Máltai Tanulmányok | Az aktív idősödés egyéni és társadalmi dimenziói

Megosztás

Szöveg beállítások

A szerzőpáros az aktív idősödés két egymástól elválaszthatatlan dimenzióját, a társadalmi és az individuális megközelítéseket tárgyalják, majd az aktív időskort meghatározó legfontosabb egyéni tényezőket veszik górcső alá.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Tanulmányunkban az aktív idősödés két egymástól elválaszthatatlan dimenzióját, a társadalmi és az individuális megközelítéseket tárgyaljuk. A fogalmak ismertetésén túl vizsgáljuk az aktív idősödés konceptuális keretének alakulását, a szemléletmód fejlődését, valamint az alapvető szakpolitikai megfontolásokat. Ezt követően az életút-paradigma optikáján keresztül tekintjük át az aktív időskort meghatározó legfontosabb egyéni tényezőket. Célunk, hogy rávilágítsunk a területen tapasztalható problémákra, felmerülő kérdésekre, valamint mindezek tükrében javaslatokat tegyünk az egyéni és társadalmi cselekvések főbb irányaira.

Kulcsszavak: aktív idősödés, társadalompolitika, egyéni faktorok

DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2022.4.6

Az Eurostat (2022a) 2021-es évet mutató adatai szerint Magyarországon a hatvanöt éves korban várható élettartam a nőknél 17,5 (ez az Európai Unióra jellemző átlagnál kevesebb, az 20,9), a férfiaknál pedig 13,4 év (EU-átlag: 17,3). Az elérhető legfrissebb adatok szerint 2020-ban a hatvanöt évesen várható egészségben eltöltött évek száma nőknél csak 7,9 (EU-átlag: 10,1), férfiaknál 7,2 év (EU-átlag: 9,5) (Eurostat, 2022b). Eszerint életük utolsó szakaszában a magyar nők várhatóan 9,6, a férfiak pedig várhatóan 6,2 évet élnek betegséggel. A nők hosszabb élettartamra számíthatnak, mint a férfiak, ám betegségben eltöltött éveik száma is több. A várható és egészségben várható élettartam közötti olló, valamint az időskorúak népességen belüli növekvő aránya miatt egyre nagyobb a gondozási igény, azonban csökken a társadalomban az időskorúak ellátását biztosító aktív korúak aránya. Az időskorú eltartottsági ráta (száz aktív korúra jutó időskorú) az unióban a 2010 és 2021

