Máltai Tanulmányok | A gondozói reziliencia új dimenziói

Megosztás

Szöveg beállítások

A demens személyt gondozók pszichés kihívásai nem csupán a terhelés mértékétől, hanem a lelki erőforrások, a társas támogatás és az intézményi környezet kölcsönhatásától is függ. Képes-e ezekben segítővé válni a mobiltelefon vagy a mesterséges intelligencia? Milyen modellek váltak be a fejlett társadalmakban?

Absztrakt

A tanulmány a demenciával élő személyeket támogató informális és formális gondozók pszichológiai rezilienciáját vizsgálja nemzetközi kontextusban.

Bemutatja, miként alakult át a gondozói terhek statikus értelmezése dinamikus, bio-pszicho-szociális szemléletű rezilienciamodellé. A komparatív szakirodalmi elemzés a klasszikus elméleti keretek mellett a 2021 és 2025 közötti nemzet-közi kutatásokra támaszkodik, különös tekintettel a mobilalkalmazás-alapú (mHealth) támogatási rendszerek és a mesterséges intelligencia rezilienciafokozó szerepét vizsgáló tanulmányokra. A nemzetközi gondozási protokollok alapján a digitális intervenciók és az MI-alapú érzelmi támogatások szignifikánsan növelik a gondozók adaptációs kapacitását, és csökkentik a kiégés kockázatát. Az eredmények szerint a hazai ellátórendszer fejlesztésének kulcseleme a digitális reziliencia erősítése és a többszintű támogatói modellek adaptálása, amelyek a gondozót aktív, védendő szereplőként értelmezik a segítő folyamatban.

Kulcsszavak: reziliencia, mHealth, mesterséges intelligencia, demencia, gondozó

DOI: 10.56699/MT.2026.3.5

Cikk felolvasása00:00

A 21. század orvostudományi és közegészségügyi fejlődése jelentősen növelte a várható élettartamot, és javította a krónikus betegségek diagnosztikáját, illetve kezelését. Ezzel párhuzamosan új, globális mentálhigiénés krízis kezdett körvonalazódni, amely napjainkra komplex pszichés és szociális kihívássá vált. A fejlődés hatására az időskori neurokognitív zavarok, ezen belül is a demencia prevalenciájának gyors és tartós növekedése figyelhető meg.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint a demenciával élők száma világszerte meghaladja az 57 milliót, és az előrejelzések szerint ez a szám 2050-re eléri a 139 milliót (WHO, 2022). A globális trendeket alátámasztó epidemiológiai modellek rámutatnak, hogy a növekedés üteme különösen a közepes és alacsony jövedelmű országokban lesz markáns, ahol az ellátórendszerek adaptív kapacitása korlátozottabb (Nichols et al., 2022). Ez a statisztikai robbanás nem csupán az egészségügyi ellátórendszerek finanszírozhatóságát teszi próbára, hanem alapjaiban írja felül a segítő szakmákról alkotott eddigi fogalmainkat.

A demencia nem kizárólag az érintett személy betegsége, hanem a gondozói környezet egészét érintő, strukturális és pszichológiai kihívás. A progresszív kognitív hanyatlás az autonómia elvesztéséhez vezet, ami fokozatosan a gondozási feladatok családokra hárulását eredményezi. A formális ellátórendszerek korlátozott kapacitása miatt a gondozási feladatok jelentős részét világszerte informális gondozók végzik, akik gyakran megfelelő szakmai és pszichoszociális támogatás nélkül vállalnak hosszú távú, érzelmileg megterhelő szerepet (Peeters et al., 2010; OECD, 2018). Ennek következtében a demencia globális terjedése nem csupán egészségügyi,

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Adelman, Ronald D. – Tmanova, Lyubov L. – Delgado, Diana – Dion, Sarah – Lachs, Mark S. (2014): Caregiver burden: a clinical review, Jama, 311 (10), 1052–1060 DOI: https://doi.org/10.1001/jama.2014.304

Bailey, Cara – Guo, Ping – MacArtney, John – Finucane, Anne – Swan, Susan – Meade, Richard – Wagstaff, Ellie (2022): The experiences of informal carers during the COVID-19 pandemic: a qualitative systematic review, International Journal of Environmental Research and Public Health, 19 (20), 13455. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph192013455

Bei, Eva – Albertini, Marco – Toth, Federico (2026): Policies for supporting caregivers of older adults with long-term care needs in EU countries: a systematic review, European Journal of Ageing, 23, 12. DOI: https://doi.org/10.1007/s10433-026-00907-y

