Az idősödő európai társadalmak kihívásai. Demográfiai változások és társadalmi alkalmazkodás
Mit árul el a piramis, a harang vagy a hagyma alakú korfa? Megoldást jelenthet-e az elöregedő társadalmak válságára a bevándorlás?…
A gondozói reziliencia új dimenziói Az otthon az identitás, a kontroll és az élettörténeti folytonosság tere az idős emberek számára, és ez hozzájárulhat a mentális jóllétükhöz – amennyiben a társadalmi részvétel lehetőségeit és biztonságot egyaránt figyelembe véve alakítják ki a lakhatási körülményeket.
A tanulmány narratív szakirodalmi áttekintésben vizsgálja a helyben idősödés (ageing in place) fogalmát, feltételeit és gyakorlati megvalósulását. Kiindulópontja, hogy az időskori otthon maradás nem pusztán lakhatási kérdés vagy az intézményi ellátás alternatívája, hanem az autonómia, a biztonság, a társas részvétel és a megfelelő gondozási támogatás együttes feltételrendszere.
Az áttekintés bemutatja, hogy a lakókörnyezet hozzáférhetősége, a közösségi kapcsolatok, a formális és informális gondozás összehangolása, valamint a digitális technológiák miként járulhatnak hozzá az idősek életminőségének megőrzéséhez. A nemzetközi tapasztalatok alapján a tanulmány külön figyelmet fordít arra, hogy e megközelítések milyen módon értelmezhetők a magyar társadalmi, lakhatási és ellátórendszeri viszonyok között.
Kulcsszavak: helyben idősödés, idősbarát, idősgondozás, városfejlesztés
DOI: 10.56699/MT.2026.3.4
A népesség elöregedése az európai társadalmak egyik legjelentősebb demográfiai és szociálpolitikai kihívása. Az időskorú népesség arányának növekedése nem csupán az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fenntarthatóságát érinti, hanem alapvető kérdéseket vet fel a lakhatás, a közlekedés, a közösségi részvétel, a gondozási kapacitások és a technológiai támogatások területén is. A hosszabb élettartam önmagában nem garantálja az életminőség megőrzését: az idősödés folyamata gyakran együtt jár krónikus betegségekkel, funkcióromlással, mobilitási nehézségekkel, a társas kapcsolatok beszűkülésével és növekvő gondozási szükségletekkel. Ezzel párhuzamosan a legtöbb idős ember számára továbbra is meghatározó preferencia, hogy megszokott otthonában, ismerős lakókörnyezetében és közösségében maradhasson a lehető leghosszabb ideig (Wiles et al., 2012; WHO, 2015; Pani-Harreman et al., 2021).
A helyben idősödés mint szakpolitikai cél arról szól, hogy az idős emberek minél tovább maradhassanak a megszokott és számukra fontos lakókörnyezetben. A fogalom nem pusztán az intézményi ellátás elkerülését jelenti, hanem olyan komplex támogatási rendszert, amelyben az idős ember megfelelő lakáskörülmények, elérhető szolgáltatások, társas kapcsolatok, gondozási erőforrások és technológiai eszközök segítségével képes fenntartani autonómiáját, biztonságérzetét és társadalmi részvételét (Pani-Harreman et al., 2021). A nemzetközi kutatások alapján a helyben idősödés megvalósulásához négy egymással összefüggő feltétel együttes teljesülése szükséges. A hozzáférhető és biztonságos lakás, szomszédság, közlekedés és helyi szolgáltatások az önálló életvitel fizikai keretét adják (van Hoof et al., 2021; Jiaxuan et al.,
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Csatlakozom Regisztráció részleteiFelhasznált irodalom
Barnett, David W. – Barnett, Anthony – Nathan, Andrea – Van Cauwenberg, Jelle – Cerin, Ester (2017): Built environmental correlates of older adults’ total physical activity and walking: A systematic review and meta-analysis, International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 14, 103. DOI: https://doi.org/10.1186/s12966-017-0558-z
Brereton, Louise – Clark, Joseph – Ingleton, Christine et al. (2017): What do we know about different models of providing palliative care? Findings from a systematic review of reviews, Palliative Medicine, 31 (9), 781–797. DOI: https://doi.org/10.1177/0269216317701890
Buffel, Tine – Phillipson, Chris – Scharf, Thomas (2012): Ageing in urban environments: Developing age-friendly cities, Critical Social Policy, 32 (4), 597–617. DOI: https://doi.org/10.1177/0261018311430457
Carver, Lisa F. – Beamish, Rob – Phillips, Susan P. – Villeneuve, Michelle (2018): A scoping review: Social participation as a cornerstone of successful aging in place among rural older adults, Geriatrics, 3 (4), 75. DOI: https://doi.org/10.3390/geriatrics3040075
Cations, Monica – Lang, Catherine – Crotty, Maria et al. (2020): Factors associated with success in transition care services among older people in Australia, BMC Geriatrics, 20, 496. DOI: https://doi.org/10.1186/s12877-020-01914-z
Chao, Tzu-Yuan Stessa (2018): Planning for greying cities: Age-friendly city planning and design research and practice, Routledge.