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Albert Fruzsina (2016): Az idősek kapcsolathálózati jellegzetességei, Demográfia, 59. évfolyam, 2016/2–3., 173–200. DOI: https://doi.org/10.21543/Dem.59.2-3.2
Albert Fruzsina – Dávid Beáta – Tóth Gergely (2020): „Hány barátja van Önnek?” A barátok számának alakulása három évtized alatt (1986–2018), Socio.hu, Társada- lomtudományi Szemle, 10. évfolyam, 2020/3., 3–30. DOI: https://doi.org/10.18030/ socio.hu.2020.3.3
Bowling, Ann (2005): Ageing well – Quality of life in old age, Maidenhead, McGraw-Hill Education.
Buda Béla (2003): Személyiség és emberi kapcsolatok az öregkorban, in uő: A lélek egészsége – A mentálhigiéné alapkérdései, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003, 184–210.
BUSINESSEUROPE.eu (2017): European Autonomous Framework Agreement on ac- tive ageing and an inter-generational approach, https://www.businesseurope.eu/ publications/european-social-partners-autonomous-framework-agreement- active-ageing-and-inter (letöltve: 2022. 09. 26.).
Cancedda, Alessandra – Blakemore, Mike – McDonald, Neil – Pickles, Anne- mieke – Viertelhauzen, Thijs (2014): Evaluation of the European Year for Active Ageing and Solidarity between Generations. Final ECORDYS Report for the European Commis- sion 15. April 2014, https://www.silvereco.fr/wp-content/uploads/2014/09/FInalReport3final.pdf (letöltve: 2022. 09. 06.).
Cumming, Elaine – Dean, Lois R. – Newell, David S. – McCaffrey, Isabel (1960): Dis- engagement – A tentative theory of aging, Sociometry, 23. évfolyam, 1960/1., 23–35. DOI: https://doi.org/10.2307/2786135
European Commission (2014): 2012 European Year for Active Ageing and Solidarity Between Generations – Evaluation Report, https://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en &catId=89&newsId=2129 (letöltve: 2022. 09. 18.).
Eurostat (2022a): Life expectancy at age 65 by sex, https://ec.europa.eu/eurostat/ databrowser/view/tps00026/default/table?lang=en (letöltve: 2022. 09. 10.).
Eurostat (2022b): Healthy life years at age 65 by sex, https://ec.europa.eu/eurostat/ databrowser/view/tepsr_sp320/default/table?lang=en (letöltve: 2022. 09. 10.).
Eurostat (2022c): Old age dependency ratio, https://ec.europa.eu/eurostat/ databrowser/view/tps00198/default/table?lang=en (letöltve: 2022. 09. 10.).
Ferge Zsuzsa (1991): A szükségletek értelmezése, in Várnai Györgyi (szerk.): Szociálpolitika és társadalom, Válogatás Ferge Zsuzsa tanulmányaiból, Budapest, ELTE–T-TWINS, 1991, 43–45.
Foster, Liam – Walker, Alan (2015): Active and successful aging – A European policy perspective, The Gerontologist, 55. évfolyam, 2015/1., 83–90. DOI: https://doi. org/10.1093/geront/gnu028
Hochschild, Arlie Russell (1975): Disengagement Theory: A Critique and Proposal, American Sociological Review, 40. évfolyam, 1975/5., 553–569. DOI: https://doi. org/10.2307/2094195
Horváth-Szabó Katalin (2007): A házasság és a család belső világa, Budapest, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány.
Kaszás Beáta – Tiringer István (2013): A sikeres idősödés pszichológiai modelljei, in Kállai János – Kaszás Beáta – Tiringer István (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája, Budapest, Medicina, 403–415.
Kerekes Zsuzsanna (2013): Idősödő személyiség és fejlődés, in Kállai János – Kaszás Beáta – Tiringer István (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája, Budapest, Medicina, 2013, 245–261.
Knapp, Martin R. J. (1977): The activity theory of aging an examination in the Eng- lish context, The Gerontologist, 17. évfolyam, 1977/6., 553–559. DOI: https://doi. org/10.1093/geront/17.6.553
KSH (2018): A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2018, http://www.ksh. hu/docs/hun/xftp/idoszaki/fenntartfejl/fenntartfejl18.pdf (letöltve: 2022. 08. 30.).
Manga Annamária – Havadi-Nagy Menta – Székely Orsolya – Vidnyánszky Zoltán (2021): Demencia prevenció – A korai diagnózistól a személyre szabott intervencióig, Scientia et Securitas, 2. évfolyam, 2021/2., 207–219. DOI: https://doi. org/10.1556/112.2021.00031
Mile Marianna – Tatai Csilla – Fábián Balázs – Csiki Zoltán (2020): A fizikai aktivi- tás hatásai az időskori kognitív működésre, Orvosi Hetilap, 161. évfolyam, 2020/5., 163–168. DOI: https://doi.org/10.1556/650.2020.31643
Perek-Białas, Jolanta – Ruzik, Anna – Vidovicová, Lucie (2006): Active ageing policies in the Czech Republic and Poland, International Social Science Journal, 58. évfolyam, 2006/190., 559–570. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1468-2451.2008.00655.x
Pék Győző (2014): Egészségpszichológiai szempontok időskorban, in Kállai János – Varga József – Oláh Attila (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban, Budapest, Medicina, 469–491.
Pétervári Erika – Székely Miklós – Balaskó Márta (2013): Az idősödő szervezet: táplálkozás, mozgás és fiziológiai változások, in Kállai János – Kaszás Beáta – Tiringer István (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája, Budapest, Medicina, 151–178.
Rajna Péter (2015): Kopva fényesedni? A mentális öregedés kihívásai, Budapest, Medicina. Rauh Edit – Talyigás Katalin – Csizmadia Márta (2021): Javaslat az idősügyi tör- vény megalkotására – A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa kérésére, https://eletetazeveknek.hu/images/2021/javaslat%20idosugyi%20torvenyre.pdf (letöltve: 2022. 08. 12.).
Szabó Lajos (2020): Tranzitív változások időskorban, Szociálpedagógia, 2020/15., 201– 219.
Széman Zsuzsa (2012): Skype az idősgondozásban – Egy intervenciós kutatás ta- pasztalatai, Esély, 23. évfolyam, 2012/2., 38–53.
Szili Ilona – Smohai Máté – Tanyi Zsuzsanna – Mészáros Veronika – Kovács Dóra – Jakubovits Edit – Kövi Zsuzsanna (2021): Időskori depresszió és életminőség, Psychologia Hungarica Caroliensis, 9. évfolyam, 2021/1., 90–111. DOI: https://doi. org/10.52993/PSYHUNG.9.2021.1.6
Udvardi Andrea (2013): Tevékeny élet időskorban (is), Kapocs, 12. évfolyam, 2013/1., 26–39.
UNECE (2012): Policy Brief on Ageing No. 13. June, 2012, https://unece.org/DAM/ pau/age/Policy_briefs/ECE-WG.1.17.pdf (letöltés ideje: 2022. 10. 06.).
UNECE (2014): Active Ageing Index 2014 Policy Brief, https://ec.europa.eu/social/ BlobServlet?docId=15852&langId=en (letöltve: 2022. 09. 12.).
UNECE (2015): Active Ageing Index 2014 Summary, https://statswiki.unece.org/ download/attachments/76287849/extract_for_translation3%20updated--.pdf?v ersion=1&modificationDate=1441717220750&api=v2 (letöltve: 2022. 09. 18.).
UNECE (2019): 2018 Active Ageing Index – Analytical Report, Geneva, United Nations, ECE/WG.1/33, https://unece.org/population/active-ageing-index (letöltve: 2022. 09. 10.).
Vajda Kinga (2017): Az active ageing és az idősellátás jövőbeni lehetőségei, Esély, 28. évfolyam, 2017/6., 77–91.
Walker, Alan (2002): Strategy for Active Ageing, International Social Security Review, 25. évfolyam, 2002/1., 121–139. DOI: https://doi.org/10.1111/1468-246X.00118 Walker, Alan (2006): Active ageing in employment – Its meaning and poten- tial, Asia Pacific Review, 13. évfolyam, 2006/1., 78–93. DOI: https://doi.org/10.1080/13439000600697621
Walker, Alan – Maltby, Tony (2012): Active ageing – A strategic policy solution to demographic ageing in the European Union, International Journal of Social Wel- fare, 21. évfolyam, 2012/1., 117–130. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1468- 2397.2012.00871.x
WHO (1997): Active ageing, World Health, 50. évfolyam, 1997/4., 3–30, https://apps. who.int/iris/handle/10665/54909
WHO (2002): Active Ageing – A policy framework, https://apps.who.int/iris/ handle/10665/67215 (letöltve: 2022. 09. 18.).
Zaidi, Asghar – Gasior, Katrin – Hofmarcher, Maria Magdolna – Lelkes, Orsolya – Marin, Bernd – Rodrigues, Ricardo – Schmidt, Andrea – Vanhuysse, Pieter – Zolyomi, Eszter (2013): Active ageing index 2012 concept, methodology and final results, European Centre of Vienna.

Patyán LászlóLeleszi-Tróbert Anett Mária

aktív idősödés demencia989 megtekintés

Absztrakt

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Felhasznált irodalom

Ajánló