Máltai Tanulmányok | Pártcsaládok Európában és itthon – Nyugati forradalmak, magyar átültetési kísérletek és kudarcok

Megosztás

Szöveg beállítások

Hogyan alakult a pártcsaládok szerepe, együttműködése az elmúlt háromszáz évben? Politológiai áttekintés a pártok szupranacionális kooperációjáról és arról, milyen magyarázatot ad a magyar párttörténelem az Európai Néppárt és a Fidesz szakítására.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tanulmány a politikatudományban is ritkán vizsgált témával, a pártcsaládokkal foglalkozik. Bemutatja, hogy a történelemben a pártcsaládok már a pártok megjelenésétől kezdve jelen vannak, de az idők során változik a formátumuk. Az ideológiai pártok a 18. és a 19. századra jellemzőek, hogy aztán Nyugat-Európában transznacionalista, majd szupranacionalista pártok jöjjenek létre belőlük. A dolgozat a nyugati pártcsaládok bemutatása után áttekinti, hogy Magyarországon milyen módon fejlődtek a pártcsaládok, és arra jut, hogy lényegében mindmáig csak az első típus, az ideologikus párt a jellemző. A tanulmány külön is elemzi a Fidesz esetét az Európai Néppárttal, amely pártcsaládnak a Fidesz is hosszú ideig tagja volt. S arra jut, hogy a Fidesz – a magyar párttörténelem sajátos hagyományai miatt – csak nemzeti dimenzióban szervezett párt, nemzetek feletti szervezőelv nélkül. Lényegében ez a különbség vezetett a Fidesz és pártcsaládja szakításához.

Kulcsszavak: ideológia, transznacionalizmus, szupranacionalizmus, minta- követés, mintaformálás

DOI: 10.56699/MT.2023.3.1

A közvélemény a család fogalmát a legkevésbé sem kapcsolja pártokhoz. Számára a pártok önálló (mondhatni atomizált) szereplők, amelyek belpolitikai küzdelmeket folytatnak. A közvélemény ritkán érzékeli, hogy a pártoknak van külpolitikai (nemzetek közötti, nemzetek feletti) „énjük” is, s ebben a dimenzióban joggal beszélhetünk – különösen ha például az Európai Parlamentet (EP) figyeljük – pártcsaládokról. ^[1]Olyanokra kell gondolnunk, mint az Európai Néppárt, az Európai Szocialisták és Demokraták, az Újítsuk Meg Európát, a Zöldek vagy a két radikális jobboldali pártcsalád. A pártok … Részletek

