Háború és környezetváltozás – A hadviselés hosszú távú környezeti hatásai

Nagy Balázs2022/3 | 99-120kb. 33 perc (21 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

Jelen tanulmány a különböző történelmi korok tájra, természeti környezetre gyakorolt hatásait veszi górcső alá.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A hadviselés környezeti hatásai – ideértve a természeti és társadalmi/gazdasági környezetet is – éppoly sokrétűek, mint a haditechnika vagy épp a hadászati eljárások, módszerek. E tanulmány azt vizsgálja, hogy melyek azok a tájalkotó tényezők, környezeti építőelemek, amelyekre a legerőteljesebb hatást gyakorolták a háborúk, amelyek leginkább átalakultak, így a hadviselés környezetformáló szerepének legbeszédesebb indikátorai is. Mindezt történelmi távlatban és reprezentatív, széles teret felölelő példák alapján teszi a dolgozat.

Kulcsszavak: hadviselés, környezetváltozás, vízrajz, tájdegradáció, földhasználat

Az évszázados-évezredes, vagyis hosszú távon is nyomokat hagyó következmények legerőteljesebben a rendkívül érzékeny környezeti elemnek tekinthető hidrológiai rendszerben, a domborzatban és az életközösségek átformálódásában jelennek meg. A vízrajzi kép és a hidrológiai működés változásai közvetlen és közvetett módon is lehetnek háborús következmények, de minden esetben alapvető és hosszú távú tájváltozást jeleznek. Sokkal kevésbé feltárt folyamatok során, de azonnal és alapvetően érintettek a biogeográfiai sajátosságok, hiszen a háborús helyzetek súlyos stresszt jelentenek az életközösségekre nézve. A háborúk okozta népességmozgások erős kölcsönhatásban vannak a környezetformáló folyamatokkal, így a társadalmi változások okai és következményei is a háborús környezetátalakulásnak. Mindez pedig a 20. században a vegyi és nukleáris fegyverkezéssel, valamint a nagyságrendekkel nagyobb pusztító erejű fegyverekkel kiegészülve még sokkal komplexebb, a tájelemek egészére ható környezetformáló tényezővé vált.

Az emberiség történetén végigvonuló háborúk kézenfekvő velejárója az

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék:

ábra: A Csörsz-árokrendszer. Forrás: térkép: Visy, 1989 nyomán; fotó, metszet: Nagy Balázs.
ábra: A „Brigetiói-sziget”. Forrás: Viczián et , 2013.
ábra: Maszada-plató. Fotó: (a) és (c) Nagy Balázs; (b) BiblePlaces.com.
ábra: Tétel-halom. Forrás: légifotó: Otto Bratsch; rekonstrukció: Szentpéteri József; a védőárok változása: Nagy et al., 2014.
ábra: A hegytetőre épült erődök mindig átformálták a Fotók: Nagy Balázs.
ábra: A síkvidéki várak leghatékonyabb védelmezői a duzzasztott vizek Forrás: (a) Gottfried Prixner színezett rajza; (b) Mathias Zündt; (c) a diósgyőri vár 1360 körül, pazirik.hu; (d) Telepy Károly festménye (1860).
ábra: Ostromálló lakóépület és bunkerek Albániában. Fotók: Nagy Balázs.
ábra: Környezetpusztulás az első világháború nyugati frontján. Ábraforrás: de Matos Machado, Rémi – Hupy, Joseph : The conflict landscape of Verdun, France: Conserving cultural and natural heritage after WWI; fotók: Archives de la Meuse, wikipedia.org, Olivier Saint-Hilaire.
ábra: A pasubiói aknaharc helyszíne. Grafika: Merényi Dániel; fotók: Instituto per la Storia Resorgimento Italiano.
ábra: Felhagyott lövészárkok és megfigyelőállások a Bükk délkeleti részén. Fotó: Nagy Balázs.
ábra: Mezőgazdasági területeket ért amerikai bombázás nyomai Vietnámban. Forrás: US Air Force.
ábra: A budapesti Déli összekötő vasúti híd amerikai bombázása 1944 őszén. Forrás: US Air Force.
ábra: Nukleáris kísérleti robbantások helyszínei és világháborús krátermaradványok. Fotó: (a) és (b) US Department of Energy és Mark Laing; (c) Marc Laurenceau.
ábra: Fel nem robbant aknák Északkelet-Franciaországban. Fotó: Olivier Saint-Hilaire.
ábra: Elaknásított terep Hercegovina horvátok lakta területeinek legmagasabb vonulatában. Fotó: Nagy Balázs; térkép: Gomez, 2005.

Felhasznált irodalom:

Frisnyák Sándor (1990): Magyarország történeti földrajza, Budapest, Tankönyvkiadó. Goin, Peter (1991): Nuclear Landscapes, Baltimore, Johns Hopkins University Press. Gomez, Matias (2005): Forgotten Beauty, Sarajevo, Buybook.
Hoang Tri Quinh – Le Thi Hong Thom – Le Cao Dai (1989): Effects of geographical conditions, soil movement and other variables on the distribution of 2,3,7,8-TCDD levels in adipose tissues from Viet Nam: preliminary observations, Chmenosphere, 18. évfolyam, 1989/1–6., 967–974.
Ilyés Zoltán (2010): Military activities: warfare and defence, in József, Szabó – Lóránt, Dávid – Denes, Loczy (szerk.): Anthropogenic Geomorphology. A Guide to ManMade Landforms, Heidelberg – London – New York, 217–231.
Nagy Balázs – Horváth Erzsébet – Bradák Balázs – Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia (2014): A Tétel-halom kialakulása, szerkezete, domborzata, in Somogyvári Ágnes – Szentpéteri József – V. Székely György (szerk.) (2014): Településtörténeti kutatások. Solt-Tétel-hegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya, Kecskemét, Kecskeméti Katona József Múzeum, 23–32.
Nir, Dov (1983): Man, a Geomorphological Agent, Jerusalem, Keter Publishing House. Szirmai Gábor (2021): Pasubio – A hegy halála, A Földgömb, 39. évfolyam, 2021/7–8., 58–69.
UNESCO (2010): Világörökség, Budapest, Partvonal Könyvkiadó.
Viczián István – Nagy Balázs – Deák Márton – Szeberényi József – Rupnik László (2013): Environmental reconstruction of the area of Roman Brigetio (Komárom, Hungary), Studia Geomorphologica Carpatho Balcanica, 47. évfolyam, 2013/1., 95–105.
Visy Zsolt (1989): A római limes Magyarországon, Budapest, Corvina.