A család mint támasz az egészséges életre való felkészülésben a sportra nevelés példáján

Gombocz JánosGombocz János

2023/4 | 54-69kb. 33 perc (15 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

Milyen mértékben járul hozzá a támogató környezet a sportolóvá válásban? Egyetemi hallgatók vallottak a családból érkező inspirációkról, a testmozgás motivációiról.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tudomány fejlődése, a gépesítés és sok más tényező együttes eredményeképpen a világ fejlettebb régióiban az embert az ülő, kényelmes életmód jellemzi. Homo sedenssé vált a korábban évezredeken át kenyerét testi erő feszítéssel előteremtő Homo sapiens. Az egészség fenntartásához mozgásra is szüksége van szervezetünknek. Ez az élet természetes tevékenységeiben ma már alig valósul meg, ezért fontos a stilizált feladathelyzetek (sportolás) megteremtése. Ahhoz, hogy felnőttkorban (is) aktív életet éljünk, már gyermek korban szükséges a sportmozgás elsajátítása, illetve a sportolás iránti igény kialakítása. Ebben a kérdésben a családnak fontos szerepe van. A kisgyermekkorban elkezdett sportolás csak kitartó családi támogatással válik, válhat a majdani felnőtt életébe is beépülő, az egészséges életet szolgáló, működő tevékenységfaktorrá. A tanulmány a szakirodalom és egy egyetemisták körében elvégzett vizsgálat segítségével rámutat, miképpen értelmezhető a család támaszfunkciója a fenti kérdéssel kapcsolatban.

Kulcsszavak: család, támogatás, sport

DOI: 10.56699/MT.2023.4.4

A család a mindennapi élet információzuhatagában előtérben álló, fontos szereplő. A közbeszéd és a média éppen úgy, mint a tudomány nyilvánossága napirenden tartja: értelmezi, elemzi, véleményt mond állapotáról, fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg vele kapcsolatban. Híreket hallunk a családról mint a népesség fogyásának potenciális megállítójáról (Sági–Lentner, 2020), a nevelésben játszott megkerülhetetlen szerepéről, a nyugodt, kiegyensúlyozott élet támaszául szolgáló funkciójáról (Kopp– Kovács, 2006; Kopp–Skrabski, 2006). Ha jól működik. S ha rosszul vagy sehogy sem működik, akkor hiányáról, a betöltetlen