Brodaty, Henry – Donkin, Marika (2009): Family caregivers of people with dementia, Dialogues in Clinical Neuroscience, 11 (2), 217–228. DOI: https://doi.org/10.31887/DCNS.2009.11.2/hbrodaty

Cory, Thomas – Rieder, Wolf – Huynh, Thu-My (2024): A qualitative analysis framework for mHealth privacy practices, 2024 IEEE European Symposium on Security and Privacy Workshops (EuroS&PW), 24–31. DOI: https://doi.org/10.1109/EuroSPW61312.2024.00010

Duangjina, Thitinan – Hershberger, Patricia E. – Gruss, Valerie – Fritschi, Cynthia (2025): Resilience in family caregivers of Asian older people with dementia: an integrative review, Journal of Advanced Nursing, 81 (1), 156–170. DOI: https://doi.org/10.1111/jan.16272

Faieta, Julie – Sheehan, Jamie – DiGiovine, Carmen (2022): Mhealth interventions to improve health and quality of life related outcomes for informal dementia caregivers: a scoping review, Assistive Technology, 34 (3), 362–374. DOI: https://doi.org/10.1080/10400435.2020.1829174

Fortnam, Matt – Hailey, Peter – Witter, Sophie – Balfour, Nancy (2024): Resilience in interconnected community and formal health (and connected) systems, SSM-Health Systems, 3, 100027. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ssmhs.2024.100027

Frennert, Susanne – Baudin, Katarina (2021): The concept of welfare technology in Swedish municipal eldercare, Disability and Rehabilitation, 43 (9), 1220–1227. DOI: https://doi.org/10.1080/09638288.2019.1661035

Frennert, Susanne – Skagert, Katrin – Williamsson, Anna (2024): It is a matter of convenience: why welfare technologies have become domesticated in Swedish eldercare, BMC Health Services Research, 24 (1), 1558. DOI: https://doi.org/10.1186/s12913-024-11924-x

Fuller-Tyszkiewicz, Matthew – Richardson, Ben – Little, Keriann – Teague, Samantha et al. (2020): Efficacy of a smartphone app intervention for reducing caregiver stress: randomized controlled trial, JMIR mental health, 7 (7), e17541. DOI: https://doi.org/10.2196/17541

Gundlack, Jana – Negash, Sarah – Thiel, Carolin – Buch, Charlotte – Schildmann, Jan – Unverzagt, Susanne et al. (2025): Artificial intelligence in medical care–patients’ perceptions on caregiving relationships and ethics: A qualitative study, Health Expectations, 28 (2), e70216. DOI: https://doi.org/10.1111/hex.70216

Hasan, Wordh Ul – Zaman, Kimia Tuz – Xin Wang, Juan Li – Xie, Bo – Tao, Cui (2024): Empowering Alzheimer’s caregivers with conversational AI: A novel approach for enhanced communication and personalized support, npj Biomedical Innovations, 1 (1), 3. DOI: https://doi.org/10.1038/s44385-024-00004-8

Hua, Musen – Su, Jiacheng – Zhang, Fuyan – Chen, Shuya – Li, Jiaoyue – Yang, Li (2026): Effects of digital psychological interventions for family caregivers of people with dementia: a systematic review and meta-analysis, Age and Ageing, 55 (1), afaf373. DOI: https://doi.org/10.1093/ageing/afaf373

Kabir, Zarina Nahar – Tyrrell, Marie – Konradsen, Hanne – Craftman, Åsa – Joshi, Nitin – Gupta, Manoj Kumar – Sharma, Suresh – Bhardwaj, Pankaj

(2024): mHealth based intervention by social care professionals to support family caregivers to persons with dementia living at home in Sweden (Caregiver Connect): a randomized controlled trial, BMC Geriatrics, 24 (1), 519. DOI: https://doi.org/10.1186/s12877-024-05106-x

Kim, Eun Young – Chang, Sung Ok (2022): Exploring carer resilience in the context of dementia: A meta-synthesis, BMC Geriatrics, 22 (1), 806. DOI: https://doi.org/10.1186/s12877-022-03516-3

Kim, Hyeji – Ko, Sung Hyun – Park, Sanghee (2024): Comparative study on informal caregiver support policies in the long-term care system for older adults among South Korea, the United Kingdom, and Sweden, Journal of International and Comparative Social Policy, 40 (3), 360–379. DOI: https://doi.org/10.1017/ics.2025.10057

Kopasz Marianna (2020): A demenciával élőket gondozó családtagok életminősége: Szakirodalmi áttekintés, Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 10 (4), 60–77. DOI: https://doi.org/10.18030/socio.hu.2020.4.60

Korfhage, Thorben – Fischer-Weckemann, Björn (2024): Long-run consequences of informal elderly care and implications of public long-term care insurance, Journal of Health Economics, 96, 102884. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jhealeco.2024.102884

Lazarus, Richard S. – Folkman, Susan (1984): Stress, Appraisal, and Coping, New York, Springer.

