Szolidaritás az államközi viszonyokban (?) – Nemzetközi támogatási mintázatok vizsgálata az orosz–ukrán háború árnyékában

Balogh Péter2023/3 | 60-79kb. 36 perc (19 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

Az államok közötti bizalom kérdését új aspektusból közelíti meg a szerző, megvizsgálva, mely országok, mikor és hogyan segítették az orosz támadás utáni évben Ukrajnát, és hogy a nemzetközi szervezetekhez való tartozás milyen hatást gyakorolt a támogatói attitűdre.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tanulmány a társadalmi tőke és a bizalom nemzetközi rendszerben betöltött lehetséges szerepének kérdésköréhez kíván adalékokkal szolgálni az orosz–ukrán konfliktus első évében – 2022. február 24. és 2023. február 24. között – Ukrajna számára biztosított támogatások vizsgálatán keresztül. Nyilvánosan elérhető forrás alapján végzett másodelemzés keretében több dimenzióban is áttekintjük a támogatások összetételét és dinamikáját. Az eredmények alapján – globálisan tekintve – egy alapvetően szűk országcsoportot jelentenek az Ukrajnának támogatást biztosító államok, s közöttük is meglehetősen jelentős aránytalanságok mutathatók ki. Meghatározónak tekinthető az Amerikai Egyesült Államok dominanciája mellett az Egyesült Királyság, Németország és Japán szerepvállalása, illetve kiemelhető a NATO tagállamainak ugyancsak jelentős összesített részesedése, amely a társadalmi tőke sajátos hatásmechanizmusaira is ráirányíthatja a figyelmet.

Kulcsszavak: társadalmi tőke, bizalom, nemzetközi támogatás, orosz–ukrán háború

DOI: 10.56699/MT.2023.3.4

A társadalmi tőke és a bizalom meglehetősen sajátos erőforrásnak tekinthető. Egyrészt amennyiben Pierre Bourdieu (2006) tőkeelméletének hármas felosztását vesszük alapul, a pénz formájában intézményesülni hajlamos gazdasági tőke, illetve a több eltérő altípusban is felismerhető kulturális tőke mellett a társadalmi tőke sajátossága, hogy nem önmagában, hanem valamilyen csoporthoz tartozás kifejeződéseként válik egyfajta előnyrendszerré, illetve a csoporton belüli csereviszonyok révén biztosíthat tulajdonosának többletlehetőségeket. Bourdieu ezen – jellemzően tehát individualisztikusnak tekinthető (Orbán–Szántó, 2006: 140–142) – interpretációja James

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

ábra: A támogatások időbeli eloszlása. Saját számítás és szerkesztés.
ábra: A támogatások időbeli eloszlása területek Saját számítás és szerkesztés.
ábra: A támogató csoportok részesedési arányai. Saját számítás és szerkesztés.
ábra: A támogatási területek csoportok szerinti eloszlása. Saját számítás és szerkesztés.
ábra: A támogató országok részesedési arányai. Saját számítás és szerkesztés.
ábra: A támogató országok részesedési arányai területek Saját számítás és szerkesztés.
ábra: A támogatások EU- és NATO-tagállamok szerinti eloszlása. Saját számítás és szerkesztés.
ábra: Az EU- és NATO-tagállamok támogatási területek szerinti szerepvállalása. Saját számítás és szerkesztés.
ábra: A menekültellátás költségeinek eloszlása országok Saját számítás és szerkesztés.
ábra: Ukrajna támogatói hálózata. Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

Bourdieu, Pierre (2006): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke, in Lengyel György – Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia, Budapest, Aula Kiadó, 132–146.
Coleman, James S. (2006): A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében, in Lengyel György – Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia, Budapest, Aula Kiadó, 109–131.
Gazdag Ferenc – Remek Éva (2018): A biztonsági tanulmányok alapjai, Budapest, Dialóg Campus Kiadó.
IFW (2023): Ukraine Support Tracker. A Database of Military, Financial and Humanitarian Aid to Ukraine, Kiel Institute for the World Economy, https://www.ifw-kiel.de/ topics/war-against-ukraine/ukraine-support-tracker/ (letöltve: 2023. 08. 01.)
Lebow, Richard Ned (2013): The role of trust in international relations, Global Asia, 8. évfolyam, 2013/3., 16–23.
Orbán Annamária – Szántó Zoltán (2006): A társadalmi tőke koncepciója, in Szántó Zoltán (szerk.): Analitikus szemléletmódok a modern társadalomtudományban. Tanulmányok a gazdaságszociológia és a politikai gazdaságtan néhány kortárs elméleti irányzatáról, Budapest, Helikon Kiadó, 137–155.
Portes, Alejandro – Sensenbrenner, Julia (2006): Beágyazottság és bevándorlás. Megjegyzések a gazdasági cselekvés társadalmi meghatározóiról, in Lengyel György – Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia, Budapest, Aula Kiadó, 162–187.
Putnam, Robert D. (2006): Egyedül tekézni. Amerika csökkenő társadalmi tőkéje, in Lengyel György – Szántó Zoltán (szerk.): Gazdaságszociológia, Budapest, Aula Kiadó, 207–219.
Rathbun, Brian C. (2009): It takes all types. Social psychology, trust, and the international relations paradigm in our minds, International Theory, 1. évfolyam, 2009/3., 345–380. DOI: https://doi.org/10.1017/S1752971909990121
Wheeler, Nicholas J. (2012): Trust-building in international relations, Peace Prints: South Asian Journal of Peacebuilding, 4. évfolyam, 2012/2.
Wrighton, Sam (2022): Trust in international relations, public diplomacy and soft power. A review of the literature and data, United Kingdom, British Council. DOI: https://doi.org/10.57884/YV4S-AF94