Crocker, Thomas F. – Ensor, Joie – Lam, Natalie et al. (2024): Community based complex interventions to sustain independence in older people: Systematic review and network meta-analysis, BMJ, 384, e077764. DOI: https://doi.org/10.1136/bmj-2023-077764
Cunningham, Grazia O. – Michael, Yvonne L. (2004): Concepts guiding the study of the impact of the built environment on physical activity for older adults: A review of the literature, American Journal of Health Promotion, 18 (6), 435–443. DOI: https://doi.org/10.4278/0890-1171-18.6.435
D’herde, Jakob – Gruijthuijsen, Wesley – Vanneste, Dominique – Draulans, Veerle – Heynen, Hilde (2021): “I could not manage this long-term, absolutely not.” Aging in place, informal care, COVID-19, and the neighborhood in Flanders (Belgium), International Journal of Environmental Research and Public Health, 18 (12), 6482. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph18126482
Evans, Gary W. (2003): The built environment and mental health, Journal of Urban Health: Bulletin of the New York Academy of Medicine, 80 (4), 536–555. DOI: https://doi.org/10.1093/jurban/jtg063
Garin, Noe – Olaya, Beatriz – Miret, Marta – Ayuso-Mateos, Jose Luis – Power, Michael – Bucciarelli, Paola – Haro, Josep Maria (2014): Built environment and elderly population health: A comprehensive literature review, Clinical Practice and Epidemiology in Mental Health, 10, 103. DOI: https://doi.org/10.2174/1745017901410010103
Garrard, James W. – Cox, Natalie J. – Dodds, Richard M. – Roberts, Helen C. – Sayer, Avan A. (2020): Comprehensive geriatric assessment in primary care: A systematic review, Aging Clinical and Experimental Research, 32, 197–205. DOI: https://doi.org/10.1007/s40520-019-01183-w
Gitlin, Laura N. (2003): Conducting research on home environments: Lessons learned and new directions, The Gerontologist, 43 (5), 628–637. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/43.5.628
Golant, Stephen M. (1984): A Place to Grow Old: The Meaning of Environment in Old Age, Columbia University Press. DOI: https://doi.org/10.7312/gola92312
Greenhalgh, Trisha – Wherton, Joe – Sugarhood, Paul – Hinder, Sue – Procter, Rob (2013): What matters to older people with assisted living needs? A phenomenological analysis of the use and non-use of telehealth and telecare, Social Science & Medicine, 93, 86–94. DOI: https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2013.05.036
Handoll, Helen H. G. – Cameron, Ian D. – Mak, Jenson C. S. – Panagoda, Claire – Finnegan, Terence P. (2021): Multidisciplinary rehabilitation for older people with hip fractures, Cochrane Database of Systematic Reviews, 2021 (11), CD007125. DOI: https://doi.org/10.1002/14651858.CD007125.pub3
Hechinger, Mareike – Hentschel, Diana – Aumer, Christine – Rester, Christian (2022): A conceptual model of experiences with digital technologies in aging in place: Qualitative systematic review and meta-synthesis, JMIR Aging, 5 (3), e34872. DOI: https://doi.org/10.2196/34872
Hełdak, Maria – Stacherzak, Agnieszka – Przybyła, Katarzyna (2018): Demand and financial constraints in eliminating architectural and technical barriers for people with disabilities in Poland, Journal of Healthcare Engineering, 2018, 1297396. DOI: https://doi.org/10.1155/2018/1297396
Hwang, Eunju (2017): Impacts of objective neighborhood built environment on older adults’ walking: Literature review, Housing and Society, 44 (1–2), 141–155. DOI: https://doi.org/10.1080/08882746.2017.1384993
Inacio, Maria C. – Harrison, Stephanie – Schwabe, Johannes – Crotty, Maria – Caughey, Gillian E. (2025): Models of care across settings supporting ageing in place: A narrative review, Medical Journal of Australia, 223 (4), 218–224. DOI: https://doi.org/10.5694/mja2.70003