Leng, Minmin – Zhao, Yajie – Xiao, Hongmei – Li, Ce – Wang, Zhiwen (2020): Internet-based supportive interventions for family caregivers of people with dementia: systematic review and meta-analysis, Journal of Medical Internet Research, 22 (9), e19468. DOI: https://doi.org/10.2196/19468

Llaneza, Danielle H. – Llaneza, Amanda J. – Kozlov, Elissa (2024): Perceived benefits and barriers of mHealth mindfulness use for caregivers of older adults with cognitive impairment: A qualitative exploration, Clinical Gerontologist, 47 (1), 66–77. DOI: https://doi.org/10.1080/07317115.2022.2154728

Lu, Xinyuan – Guo, Wan (2025): Utilizing artificial intelligence to enhance social connections – the alleviating effect of emotionally intelligent chatbots on loneliness, Disability and Rehabilitation: Assistive Technology, 21 (3), 1–11. DOI: https://doi.org/10.1080/17483107.2025.2540494

Luthar, Suniya S. – Cicchetti, Dante – Becker, Bronwyn (2000): The construct of resilience: A critical evaluation and guidelines for future work, Child Development, 71 (3), 543–562. DOI: https://doi.org/10.1111/1467-8624.00164

Lyu, Jae Yeon – Hu, Bo – Wittenberg, Raphael – King, Derek (2024): The relationships between informal and formal social care for older people in England: A comparison before and after the Care Act 2014, Journal of Aging & Social Policy, 36 (4), 621–638. DOI: https://doi.org/10.1080/08959420.2023.2226308

Nichols, E. – Steinmetz, J. D. – Vollset, S. E. – Fukutaki, K. – Chalek, J. – Abd-Allah, F. et al. (2022): Estimation of the global prevalence of dementia in 2019 and forecasted prevalence in 2050: an analysis for the Global Burden of Disease Study 2019, The Lancet Public Health, 7 (2), e105–e125. DOI: https://doi.org/10.1016/s2468-2667(21)00249-8

OECD (2018): Care needed: improving the lives of people with dementia, OECD health policy studies, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/9789264085107-en

Orlova, Olha V. – Boiko, Dmytro I. – Bodnar, Lesia A. et al. (2024): Cognitive dysfunction and disturbed daily activities of people with dementia impact the psychological stress in family caregivers depending on their anxiety and depression severity, Health Psychology Open, 11, 20551029241305549. DOI: https://doi.org/10.1177/20551029241305549

Pearlin, Leonard I. – Mullan, Joseph T. – Semple, Shirley J. – Skaff, Marilyn M. (1990): Caregiving and the stress process: An overview of concepts and their measures, The Gerontologist, 30 (5), 583–594. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/30.5.583

Peeters, José M. – Van Beek, Adriana P. A. – Meerveld, Julie – Spreeuwenberg, Peter M. M. – Francke, Anneke L. (2010): Informal caregivers of persons with dementia, their use and needs for specific professional support: A survey of the national dementia programme, BMC Nursing, 9, 9. DOI: https://doi.org/10.1186/1472-6955-9-9

Petrillo, Maria – Valdenegro, Daniel – Rahal, Charles – Zhang, Yanan – Pryce, Gwilym – Bennett, Matthew R. (2024): Estimating the cost of informal care with a novel two-stage approach to individual synthetic control, arXiv preprint arXiv: 2411.10314. DOI: https://doi.org/10.48550/arXiv.2411.10314

Pruski, Michal (2024): Ethical challenges to the adoption of AI in healthcare: a review, The New Bioethics, 30 (4), 251–267. DOI: https://doi.org/10.1080/20502877.2025.2541438

Qian, Yingjia – Tang, Wenjuan – Xu, Tingting – Zhu, Daqiao – Hua, Wenzhe (2025): Emotional support powered by artificial intelligence in healthcare settings: A scoping review of technologies, contents, and outcomes, International Journal of Nursing Studies, 172, 105243. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijnurstu.2025.105243

Reinhard, Susan C. – Caldera, Selena – Houser, Ari – Choula, Rita (2023): Valuing the invaluable 2023 update: strengthening supports for family caregivers, AARP Public Policy Institute, 10. DOI: https://doi.org/10.26419/ppi.00082.006