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Borbély Szilvia (2019): A mindennapos testnevelés implementációjának megítélése az Észak-Alföld régióban, Új Pedagógiai Szemle, 69. évfolyam, 2019/3–4., 37–57., https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-mindennapos-testneveles-implementaciojanak-megitelese-az-eszak-alfold (letöltve: 2023. 06. 19.).
Buda Béla (1994): Mentálhigiéné, Budapest, Animula.
Caplan, Gerald (1976): The family as a support system, in Caplan, Gerald – Killilea, Marie (szerk.): Support System and Mutual Help. Multidisciplinary Explorations, NY, Grune and Stratton, 19–37.
Ember Zsolt (2018): Serdülőkorúak egészségmagatartása a negatív életesemények, a társas támogatottság, valamint a protektív és kockázati magatartások vonatkozásában, Acta Medicinae et Sociologica, 9. évfolyam, 2018, 26, 21–44. DOI: https://doi.org/10.19055/ams.2018.9/26/2
Fügedi Balázs – Bognár József – Kovács T. László (2019): A szülői minta szerepe a sportolási szokásokban és a testnevelés megítélésében, ACTA Universitatis, Sectio Sport, 46. kötet, 47–55. DOI: https://doi.org/10.33040/ ActaUnivEszterhazySport.2019.1.47
Giesecke, Hermann (1991): Einführung in die Pädagogik, Weinheim–München, Juventa Verlag.
Gombocz János (2010): Sport és nevelés, Keszthely, Balaton Akadémia Kiadó. Gombocz János (2019): A testnevelés, az iskolai sport, Új Pedagógiai Szemle, 69. évfolyam, 2019/3–4., 7–15.
Gombocz János – Jády György (1988): Asztmás gyerekek testnevelés-terápiás rehabilitációs programjának pedagógiai vizsgálata, Testnevelés- és Sporttudomány, 1988/1., 26–34.
Hajdu Tamás – Kertesi Gábor (2021): Statisztikai jelentés a gyermekegészség állapotáról Magyarországon a 21. század második évtizedében, Budapest, KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, Egészség és Társadalom Lendület Csoport, KRTK- KTI Műhelytanulmányok, https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2021/02/ CERSIEWP202108-1.pdf (letöltve: 2023. 05. 17.).
Hamar Pál – Karsai István – Soós István (2016): Pedagógusi vélemények az iskolai testnevelés aktuális kérdéseiről, in Kovács Klára (szerk.): Értékteremtő testnevelés. Tanulmányok a testnevelés és a sportolás szerepéről a Kárpát-medencei fiatalok életében, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 11–24.
Horváth-Szabó Katalin – Dávid Beáta (2013): A családi és a kortárstámogatás összefüggései serdülők körében, in Ittzés Gábor (szerk.): Cura mentis – salus populi. Mentálhigiéné a társadalom szolgálatában, Budapest, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet, 534–550.
Kahn, Robert Louis – Antonucci, Toni C. (1980): Convoys over the life course. Attachment, roles, and social support, in Baltes, Paul B. – Brim, Orville G. (szerk.): Life Span Development and Behavior, New York, Academic Press, 253–286.
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor (2007): Túlélési stratégiák. Társadalmi adaptációs módok, Budapest, Kossuth Kiadó.
Kopp Mária – Kovács Mónika Erika (szerk.) (2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Budapest, Semmelweis Kiadó.
Kopp Mária – Skrabski Árpád (2006): A támogató család mint a pozitív életminőség alapja, in Kopp Mária – Kovács Mónika Erika (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Budapest, Semmelweis Kiadó, 220–233.
Kormos-Tasi Judit (2018): Elhízás és társbetegségei, egy serdülőkori szűrőprogram eredményei, doktori értekezés, Budapest, Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola. DOI: https://doi.org/10.14753/SE.2019.2261
Kovács Krisztina – F. Földi Rita – Smohai Máté – Géczi Gábor – Gyömbér Noémi (2020): A Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív hazai adaptációja, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21. évfolyam, 2020/2., 208–233. DOI: https://doi. org/10.1556/0406.21.2020.010
Margitics Ferenc – Pauwlik Zsuzsa (2006): Megküzdési stratégiák preferenciájának összefüggése az észlelt szülői nevelői hatásokkal, Magyar Pedagógia, 106. évfolyam, 2006/1., 43–62.
Morvay-Sey Kata – Rétsági Erzsébet (2017): A mindennapos testnevelés gyakorlati megvalósulásának vizsgálata a pécsi iskolákban, Sport- és Egészségtudományi Füzetek, 1. évfolyam, szám, 19–29.
Németh Ágnes – Költő András (szerk.) (2016): Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. évi felméréséről készült nemzeti jelentés, Budapest, NEFI, https://mek.oszk. hu/16100/16119/16119.pdf (letöltve: 2023. 05. 17.).
Sági Judit – Lentner Csaba (2020): A magyar népességpolitikai intézkedések tényezői és várható hatásai, Közgazdasági Szemle, 67. évfolyam, 2020/3., 289–308. DOI: https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.3.289
Smock, Pamela J. – Schwartz, Christine R. (2020): The demography of families. A review of patterns and change, Journal of Marriage and Family, 82. évfolyam, 2020/1., 9–34. DOI: https://doi.org/10.1111/jomf.12612
Szakály Zsolt – Bognár József – Lengvári Balázs – Koller Ákos (2019): A mindennapos testnevelés fittségi hatásai alsó és felső tagozatos fiúknál: homok a gépezetben, Új Pedagógiai Szemle, 69. évfolyam, 2019/3–4., 56–69.
Takács Ferenc (1991): Iskolai testnevelésünk a szociológia tükrében. Egy empirikus kutatás elemzése és tanulságai, A Magyar Testnevelési Egyetem Közleményei, 2. melléklet, 8.
Urbán Nóra, dr. – Kovács László, dr. (2016): A pszichológiai reziliencia mint in integrált alkalmazkodórendszer, Honvédorvos, 68. évfolyam, 2016/3–4., 43–50. DOI: https://doi.org/10.29068/HO.2016.3-4.43-50
Urbinné Borbély Szilvia (2019): A mindennapos testnevelés implementációjának megítélése az Észak-Alföld régióban, Új Pedagógiai Szemle, 69. évfolyam, 2019/3–4., 37–57., https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-mindennapos-testneveles-implementaciojanak-megitelese-az-eszak-alfold (letöltve: 2023. 06. 19.).