Ellenálló közösségek: a csoportidentitás mint a reziliencia hátterében álló védőfaktor a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók körében

Kun AlízKun Alíz

2025/1 | 39-56.kb. 29 perc (17 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

Egy adott célért dolgozók csoportjához tartozás, a csoportidentitás hatékony védelmet nyújthat a külső nehézségekkel való megküzdésben – igazolja a Debreceni Egyetem pszichológusainak kutatása is. A gyermekvédelem nehéz szakmai feladatok mellett a személyiség erősödését is hozhatja, ha lehet társakra támaszkodni.

Absztrakt

A tanulmány a reziliencia és a csoportidentitás kapcsolatát vizsgálja a hazai gyermekvédelmi szakellátásban, különösen a gyermek- és lakásotthonokban dolgozó szakemberek körében. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a szakmai közösséghez tartozás érzése milyen hatással van a dolgozók rezilienciájára. Az adatgyűjtés 2023 decembere és 2024 márciusa között zajlott, négy vármegyében, kilencven szakember részvételével, kevert módszertan alkalmazásával. A résztvevők kitöltötték a Multidimenzionális Csoporttal Való Azonosulás Skálát és a Connor–Davidson Reziliencia Skálát, emellett tizenöt félig strukturált interjú is készült. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakmai közösséghez tartozás érzése szorosan összefügg a dolgozók rezilienciájával, motivációjával és társadalmi támogatottságával. Az interjúk alapján a gyermekvédelmi szakma társadalmi megítélését gyakran előítéletek és információhiány befolyásolja. A munkatársak által megfogalmazott beavatkozási pontok fontos alapot nyújthatnak a reziliencia fejlesztését célzó jövőbeli programokhoz.

Kulcsszavak: reziliencia, csoportidentitás, gyermek- és ifjúságvédelem

DOI: 10.56699/MT.2025.1.3

Cikk felolvasása00:00

A 21. század embere és közösségei példátlan tempóban kénytelenek alkalmazkodni a változó kihívásokhoz. Az innovációk végtelennek tűnő lehetőségeit korlátozott erőforrásokkal lehet megvalósítani, így a fenntartható fejlődés érdekében a globális célokat helyi szinten kell értelmezni. Ebben a gyorsan változó környezetben a reziliencia – a rugalmas ellenálló képesség – nem csupán a túlélést, hanem a fejlődést is szolgálja, hozzájárulva a társadalmi jólléthez, amely az országok hosszú távú versenyképességének is záloga (Fodor, 2024). Ezért úgy tűnik, a reziliencia ma már nem opció, hanem a jövő alakításának alapfeltétele.

Ann S. Masten (2001) meghatározása szerint a reziliencia olyan univerzális képesség, amely mindenki számára elérhető. Összetevőinek pontos meghatározása, valamint kiterjesztése az egyéni szintről a közösségi és csoportos dimenziókra elősegítheti a hatékony beavatkozások és jó gyakorlatok kidolgozását. A reziliencia különösen fontos szerepet játszhat azokban a közösségekben, amelyekben az életkörülmények eltérnek az optimálistól vagy az átlagostól, így például a marginalizált csoportokban. Ebben a kontextusban a gyermekvédelem olyan terület, ahol a rugalmas ellenálló képesség a közösségi erőforrásokkal összekapcsolva segítheti a változó körülményekhez való sikeres alkalmazkodást. A gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók munkája mély elhivatottságot és érzelmi ellenálló képességet igényel. Munkájukat tovább nehezíti az alulfinanszírozottság, az alacsony társadalmi megbecsültség és a mentális egészséget támogató rendszerek hiánya (Kun, 2024). A megterhelő körülmények közepette fontos és elérhető erőforrás lehet számukra a szakmai közösséghez tartozás élménye, a csoportidentitás

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: A reziliencia különböző szintjeinek értelmezési lehetőségei, példákkal. Fotinatos-Ventouratos et al., 2023.
táblázat: A kutatás résztvevőinek demográfiai Saját szerkesztés.
táblázat: A Connor–Davidson Reziliencia Skála legfontosabb jellemzői. Connor– Davidson, 2003; Kiss et al., 2015.
táblázat: A Multidimenzionális Csoporton belüli azonosulás skála (MGIS) legfőbb jellemzői. Leach et al., 2008.
táblázat: A félig strukturált interjú kérdései. Saját szerkesztés.
táblázat: A kutatásban használt kérdőívek és alskáláik leíró statisztikái. Saját szerkesztés.
táblázat: Spearman-féle rangkorreláció, Connor–Davidson Reziliencia Skála, Multidimenzionális Csoporton belüli Azonosulás Skála. Saját szerkesztés.
táblázat: A tartalomelemzés kategóriái és jellemzői. Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