Rony, Moustaq Karim Khan – Numan, Sharker Md – Akter , Khadiza – Tushar, Hasanuzzaman – Debnath, Mitun – Johra, Fateha Tuj et al. (2024): Nurses’ perspectives on privacy and ethical concerns regarding artificial intelligence adoption in healthcare, Heliyon, 10 (17), e36702. DOI: https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2024.e36702

Santiago-Torner, Carlos – Corral-Marfil, José-Antonio – Tarrats-Pons, Elisenda (2025): Artificial Intelligence and the reconfiguration of emotional well-being (2020–2025): A critical reflection, Societies, 16 (1), 6. DOI: https://doi.org/10.3390/soc16010006

Shi, Jiayue Melissa – Yoo, Dong Whi – Wang, Keran – Rodriguez, Violeta J. – Karkar, Ravi – Saha, Koustuv (2025): Mapping caregiver needs to AI chatbot design: Strengths and gaps in mental health support for Alzheimer’s and dementia caregivers, arXiv preprint arXiv: 2506.15047. DOI: https://doi.org/10.48550/arXiv.2506.15047

Shin, Yunhee – Kim, Sun Kyung – Kim, Yumi – Go, Younghye (2022): Effects of app-based mobile interventions for dementia family caregivers: a systematic review and meta-analysis, Dementia and Geriatric Cognitive Disorders, 51 (3), 203–213. DOI: https://doi.org/10.1159/000524780

Southwick, Steven M. – Bonanno, George A. – Masten, Ann S. – Panter-Brick, Catherine – Yehuda, Rachel (2014): Resilience definitions, theory, and challenges: interdisciplinary perspectives, European Journal of Psychotraumatology, 5 (1), 25338.

DOI: https://doi.org/10.3402/ejpt.v5.25338

Stöckel, Jannis – Bom, Judith (2022): Revisiting longer-term health effects of informal caregiving: Evidence from the UK, The Journal of the Economics of Ageing, 21, 100343. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jeoa.2021.100343

Szenkurök, Viktoria – Weber, Daniela – Bilger, Marcel (2025): Informal and formal long-term care utilization and unmet needs in Europe: examining socioeconomic disparities and the role of social policies for older adults, International Journal of Health Economics and Management, 25 (1), 87–106. DOI: https://doi.org/10.1007/s10754-024-09378-z

Tammi, Tuomas – Tikka, Minttu (2025): Citizen social resilience: Conceptualising and enhancing collective capacity in times of crisis, European Journal of Public Health, 35 (Supplement_4), ckaf161-507. DOI: https://doi.org/10.1093/eurpub/ckaf161.507

Wang, Jun – Li, Xuelian – Liu, Weichu et al. (2022): The positive aspects of caregiving in dementia: a scoping review and bibliometric analysis, Frontiers in Public Health, 10, 985391. DOI: https://doi.org/10.3389/fpubh.2022.985391

Wang, Meichang – Yang, Zilin – Zhang, Huan et al. (2026): Effects of E-health interventions on informal caregivers of patients with chronic diseases: A systematic review and meta-analysis, Geriatric Nursing, 67, 103755. DOI: https://doi.org/10.1016/j.gerinurse.2025.103755

WHO (2021): Global strategy on digital health 2020–2025, https://iris.who.int/handle/10665/344249 (letöltve: 2026. 02. 22.).

WHO (2022): Dementia, https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/dementia (letöltve: 2026. 02. 22.).

Windle, Gill (2011): What is resilience? A review and concept analysis, Reviews in Clinical Gerontology, 21 (2), 152–169. DOI: https://doi.org/10.1017/S0959259810000420

Zarit, Steven H. – Reever, Karen E. – Bach-Peterson, Julie (1980): Relatives of the impaired elderly: correlates of feelings of burden, The Gerontologist, 20 (6), 649–655. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/20.6.649

Zhai, Shumenghui – Chu, Frances – Tan, Minghui – Chi, Nai-Ching – Ward, Teresa – Yuwen, Weichao (2023): Digital health interventions to support family caregivers: An updated systematic review, Digital Health, 9, 20552076231171967. DOI: https://doi.org/10.1177/20552076231171967

Zou, Ning – Xie, Bo – He, Daqing – Hilsabeck, Robin – Aguirre, Alyssa (2024): mHealth Apps for Dementia Caregivers: Systematic Examination of Mobile Apps, JMIR Aging, 7, e58517. DOI: https://doi.org/10.2196/58517

Kupeczki Dániel

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló