Megosztás Szöveg beállításokA következő évtizedekben megduplázódik a világ időskorú lakossága. Ápoló robotok alkalmazásával a munkaerőhiány és az idősekkel szembeni előítéletek problémája is megoldódhatna, de készek vagyunk-e elfogadni, hogy egy mesterséges asszisztens intelligens otthonunk részeként társa legyen idős szeretteinknek?
Absztrakt
A WHO előrejelzése szerint 2030-ra a világon minden hatodik ember hatvanévesnél idősebb lesz, ami növeli a tartós ápolás iránti igényt. Egyidejűleg a világ népességének mintegy felét érinti az ageizmus, amely az idősekkel szemben megjelenő sztereotípiákban, előítéletekben és diszkriminációban nyilvánul meg. A cikk hipotézise, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével a robottechnológiák lehetőséget kínál(hat)nak az előítéletek és a humánerőforrás-hiány csökkentésére, illetve ezáltal az ápolás minőségének javítására. A cikk az MI alkalmazásának kiegészítő lehetőségeit vizsgálja az időskori tartós ápolás vonatkozásában. Két területre fókuszál: a tartós ápolásban jelen lévő humánerőforrás hiányára és a tartós ápolási ellátást igénylő idősek integritásának fenntartására, emberi méltóságuk megőrzésére és emberi jogaik védelmére. E kihívások kezelése átfogó, emberi jogi alapú megközelítést igényel, hogy a robotápolás etikus és méltányos megvalósítása biztosított legyen a tartós időskori gondozásban.
Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, robot, ápoló robot, tartós ápolás, ageizmus
DOI: 10.56699/MT.2024.4.2