Idős krónikus betegek spiritualitásának vizsgálata az életvég perspektívájában

Sipőcz Diána GizellaHegedűs Katalin

2026/3 | 44-61.kb. 32 perc (17 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

Az idős krónikus betegek spiritualitása nem választható el életük történetétől, kapcsolataiktól, veszteségeiktől és környezetüktől. A magyar kutatásba bevont idős emberek életfelfogása egyaránt mutatja a kultúránk jellegzetességeit valamint a méltóságra és önazonosságra való igényt is.

Absztrakt

A tanulmányban ismertetett kutatás célja az idős krónikus betegek spiritualitásának feltárása volt. A vizsgálatban húsz hetven év feletti krónikus beteggel készített interjút elemeztek. A mélyinterjúk a méltóságterápia kérdésprotokolljára épültek. Az elemzés interpretatív fenomenológiai megközelítéssel, induktív tematikus módszerrel történt, amit a ChatGPT 4.0 által végzett másodlagos kódolás egészített ki. Az idős krónikus betegekkel készített interjúk elemzése alapján elmondható, hogy az életvégi spiritualitás egyéni és kulturális szinten is meghatározott. Az életvégi spiritualitás mentén hét fő téma jelent meg: a kapcsolódás, a méltóság, a vallás, a büszkeség, az otthon, a trauma és a halál. Az eredmények rámutatnak a büszkeség érzésének elutasítására, jellemzően a női résztvevők esetében.

Kulcsszavak: spiritualitás, idős krónikus betegek, méltóság, kvalitatív kutatás, mesterséges intelligencia

DOI: 10.56699/MT.2026.3.3

Cikk felolvasása00:00

A spiritualitás fogalmát az egészségtudományok sokszínűen értelmezik. A széles körben alkalmazott definíció szerint a spiritualitás az emberi lét dinamikus, belső jellemzője, amely által az egyén végső értelmet, célt és transzcendenciát keres, valamint kapcsolatot él meg önmagával, másokkal, a közösséggel, a természettel és a szenttel (Puchalski et al., 2018). Ugyanakkor a spiritualitás megélésének mikéntjét befolyásolja a kulturális és a társadalmi környezet. Egy idős krónikus betegek körében végzett kínai kutatás például a családi kapcsolatok, a társadalmi szerepek és a kulturális értékek jelentőségére hívja fel a figyelmet a spiritualitás megélésében (Cheng et al., 2025b).

A spiritualitás definiálásakor kihívást jelent, hogy az egészségügyi gyakorlatban nem feltétlenül olyan módon jelenik meg, mint egy kutatásban. A tudományos vizsgálatok esetében elengedhetetlen a fogalom meghatározása és operacionalizálása, miközben a betegellátásban a spiritualitás elsősorban az egyén saját tapasztalatain, értékein és élettörténetén keresztül válik megismerhetővé. A különbséget Harold G. Koenig és munkatársainak (2023) Handbook of Religion and Health [A vallás és az egészség kézikönyve] című munkája alapján mutatjuk be az 1. táblázatban.

1. táblázat: A spiritualitás tudományos megközelítései

Forrás: Koenig et al., 2023, 3–5.

A spiritualitás „kutatható jelenségként” és „átélt tapasztalatként” való megközelítése nem zárja ki egymást. A spiritualitás vizsgálatában a módszertani szigorúság mellett annak is teret kell kapnia, ahogyan az egyén értelmezi saját életét. Ez utóbbi jelentős szerepet kap időskorban, amikor az élettörténetre való visszatekintés és a halál közelségének tapasztalata egyre gyakrabban

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Bengtsson, Mariette (2016): How to plan and perform a qualitative study using content analysis, NursingPlus Open, 2, 8–14. DOI: https://doi.org/10.1016/j.npls.2016.01.001

Bennis, Issam – Mouwafaq, Safwane (2025): Advancing AI-driven thematic analysis in qualitative research: a comparative study of nine generative models on Cutaneous Leishmaniasis data, BMC Medical Informatics and Decision Making, 25, DOI: https://doi.org/10.1186/s12911-025-02961-5

Bijker, Rimke – Merkouris, Stephanie S. – Dowling, Nicki A. – Rodda, Simone N. (2024): ChatGPT for automated qualitative research: Content analysis, Journal of Medical Internet Research, 26, e59050. DOI: https://doi.org/10.2196/59050