Iwarsson, Susanne – Wahl, Hans-Werner – Nygren, Carita – Oswald, Frank – Sixsmith, Andrew – Sixsmith, Judith – Széman, Zsuzsa – Tomsone, Signe (2007): Importance of the home environment for healthy aging: Conceptual and methodological background of the European ENABLE-AGE Project, The Gerontologist, 47 (1), 78–84. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/47.1.78
Jakobsen, Anna Svarre – Laursen, Lars C. – Rydahl-Hansen, Susan et al. (2015): Home-based telehealth hospitalization for exacerbation of chronic obstructive pulmonary disease: Findings from “The Virtual Hospital” trial, Telemedicine and e-Health, 21 (5), 364–373. DOI: https://doi.org/10.1089/tmj.2014.0098
Jeon, Yun-Hee – Simpson, Judy M. – Comans, Tracy et al. (2023): Investigating community-based care service factors delaying residential care home admission of community dwelling older adults and cost consequence, Age and Ageing, 52 (10), afad195. DOI: https://doi.org/10.1093/ageing/afad195
Jiaxuan, E. – Xia, Bo – Chen, Qing – Buys, Laurie – Susilawati, Connie – Drogemuller, Robin (2024): Impact of the built environment on ageing in place: A systematic overview of reviews, Buildings, 14 (8), 2355. DOI: https://doi.org/10.3390/buildings14082355
John, James Rufus – Jani, Hir – Peters, Kath – Agho, Kingsley – Tannous, W. Kathy (2020): The effectiveness of patient-centred medical home-based models of care versus standard primary care in chronic disease management: A systematic review and meta-analysis of randomised and non-randomised controlled trials, International Journal of Environmental Research and Public Health, 17 (18), 6886. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph17186886
Joseph, Letha Mullamkuzhy (2023): Aging in place: Interprofessional approaches to empower informal caregivers, The Journal for Nurse Practitioners, 19 (1), 104412. DOI: https://doi.org/10.1016/j.nurpra.2022.07.020
Kan, Har Ye – Forsyth, Ann – Molinsky, Jennifer (2020): Measuring the built environment for aging in place: A review of neighborhood audit tools, Journal of Planning Literature, 35 (2), 180–194. DOI: https://doi.org/10.1177/0885412220903497
Kastl, Andrea – Rauner, Yvonne Nadine – Mayer-Huber, Sandra – Oestreich, Claudia – Benstetter, Franz – Fettke, Ulrike (2024): Stakeholder needs assessment for developing ageing in place solutions: A qualitative study, BMC Geriatrics, 24, 104. DOI: https://doi.org/10.1186/s12877-024-04722-x
Kurtyka-Marcak, Izabela – Hełdak, Maria – Przybyła, Katarzyna (2019): The actual demand for the elimination of architectural barriers among senior citizens in Poland, International Journal of Environmental Research and Public Health, 16 (14), 2601. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph16142601
Lebrusán, Irene – Gómez, M. Victoria (2022): The importance of place attachment in the understanding of ageing in place: “The stones know me”, International Journal of Environmental Research and Public Health, 19 (24), 17052. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph192417052
Liddle, Jennifer – Pitcher, Nicole – Montague, Kyle – Hanratty, Barbara – Standing, Holly – Scharf, Thomas (2020): Connecting at local level: Exploring opportunities for future design of technology to support social connections in age-friendly communities, International Journal of Environmental Research and Public Health, 17 (15), 5544. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph17155544
Loos, Eugène – Sourbati, Maria – Behrendt, Frauke (2020): The role of mobility digital ecosystems for age-friendly urban public transport: A narrative literature review, International Journal of Environmental Research and Public Health, 17 (20), 7465. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph17207465
Martinelli, Flavia – Cilio, Alessandro – Vecchio Ruggeri, Sabrina (2021): Ageing in place e contesto abitativo: I condizionamenti dell’ambiente costruito sulla qualità della vita e sui rischi di isolamento degli anziani fragili che invecchiano soli a casa propria: Barriere, mobilità, socialità, DAStU Working Paper Series, 6, 20.
Martinelli, Flavia – Sarlo, Antonella (2023): Time and space in the care of older people: Ageing in place and the built environment, Archivio di Studi Urbani e Regionali, 136 (1), 147–171. DOI: https://doi.org/10.3280/ASUR2023-136007
Moss, Pamela (1997): Negotiating spaces in home environments: Older women living with arthritis, Social Science & Medicine, 45 (1), 23–33. DOI: https://doi.org/10.1016/S0277-9536(96)00305-X
Ollevier, Aline – Aguiar, Gabriel – Palomino, Marco – Simpelaere, Ingeborg (2020): How can technology support ageing in place in healthy older adults? A systematic review, Public Health Reviews, 41, 26. DOI: https://doi.org/10.1186/s40985-020-00143-4
Pani-Harreman, Katinka E. – Bours, G. J. J. W. – Zander, Inés – Kempen, Gertrudis
J. M. – Van Duren, Joop M. A. (2021): Definitions, key themes and aspects of “ageing in place”: A scoping review, Ageing & Society, 41 (9), 2026–2059. DOI: https://doi.org/10.1017/S0144686X20000094
Procter, Rob – Greenhalgh, Trisha – Wherton, Joe – Sugarhood, Paul – Rouncefield, Mark – Hinder, Sue (2014): The day-to-day co-production of ageing in place, Computer Supported Cooperative Work (CSCW), 23, 245–267. DOI: https://doi.org/10.1007/s10606-014-9202-5
Przybyła, Katarzyna – Hełdak, Maria – Kurtyka-Marcak, Izabela (2019): Demand for a housing offer addressed to senior citizens in Poland, International Journal of Environmental Research and Public Health, 16 (22), 4573. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph16224573
Rae, Celia – Byles, Julie – Denholm, Susan – Holford, Jemma – Chojenta, Catherine (2024): Connections for Ageing Well: A community healthy ageing program to promote social connection, Australasian Journal on Ageing, 44 (2), e70035. DOI: https://doi.org/10.1111/ajag.70035
Rubinstein, Robert L. – Kilbride, Janet C. – Nagy, Sharon (1992): Elders Living Alone: Frailty and the Perception of Choice, Aldine de Gruyter.
Sarlo, Antonella – Bagnato, Francesco – Martinelli, Flavia (2019): Ageing in place and the built environment: Implications for the quality of life and the risks of isolation of frail older people, DAStU Working Paper Series, 4, 6.
Schulz, Richard – Beach, Scott R. – Czaja, Sara J. – Martire, Lynn M. – Monin, Joan K. (2020): Family caregiving for older adults, Annual Review of Psychology, 71, 635–659. DOI: https://doi.org/10.1146/annurev-psych-010419-050754
Schumacher, Karen L. – Stewart, Barbara J. – Archbold, Patricia G. – Dodd, Marylin J. – Dibble, Suzanne L. (2000): Family caregiving skill: Development of the concept, Research in Nursing & Health, 23 (3), 191–203. DOI: https://doi.org/10.1002/1098-240X(200006)23:3<191::AID-NUR3>3.0.CO;2-B
Shrestha, Sunita – Arora, Sanjana – Hunter, Alistair – Debesay, Jonas (2024): Aging in place or aging out of place? Family caregivers’ perspectives on care for older Pakistani migrants in Norway, European Journal of Ageing, 21, 34. DOI: https://doi.org/10.1007/s10433-024-00832-y
Sixsmith, Andrew – Sixsmith, Judith (2008): Ageing in place in the United Kingdom, Ageing International, 32, 219–235. DOI: https://doi.org/10.1007/s12126-008-9019-y
Sumner, Jennifer – Chong, Lin Siew – Bundele, Anjali – Lim, Yee Wei (2021): Co-designing technology for aging in place: A systematic review, The Gerontologist, 61 (7), e395–e409. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/gnaa064
Tinker, Anthea (1997): Housing for elderly people, Reviews in Clinical Gerontology, 7
(2), 171–176. DOI: https://doi.org/10.1017/S095925989700018X
Trecartin, Shannon M. – Cummings, Sherry M. (2018): Systematic review of the physical home environment and the relationship to psychological well-being among community-dwelling older adults, Journal of Gerontological Social Work, 61 (5), 567–582. DOI: https://doi.org/10.1080/01634372.2018.1463339