Afifi, Tamara – Granger, Douglas – Ersig, Anne – Tsalikian, Eva – Shahnazi, Ariana – Davis, Sharde – Harrison, Kathryn – Acevedo Callejas, Michelle – Scranton, Audrey (2019): Testing the theory of resilience and relational load (TRRL) in families with type I diabetes, Health Commun, 34 (10), 1107–1119. DOI: https://doi.org/10.1080/10410236.2018.1461585
Allen, Kelly – Kern, Margaret L. – Vella-Brodrick, Dianne – Hattie, John – Waters, Lea (2018): What schools need to know about fostering school belonging: A meta-analysis, Educational Psychology Review, 30 (1), 1–34. DOI: https://doi. org/10.1007/s10648-016-9389-8
Brewer, Marilynn B. – Caporael, Linnda R. (2006): An evolutionary perspective on social identity: Revisiting groups, in Schaller, Mark – Simpson, Jeffry A. – Kenrick, Douglas T. (szerk.): Evolution and Social Psychology, Hove, Psychosocial Press, 143–161.
Clements, Andrew James – Kinman, Gail (2023): Individual, team, and organizational resilience, in Fotinatos-Ventouratos, Ritsa S. J. – Cooper, Cary L. – Antoniou, Alexander-Stamatios G. (szerk.): Resilience in Modern Day Organizations, London, Routledge, 26–47. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003287858-4
Cocking, Chris (2016): Collective resilience and social support in the face of adversity: Evidence from social psychology, in Kumar, Updesh (szerk.): The Routledge International Handbook of Psychosocial Resilience, Vol. 1, 111–123, London, Routledge.
Connor, Kathryn – Davidson, Jonathan (2003): Development of a new resilience scale: The Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC), Depress Anxiety, 18 (2), 76–82. DOI: https://doi.org/10.1002/da.10113
Cutuli, J. J. – Herbers, Janette E. – Masten, Ann S. – Reed, Marie-Gabrielle (2021): Resilience in development, in Snyder, C. R. – Lopez, Shane J. – Edwards, Lisa M. – Marques, Susana C. (szerk.): The Oxford Handbook of Positive Psychology, Oxford, Oxford University Press, 171–188.
Ellemers, Naomi – Kortekaas, Paulien – Ouwerkerk, Jaap W. (1999): Self-categorisation, commitment to the group and group self-esteem as related but distinct aspects of social identity, European Journal of Social Psychology, 29 (2–3), 371–389. DOI: https://doi.org/10.1002/(SICI)1099-0992(199903/05)29:2/3<371::AID-EJSP932>3.3.CO;2-L
Erikson, Erik H. (1950): Childhood and Society, New York, W. W. Norton & Co. Fasey, Kirsten J. – Sarkar, Mustafa – Wagstaff, Christopher R. D. – Johnston, Julie (2021): Defining and characterizing organizational resilience in elite sport, Psychology of Sport and Exercise, 52 (101834). DOI: https://doi.org/10.1016/j. psychsport.2020.101834
Flach Richárd – Makai Luca – Láng András (2023): „Hiába létezik iskolapszichológia több évtizede, még mindig nem tud azzal foglalkozni, amivel igazán kellene…”. Magyarországi iskolapszichológusok életpálya- perspektíváinak kvalitatív elemzése a kiégés, a reziliencia és a mentálhigiéné tükrében, Alkalmazott Pszichológia, 25 (2), 7–34. DOI: https://doi.org/10.17627/ ALKPSZICH.2023.2.7
Fodor Szilvia (2024): Jólét vagy jóllét? A pszichés jóllét szerepe és mérése a fenntarthatóság és egy jól működő társadalom kialakításában, I. rész, Magyar Tudomány, 185 (4), 550–562. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.185.2024.4.11
Fotinatos-Ventouratos, Ritsa S. J. – Cooper, Cary L. – Antoniou, Alexander- Stamatios G. (szerk.) (2023): Resilience in Modern Day Organizations, London, Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003287858-1
Hillmann, Julia (2021): Disciplines of organizational resilience: Contributions, critiques, and future research avenues, Review of Managerial Science, 15 (4), 879–936. DOI: https://doi.org/10.1007/s11846-020-00384-2
Horne III, John F. – Orr, John E. (1998): Assessing Behaviors That Create Resilient Organizations, Employment Relations Today, 24 (4), 29–39. DOI: https://doi. org/10.1002/ert.3910240405
Kengyel Judith Gabriella (2023): A magyar nemzeti identitás transzgenerációs átadásának vizsgálata, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola (doktori értekezés).
