az élet egyik legfájdalmasabb eseménye, amelynek fizikai, pszichológiai és társadalmi következményei vannak. Szenvedélybeteg szülők gyermekei a gyásznak három rétegét élik át: a gyerekkor elvesztését, a „fantáziaszülő elvesztését” és a szülő elvesztését, amelyből az első kettő még a szülő halála előtt megjelenhet. Az első szerző autoetnográfiai beszámolóján keresztül mutatjuk be, milyen jellemzői vannak a szülő elvesztését követő komplikált gyászfolyamatnak. A szenvedélybeteg szülők elgyászolásának speciális mintázata van, általános érvényű megállapításokkal és valószínűleg jelentős egyéni különbségekkel. Az élmények alapján a szülő elvesztését követő gyászmunka tűnik a legkevesebbnek, mert azt megelőzően és azt követően is jelentős gyász- és önmunkára van szükség. Jelen tanulmányban is hangsúlyozni szeretnénk annak fontosságát, hogy a szenvedélybeteg családban nevelkedő gyerekek elérése és segítése minél hamarabb történjen meg.

Kulcsszavak: szenvedélybeteg család, gyász, elvesztett gyermek, autoetnográfia

DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2023.1.6

A gyász, egy közeli személy elvesztésének élménye az élet egyik legfájdalmasabb eseménye, amelynek fizikai, pszichológiai és társadalmi következményei vannak. Egy közeli hozzátartozó, különösen a szülő hozzájárul az identitáshoz, a hovatartozás-érzéshez, elvesztése pedig számos pszichológiai és fiziológiai tünetet eredményezhet, amelyek a gyászfolyamat során időnként megjelennek. A gyász megnyilvánulása minden veszteség esetén más és egyedi, vannak azonban közös vonások, amelyek terápiás tapasztalatok alapján lekövethetők. Ezek mentén a gyászfolyamat két nagyobb fajtáját

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Békési Tímea – Kassai Szilvia (2022): Újraépített életek. Történetek szenvedélybeteg szülők felnőtt gyerekeiről, Budapest, HVG Könyvek.
Creswell, John W. (2013): Qualitative Inquiry and Research Design. Choosing among Five Approaches, London, Sage.
Ellis, Carolyn – Adams, Tony E. – Bochner, Arthur P. (2011): Autoethnography: an overview, Historical Social Research, 36. évfolyam, 2011/4., 273–290.
Gannon, Susanne (2017): Autoethnography, in Oxford Research Encyclopedia of Educa- tion, 1–21. DOI: https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190264093.013.71
Goldschmidt, Walter (1977): Anthropology and the coming crisis. An autoethnographic appraisal, American Anthropologist, 79. évfolyam, 1977/2., 293–308. DOI: https://doi.org/10.1525/aa.1977.79.2.02a00060
Lam, Sue (2018): Becoming a Holistic Social Worker. An Autoethnography, Toronto, Ryerson University.
McLeod, John (2011): Qualitative Research in Counselling and Psychotherapy, London, Sage.
Patti, Chris J. (2012): Split shadows. Myths of a lost father and son, Qualitative Inquiry, 18. évfolyam, 2012/2., 153–161. DOI: https://doi.org/10.1177/1077800411429091
Pedersen, Anne Bettina (2019): Mourning my mother. An exploration of the complex emotions elicited by the terminal illness of an estranged parent, Kvinder, Køn & Forskning, 28. évfolyam, 2019/3–4, 107–119. DOI: https://doi.org/10.7146/kkf.v28i2-3.116312
Pilling János (2001): Adj szót fájdalmadnak. A gyász lélektana és a gyászolók segítése, in Angyal Eleonóra – Polcz Alaine (szerk.): Letakart tükör, Budapest, Helikon, 207–239.
Reinharz, Shulamit (1992): Feminist Methods in Social Research, New York, Oxford University Press.
Shear, M. Katherine (2015): Complicated grief, New England Journal of Medicine, 372, 2015/2., 153–160. DOI: https://doi.org/10.1056/NEJMcp1315618
Trahar, Sheila (2009): Beyond the story itself. Narrative inquiry and autoethnography in intercultural research in higher education, in Forum Qualitative Sozialforschung / Social Research, 10. évfolyam, 2009/1., art. 30., http://www.qualitative-research. net/index.php/fqs/article/view/1218/2653 (letöltve: 2022. 10. 15.).
Wakeman, Stephen (2021): Doing autoethnographic drugs research. Some notes from the field, International Journal of Drug Policy, 98. évfolyam, art. 103504. DOI: https://doi.org/10.1016/j.drugpo.2021.103504
Woititz, Janet G. (1985): Struggle for intimacy, Deerfield Beach, Florida, Health Communications.
Zupanick, Corinne E. (1994): Adult children of dysfunctional families. Treatment from a disenfranchised grief perspective, Death Studies, 18. évfolyam, 1994/2., 183–195. DOI: https://doi.org/10.1080/07481189408252650