Bouhouita-Guermech, Sarah – Gogognon, Patrick – Bélisle-Pipon, Jean, Christophe (2023): Specific challenges posed by artificial intelligence in research ethics, Front Artif Intell, 6, 1149082. DOI: https://doi.org/10.3389/frai.2023.1149082

Can Oz, Yuksel – Duran, Songul – Dogan, Kubra (2022): The meaning and role of spirituality for older adults: A qualitative study, Journal of Religion and Health, 61 (2), 1490–1504. DOI: https://doi.org/10.1007/s10943-021-01258-x

Cheng, Linan – Li, Huanhuan – Fu, Liyan – Chen, Qian (2025a): Exploring spiritual needs in older adults with chronic illnesses across diverse cultures in China s: a cross-sectional analysis, BMC Palliat Care, 24 (1), 308. DOI: https://doi.org/10.1186/s12904-025-01952-7

Cheng, Linan – Liu, Yan – Chen, Qian – Zhang, Fengying (2025b): Exploring the spiritual experiences of older adults with chronic diseases: a qualitative study in

a multicultural context, BMC Psychol, 13 (1), 632. DOI: https://doi.org/10.1186/s40359-025-02710-3

Chiaranai, Chantira – Chularee, Saranya – Srithongluang, Sujirat (2018): Older people living with chronic illness, Geriatr Nurs, 39 (5), 513–520. DOI: https://doi.org/10.1016/j.gerinurse.2018.02.004

Chochinov, Harvey Max – Cann, Beverley J. (2005): Interventions to enhance the spiritual aspects of dying, Journal of Palliative Medicine, 8 (1, Suppl.), S103–115. DOI: https://doi.org/10.1089/jpm.2005.8.s-103

Fitchett, George – Emanuel, Linda – Handzo, George – Boyken, Lara – Wilkie, Diana J. (2015): Care of the human spirit and the role of dignity therapy: a systematic review of dignity therapy research, BMC Palliative Care, 14, 8. DOI: https://doi.org/10.1186/s12904-015-0007-1

Houmann, Lise J. – Rydahl-Har, Susan – Chochinov, Harvey M. et al. (2010): Testing the feasibility of the dignity therapy interview: adaptation for the Danish culture, BMC Palliative Care, 9, 21. DOI: https://doi.org/10.1186/1472-684x-9-21

Koenig, Harold G. – VanderWeele, Tyler – Peteet, John R. (2023): Handbook of Religion and Health, Oxford University Press.

Kon, Mei Hui Adeline – Pereira, Michelle Jessica – De Castro Molina, Joseph Antonio et al. (2025): Unravelling ChatGPT’s potential in summarising qualitative in-depth interviews, Eye, 39 (2), 354–358. DOI: https://doi.org/10.1038/s41433-024-03419-0

Korman, Melissa B. – Ellis, Janet – Moore, Jennifer et al. (2021): Dignity therapy for patients with brain tumours: qualitative reports from patients, caregivers and practitioners, Annals of Palliative Medicine, 10 (1), 838–845. DOI: https://doi.org/10.21037/apm-20-553

Nagata, Kyoko – Tanaka, Koji (2024): Components of spirituality in older adults: a phenomenological study through interviews based on dignity therapy, Scandinavian Journal of Caring Sciences, 38 (2), 476–486. DOI: https://doi.org/10.1111/scs.13254

Puchalski, Christina M. – King, Stephen D. W. – Ferrell, Betty R. (2018): Spiritual considerations, Hematology/Oncology Clinics of North America, 32 (3), 505–517. DOI: https://doi.org/10.1016/j.hoc.2018.01.011

Resnik, David B. – Hosseini, Mohammad (2025): The ethics of using artificial intelligence in scientific research: new guidance needed for a new tool, AI Ethics, 5 (2), 1499–1521. DOI: https://doi.org/10.1007/s43681-024-00493-8

Rykkje, Linda (2019): Views on spirituality in old age: What does love have to do with it?, Religions, 10 (1), 5.

Smith, Jonathan A. (2011): Evaluating the contribution of interpretative phenomenological analysis, Health Psychology Review, 5 (1), 9–27. DOI: https://doi.org/10.1080/17437199.2010.510659

Williams, Ryan Thomas (2024): Paradigm shifts: exploring AI’s influence on qualitative inquiry and analysis, Frontiers in Research Metrics and Analytics, 9, 1331589. DOI: https://doi.org/10.3389/frma.2024.1331589

Sipőcz Diána GizellaHegedűs Katalin