Kiss Enikő Csilla – Vajda Dóra – Káplár Mátyás – Csókási Krisztina – Hargitai Rita – Nagy László (2015): The Hungarian adaptation of the 25-item Connor- Davidson Resilience Scale, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16 (1), 93–113. DOI: https://doi.org/10.1556/Mental.16.2015.1.4
Kun Alíz (2024): A kör bezárul és újraindul – gyermekotthonokban, lakásotthonokban dolgozók rezilienciája a csoportidentitás, társas támogatás és jóllét függvényében, Debrecen, Debreceni Egyetem Hallgatói Dolgozatok Pszichológiai Intézet.
Leach, Colin Wayne – Zomeren, Martin van – Zebel, Sven – Vliek, Michael L. W. – Pennekamp, Sjoerd F. – Doosje, Bertjan – Ouwerkerk, Jaap W. – Spears, Russell (2008): Group-level self-definition and self-investment: A hierarchical (multicomponent) model of in-group identification, Journal of Personality and Social Psychology, 95 (1), 144–165. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.95.1.144
Lickel, Brian – Hamilton, David – Sherman, Steven (2001): Elements of a lay theory of groups: Types of groups, relational styles, and the perception of group entitativity, Personality and Social Psychology Review, 5 (2), 129–140. DOI: https://doi.org/10.1207/S15327957PSPR0502_4
Masten, Ann S. (2001): Ordinary magic: Resilience processes in development, American Psychologist, 56 (3), 227–238. DOI: https://doi.org/10.1037/0003- 066X.56.3.227
Mithani, Murad A. (2020): Adaptation in the face of the new normal, Academy of Management Perspectives, 34 (4), 508–530. DOI: https://doi.org/10.5465/ amp.2019.0054
Morgan, Paul B. C. – Fletcher, David – Sarkar, Mustafa (2013): Defining and characterizing team resilience in elite sport, Psychology of Sport and Exercise, 14 (4), 549–559. DOI: https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2013.01.004
Muñoz Bohorquez, Juliana – Yumiseva-L, Martha – Dudamel, Ana – Roy, Kevin – Lewin, Amy (2023): Identity formation and post-traumatic growth among central American immigrant youth, Journal of Adolescent Research. DOI: https://doi. org/10.1177/07435584231171344
Raetze, Sebastian – Duchek, Stephanie – Maynard, M. Travis – Wohlgemuth, Michael (2022): Resilience in organization-related research: An integrative conceptual review across disciplines and levels of analysis, Journal of Applied Psychology, 107 (6), 867–897. DOI: https://doi.org/10.1037/apl0000952
Sevilla-Vallejo, Santiago (2023): The interplay of identity and resilience: Unleashing inner strength in the face of adversity, International Journal of Mental Health, 7 (1), 1–2. DOI: https://doi.org/10.23880/mhrij-16000223
Stoverink, Adam C. – Kirkman, Bradley A. – Mistry, Saleem – Rosen, Benson (2020): Bouncing back together: Toward a theoretical model of work team resilience, The Academy of Management Review, 45 (2), 395–422. DOI: https://doi. org/10.5465/amr.2017.0005
Tajfel, Henri (szerk.) (1978): Differentiation Between Social Groups: Studies in the Social Psychology of Intergroup Relations, London Academic Press.
Tajfel, Henri – Turner, John C. (1986): The social identity theory of intergroup behavior, in Worchel, Stephen – Austin, William G. (szerk.): Psychology of Intergroup Relation, Chicago, Hall Publishers, 7–24.
Ungar, Michael (2011): The social ecology of resilience: Addressing contextual and cultural ambiguity of a nascent construct, American Journal of Orthopsychiatry, 81 (1), 1–17. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1939-0025.2010.01067.x
Wachelke, Joao (2012): Social representations: A review of theory and research from the structural approach, Universitas Psychologica, 11 (3), 724–741. DOI: https://doi. org/10.11144/Javeriana.upsy11-3.srrt
Walker, Brian – Holling, C. S. – Carpenter, Stephen R. – Kinzig, Ann P. (2004): Resilience, adaptability and transformability in social–ecological systems, Ecology and Society, 9 (2), art. 5. DOI: https://doi.org/10.5751/ES-00650-090205