Tsertsidis, Antonios – Kolkowska, Ella – Hedström, Karin (2019): Factors influencing seniors’ acceptance of technology for ageing in place in the post-implementation stage: A literature review, International Journal of Medical Informatics, 129, 324–333. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijmedinf.2019.06.027
Van Dijk, Bram M. A. – Lefebvre, Armel E. J. L. – Spruit, Marco R. (2025): Welzijn. AI: Developing responsible conversational AI for the care of older people through stakeholder involvement, Maturitas, 199, 108616. DOI: https://doi.org/10.1016/j.maturitas.2025.108616
Van Hoof, J. – Marston, Hannah R. – Kazak, Jan K. – Buffel, T. (2021): Ten questions concerning age-friendly cities and communities and the built environment, Building and Environment, 199, 107922. DOI: https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2021.107922
Van Wezel, Nienke – Francke, Anneke L. – Kayan-Acun, Emine et al. (2016): Family care for immigrants with dementia: The perspectives of female family carers living in the Netherlands, Dementia, 15 (1), 69–84. DOI: https://doi.org/10.1177/1471301213517703
Versey, H. Shellae – Murad, Serene – Willems, Paul – Sanni, Mubarak (2019): Beyond housing: Perceptions of indirect displacement, displacement risk, and aging precarity as challenges to aging in place in gentrifying cities, International Journal of Environmental Research and Public Health, 16 (23), 4633. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph16234633
Vullings, Isabelle – el Jaouhari, Soukaina – Wammes, Joost – Smits, Carolien – Labrie, Nanon et al. (2025): Ageing-in-place care preferences of persons living with dementia and informal caregivers with a migration background: A qualitative interview study, Ageing & Society, 45 (11), 2432–2451. DOI: https://doi.org/10.1017/S0144686X25100111
Wang, Shengzhi – Bolling, Khalisa – Mao, Wenlin – Reichstadt, Jennifer et al. (2019): Technology to support aging in place: Older adults’ perspectives, Healthcare, 7 (2), 60. DOI: https://doi.org/10.3390/healthcare7020060
Wegener, Emilie Kauffeldt – Bergschöld, Jenny M. – Whitmore, Carly – Winters, Marjolein – Kayser, Lars (2023): Involving older people with frailty or impairment in the design process of digital health technologies to enable aging in place: Scoping review, JMIR Human Factors, 10, e37785. DOI: https://doi.org/10.2196/37785
WHO (2007): Global age-friendly cities: A guide, World Health Organization. WHO (2015): World report on ageing and health, World Health Organization. Wiles, Janine L. – Leibing, Annette – Guberman, Nancy – Reeve, Jeanne –
Allen, Ruth E. S. (2012): The meaning of “aging in place” to older people, The Gerontologist, 52 (3), 357–366. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/gnr098
Xu, Tianrong – Nordin, Nikmatul Adha – Aini, Ainoriza Mohd (2022): Urban green space and subjective well-being of older people: A systematic literature review, International Journal of Environmental Research and Public Health, 19 (21), 14227. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph192114227
Zygouri, Ioanna – Cowdell, Fiona – Ploumis, Avraam – Gouva, Mary – Mantzoukas, Stefanos (2021): Gendered experiences of providing informal care for older people: A systematic review and thematic synthesis, BMC Health Services Research, 21, 730. DOI: https://doi.org/10.1186/s12913-021-06736-2
Hírlevél
Mit árul el a piramis, a harang vagy a hagyma alakú korfa? Megoldást jelenthet-e az elöregedő társadalmak válságára a bevándorlás?…
A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.
A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.
Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu
Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.
OKBővebb információkA sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg:
Adatvédelmi szabályzat