Felhasznált irodalom

Bartolini, Stefano – Mair, Peter (2003): Kihívás a politikai pártokkal szemben a régi és az új demokráciákban, Politikatudományi Szemle, 12. évfolyam, 2003/3., 157–174.
Benoist, Alain de (2011): The current crisis of democracy, Telos, 156, 7–23. DOI: https://doi.org/10.3817/0911156007
Börzel, Tanja (1999): Towards convergence in Europe? Institutional adaptation to Europeanization in Germany and Spain, Journal of Common Market Studies, 37. évfolyam, 1999/4., 573–596. DOI: https://doi.org/10.1111/1468-5965.00197 Buzan, Barry (2004): From International to World Society?, Cambridge, Cambridge, University Press.
Calossi, Enrico – Cicchi, Lorenzo (2019): European Parliament political groups and European political parties: Development and relationship between two faces of the EU political system, Quaderni del Circolo Rosselli, 39. évfolyam, 2019/2., 15–31.
Caramani, Daniele (2015): Research Design: European Party Families and Party Systems, in The Europeanization of Politics The Formation of European Electorate and Party System in Historical Perspective, Cambridge, Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9781316340035
Csizmadia Ervin (1998): A magyar pártok Nyugat-Európa-képe, Politikatudományi Szemle, 7. évfolyam, 1998/1., 99–118.
Csizmadia Ervin (2001): Diskurzus és diktatúra. A magyar értelmiség Nyugat-Európa-képe a késő Kádár-rendszerben, Budapest, Századvég Kiadó.
Csizmadia Ervin (2017): A magyar politikai fejlődés logikája. Összehasonlítható-e a jelen a múlttal, és ha igen, hogyan?, Budapest, Gondolat Kiadó.
Csizmadia Ervin (2019): Mit kezdjünk Európával? A haza elitek mintakövetési és mintaformálási stratégiája, Metszetek, 8. évfolyam, 2019/4., 110–133. DOI: https://doi.org/10.18392/metsz/2019/4/8
Csizmadia Ervin – Lakatos Júlia – Novák Zoltán – Paár Ádám – Rajnai Gergely (2021): Uralkodó párt. A Fidesz nemzetközi és hazai történeti perspektívában, Budapest, Gondolat Kiadó.
Daniels, Philip (1998): From Hostility to ‘constructive engagement’: The Europeanisation of the Labour Party, West European Politics, 21. évfolyam, 1998/1., 72–96. DOI: https://doi.org/10.1080/01402389808425233
Day, Stephen (2005): Developing a conceptual understanding of Europe’s transnational political parties (With a specific focus on the Party of European Socialists), Journal of Contemporary European Studies, 13. évfolyam, 2005/1., 59–77. DOI: https://doi.org/10.1080/14782800500061112
De Búrca, Gráinne (2018): Is EU supranational governance a challenge to liberal constitutionalism?, The University of Chicago Law Review, 85. évfolyam, 2018/2., 337–368. DOI: https://doi.org/10.2139/ssrn.3105238
De Gasperi, Alcide (2010): Európa. Írások és beszédek, Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Alcide De Gasperi Európai Tanulmányok Központ – European Journalist Association.
Egresi Katalin (2005): Az Európai Integráció terve az 1920-as évek magyar politikai gondolkodásában, Leviatán, 2. évfolyam, 2005/2., 111–140.
Ennser, Laurenz (2012): The homogeneity of West European party families: The radical right in comparative perspective, Party Politics, 18. évfolyam, 2012/2., 151–171. DOI: https://doi.org/10.1177/1354068810382936
Held, David (1992): Democracy. From city-states to a cosmopolitan order?, Political Studies, 40. évfolyam, 1992/1., 10–39. DOI: https://doi. org/10.1111/j.1467-9248.1992.tb01810.x
Hix, Simon – Goetz, Klaus H. (2000): Europeanised politics? European integration and national political systems, West European Politics, 23. évfolyam, 2000/4., 1–26. DOI: https://doi.org/10.1080/01402380008425398
Hix, Simon – Noury, Abdul – Roland, Gérard (2005): Power to the parties. Cohesion and competition in the European Parliament, 1979–2001, British Journal of Political Science, 35. évfolyam, 2005/2., 209–234. DOI: https://doi.org/10.1017/ S0007123405000128
Jakobson, Mari-Liis – Saarts, Tõnis – Kalev, Leif (2021): Institutionalization of transnationalizing political parties: The case of the Conservative People’s Party of Estonia, Comparative Migration Studies, 9, 40. DOI: https://doi.org/10.1186/ s40878-021-00241-5
Josselin, Daphné – Wallace, William (szerk.) (2001): Non-State Actors in World Politics, Palgrave Macmillan. DOI: https://doi.org/10.1057/9781403900906
Kreppel, Amie (2001): The European Parliament and Supranational PartySystem. A Study in Institutional Development, Cambridge, Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511606083
Ladrech, Robert (2002): Europeanization and political parties. Toward a framework for analysis, Party Politics, 8. évfolyam, 2002/4., 389–403. DOI: https://doi.org/10 .1177/1354068802008004002
Langsæther, Peter Egge (2023): Party Families in Western Europe, Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780429442728
Mair, Peter – Mudde, Cas (1998): The party family and its study, Annual Review of Political Science, 1, 211–229. DOI: https://doi.org/10.1146/annurev.polisci.1.1.211
Marks, Gary – Wilson, Carole J. – Ray, Leonard (2002): National political parties and European integration, American Journal of Political Science, 46. évfolyam, 2002/3., 585–594. DOI: https://doi.org/10.2307/3088401
Mohajan, Haradhan Kumar (2019): The first industrial revolution. Creation of a new global human era, Journal of Social Sciences and Humanities, 5. évfolyam, 2019/4., 377–387.
Peshenkov, Alexander – Zhukovskiy, Igor (2016): Supranational party system of the EU, Baltic Region, 8. évfolyam, 2016/2., 99–111. DOI: https://doi. org/10.5922/2079-8555-2016-2-8
Politics and Governance (2021): Right-Wing Populist Party Organisation Across Europe: The Survival of the Mass-Party?, Politics and Governance, 9. évfolyam, 2021/4., https://www.cogitatiopress.com/politicsandgovernance/issue/ view/267 DOI: https://doi.org/10.17645/pag.v9i4.5003
Schmidt, Sebastian (2011): To order the minds of scholars. The discourse of the peace of Westphalia in international relations literature, International Studies Quarterly, 55. évfolyam, 2011/3., 601–623. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1468- 2478.2011.00667.x
Senninger, Roman – Bischof, Daniel – Ezrow, Lawrence (2022): How transnational party alliances influence national parties’ policies, Political Science Research and Methods, 10. évfolyam, 2022/3., 651–658. DOI: https://doi.org/10.1017/ psrm.2020.55
Tilly, Charles (szerk.) (1975): The Formation of National States in Western Europe, New Jersey, Princeton University Press.
Wiedemer, Patricia (1993): The idea behind Coudenhove-Kalergi’s Pan-European Union, History of European Ideas, 16. évfolyam, 1993/4–6., 827–833. DOI: https://doi.org/10.1016/0191-6599(93)90229-J
Wikipédia (2004): A 2004-es európai parlamenti választás Magyarországon, https://hu.wikipedia.org/wiki/2004-es_eur%C3%B3pai_parlamenti_v %C3%A1laszt%C3%A1s_Magyarorsz%C3%A1gon (letöltve: 2023. 07. 10).
Wikipédia (2009): A 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon, https://hu.wikipedia.org/wiki/2009-es_eur%C3%B3pai_parlamenti_ v%C3%A1laszt%C3%A1s_Magyarorsz%C3%A1gon (letöltve: 2023. 07. 10).
Wikipédia (2014): A 2014-es európai parlamenti választás Magyarországon, https://hu.wikipedia.org/wiki/2014-es_eur%C3%B3pai_parlamenti_ v%C3%A1laszt%C3%A1s_Magyarorsz%C3%A1gon (letöltve: 2023. 07. 10).
Wikipédia (2019): A 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon, https://hu.wikipedia.org/wiki/2019-es_eur%C3%B3pai_parlamenti_ v%C3%A1laszt%C3%A1s_Magyarorsz%C3%A1gon (letöltve: 2023. 07. 10).

Csizmadia Ervin

pártcsaládok744 megtekintés

Absztrakt

Felhasznált irodalom

Ajánló