A bencés pedagógia koncepciója – Gondolatok a Szent Benedek regulája...
Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés apátság szerzetese, a 2022. év első számának nyitó tanulmányában a bencés rend kolostori iskoláiról értekezik,…
Bechara Boutros Rai, a libanoni maronita egyház pátriárkája rövid esszéjében Libanont fókuszba helyezve járja körül a keresztény és nem keresztény felekezetek együttélésének kérdését.
Libanon szerepe kulcskérdés a közel-keleti béke megteremtésében. A keresztény és nem keresztény felekezetek, egyházak együttélésének kérdése talán sose volt ennyire kardinális, mint napjainkban. A Nyugatnak ugyanakkor be kell látnia, hogy úgy kell keleti testvéreire tekintenie, hogy ezáltal meg tudja becsülni azt az értéket, amelyet a jelenlétük jelent. Jelen reflexióban ennek lehetőségeiről gondolkodunk.
Kulcsszavak: Libanon, maronita egyház, palesztin menekültek, vallások közötti párbeszéd
Rövid esszémben négy pontra szeretnék röviden kitérni: (1) keresztények a Közel-Keleten, (2) keresztények Libanonban, (3) Libanon válsághelyzete, (4) megoldási lehetőségek. A közel-keleti keresztényekre soha nem volna szabad kisebbségként hivatkozni a muzulmán testvéreikkel összehasonlítva. Két okból mondom ezt. Az egyik történelmi: a keresztények a Közel-Kelet őslakosai, 636 évvel korábban jelentek meg, mint Mohamed népe. A másik ok teológiai: a keresztények az eucharisztia révén Krisztus jelenlétét jelentik a Közel-Keleten, ahogy az összes keresztény szerte a világon ezt a jelenlétet képviseli. E jelenlét a Közel-Keleten most nagy szenvedésen megy keresztül, és éppen ezért számítunk az anyaszentegyházra, hogy segítséget nyújt e téren. A Nyugatnak úgy kell keleti testvéreire tekintenie, hogy ezáltal meg tudja becsülni azt az értéket, amelyet a jelenlétük jelent. Ugyanis a jelenlétükkel beviszik a társadalomba az evangéliumot, a tanításait, civilizációját és a keresztény kultúrát. Konkrétan az emberek tiszteletét, a szeretet kultúráját és elfogadását, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, az együttélést, a testvériség és a béke terjesztését. A keresztények jelenléte hatásában nagymértékben alakította, mérsékelte a muzulmánok jelenlétét.
A libanoni keresztények a maronita pátriárkák vezetésének köszönhetően érték el Libanon hegyvidékét, ahol az üldöztetések közepette kitartottak, hogy megvédjék és átmentsék katolikus hitüket, szabadságukat és autonómiájukat.
Az Oszmán Birodalom bukása után, 1919-ben a keresztény és muzulmán vezetők együttműködésével küldtek delegációt Versailles-ba, a párizsi békekonferenciára. Ennek során vissza tudtak szerezni olyan területeket, amelyeket az oszmán hatóságok csatoltak el. Így született meg 1920. szeptember 1-jén a mai libanoni állam. Ennek egyik sajátossága, hogy a kereszténység befolyásának köszönhetően az állam és az egyház egymástól szétválasztva működik az országban. Ennek következtében állampolgárság alapján tartozik valaki Libanonhoz, nem pedig a vallási hovatartozása szerint. Libanonban multikulturális és többvallású rendszer alakult ki, az együttélésben biztosított a keresztények és a muzulmánok joga, illetve ez feltétele az állam működésének. A demokratikus kormányzás a dialógusra, illetve a más nemzetek felé való nyitottságra épül és ezáltal tudott létrejönni a semlegesség rendszere. Ennek köszönhetően Libanon prosperál, folyamatosan gyarapszik, és gyakran a Közel-Kelet Svájcaként is hivatkoznak rá.
Mivel sajnos nem minden libanoni hűséges az országhoz, ehhez a rendszerhez, és mivel az utóbbi időben nemzetközi és regionális politikai szándékok befolyása alá került, Libanon háttéralkukba, konfliktusokba és háborúba sodródott. Az egész 1975-ben kezdődött a palesztin menekültek érkezésével, illetve az azt követő polgárháborúval, majd a szír, utána pedig az izraeli megszállás és napjainkban az iráni intervenció, a Hezbollah elleni harc formálta az országot – ez utóbbira hivatkozva egy miniállamot hoztak létre Libanonon belül. Mindezek az események teljesen lesüllyesztették Libanont, politikai, gazdasági, pénzügyi és társadalmi szempontból egyaránt földre taszítva az országot. Mindezen felül a vállunkon hordjuk közel félmillió palesztin menekült súlyos helyzetét is, valamint másfél millió szír menekült sorsát – számuk az ország egész lakosságának a felét teszi ki. Semelyik ország, legyen akármilyen erős, nem volna képes megküzdeni egy ilyen kihívással.
Végezetül a megoldásokról szeretnék szólni. Az utóbbi időben Libanon politikusai patthelyzetbe kerültek, mozdulatlanság jellemzi az országot, amelynek több mint egy éve nincs kormánya. Ehhez mindenképpen meg kell erősítenünk, meg kell mentenünk a keresztény jelenlétet a térségben, és véleményünk szerint ehhez szükséges lenne ENSZ-konferenciát szervezni Libanonról, méghozzá meghatározott programtervvel:
Zárógondolatomban őszinte szavakat szeretnék elmondani. Észrevettük és felismertük, hogy a magyar nép a hit és az imádság népe. Ez nagy reménység Európa és az egész keresztény világ számára. A megélt hitet támogatja és védelmezi is a magyar kormány. Egyedülálló dolog, hogy egy kormány támogassa a hitet, a vallást. Szeretnénk köszönetet mondani a magyar kormánynak, sok sikert kívánni nekik a továbbiakhoz, és szeretném megköszönni a magyarok hitét.
Bechara Boutros RaiKözel-Kelet165 megtekintés
Hírlevél
Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés apátság szerzetese, a 2022. év első számának nyitó tanulmányában a bencés rend kolostori iskoláiról értekezik,…
A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.
A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.
Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu
Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked!
OKBővebb információkA sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg:
Adatvédelmi szabályzat