Melyek azok a faktorok a szülők nevelési módszereiben, amelyek hatást gyakorolnak a gyermekek jóllétére? Valóban az a legelőnyösebb nekik, ha a válás után a szülők közös felügyeletben egyeznek meg? Egy hazai kutatás tanulságai.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A válásra és a válást követő élethelyzetre fókuszáló kutatások legmeghatározóbb kérdésköre, hogy a különböző tényezők milyen összefüggést mutatnak a gyermekek jóllétével. Jelen tanulmányban a gyermekek jóllétének szülői percepcióját és ennek összefüggéseit vizsgálom a válás, a szülő és a gyermek, illetve a szülők kapcsolatának jellemzőivel.
A „Közös szülőség a válás után” elnevezésű projekt keretében kérdőíves kutatás során elvált/különvált szülőktől (n = 404) gyűjtöttünk adatot, többek között a gyermekek jóllétéről.
A gyermekek jóllétének összefüggéseit vizsgálva a szülő-gyermek kapcsolat bizonyult a gyermek jóllétmutatói legerősebb prediktorának, a szülőnek a gyermekkel való saját kapcsolata az SDQ mindegyik alskálájával, a gyermek kiegyensúlyozottságával is szignifikáns összefüggést mutatott.
Konklúzióként elmondható az eredmények alapján, hogy a válás folyamatában és a válást követő időszakban kiemelt szerepe van a szülő-gyermek kapcsolat minőségének, továbbá fontos a szülők közötti kapcsolat is.
Kulcsszavak: válás, közös szülőség, a gyermekek jólléte, szülő-gyermek kapcsolat
A válás olyan akcidentális krízishelyzet, amely kihat az egész – szűken és tágan értelmezett – családi rendszerre. A folyamat azért is megterhelő, mert gyakran a szülők közötti konfliktusok nehezítik az újabb egyensúly kialakítását. Ezen a minden családtag számára bizonytalan és elbizonytalanító úton a gyermekek megélése és szempontjai sokszor kevesebb figyelmet kapnak, hiszen a szülők sok-sok energiát fordítanak a maguk egyensúlyban tartására. Bár sokszor megjelennek a szülőknél azok a megfontolások, hogy a gyermekek érdekében szeretnének „jól válni”, ezt nehéz tudatosan és következetesen végigvinni. A
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
táblázat: A vizsgált változók Pearsons-féle korrelációs együtthatói. Saját szerkesztés.
táblázat: Hierarchikus regressziós modellek (összefoglaló táblázat). Saját szerkesztés.
Felhasznált irodalom
Amato, Paul R. (2010): Research on divorce. Continuing trends and new developments, Journal of Marriage and Family, 72 (3), 650–666. DOI: https://doi.org/https://doi.org/10.1111/j.1741-3737.2010.00723.x
Amato, Paul R. – Rezac, Sandra J. (1994): Contact with nonresident parents, interparental conflict, and children’s behavior, Journal of Family Issues, 15 (2), 191–207. DOI: https://doi.org/10.1177/0192513x94015002003
Andreasson, Jesper – Johansson, Thomas (2019): Becoming a half-time parent. Fatherhood after divorce, Journal of Family Studies, 25 (1), 2–17. DOI: https://doi.org/10.1080/13229400.2016.1195277
Bastaits, Kim – Mortelmans, Dimitri (2017): Parenting and family structure after divorce. Are they related?, Journal of Divorce & Remarriage, 58 (7), 542–558. DOI: https://doi.org/10.1080/10502556.2017.1345200
Bastaits, Kim – Ponnet, Koen – Van Peer, Christine – Mortelmans, Dimitri (2015): The parenting styles of divorced fathers and their predictors, Journal of Social and Personal Relationship, 32 (5), 557–579. DOI: https://doi.org/10.1177/0265407514541070
Baude, Amandine – Drapeau, Sylvie – Lachance, Véronique – Ivers, Hans (2019): Adjustment of children in joint custody and associated variables. A systematic review, Journal of Child Custody, 16 (4), 313–338. DOI: https://doi.org/10.1080/15379418.2019.1691106
Becher, Emily H. – Kim, Hyunjun – Cronin, Sarah E. – Deenanath, Veronica – McGuire, Jenifer K. – McCann, Ellie M. – Powell, Sharon (2019): Positive parenting and parental conflict. Contributions to resilient coparenting during divorce, Family Relations, 68 (1), 150–164. DOI: https://doi.org/10.1111/fare.12349
Beckmeyer, Jonathon J. – Markham, Melinda Stafford – Troilo, Jessica (2019): Postdivorce coparenting relationships and parent–youth relationships. Are repartnership and parent–youth contact moderators?, Journal of Family Issues, 40 (5), 613–636. DOI: https://doi.org/10.1177/0192513x18821395
Bergström, Malin – Fransson, Emma – Modin, Bitte – Berlin, Marie – Gustafsson, Per A. – Hjern, Anders (2015): Fifty moves a year: is there an association between joint physical custody and psychosomatic problems in children?, Journal of Epidemiology and Community Health, 69 (8), 769–774. DOI: https://doi.org/10.1136/jech-2014-205058
Birkás Emma – Lakatos Krisztina – Tóth Ildikó – Gervai Judit (2008): Gyermekkori viselkedési problémák felismerésének lehetőségei rövid kérdőívekkel I. A Strengths and Difficulties Questionnaire magyar változata, Psychiatria Hungarica, 23 (5), 358–365.
Buehler, Cheryl – Trotter, Belinda B. (1990): Nonresidential and residential parents’ perceptions of the former spouse relationship and children’s social competence following marital separation. Theory and programmed intervention, Family Relations, 39 (4), 395–404. DOI: https://doi.org/10.2307/585219
Camisasca, Elena – Miragoli, Sarah – Di Blasio, Paolo (2019): Children’s cognitive and emotional processes in adult versus child-related inter-parental conflicts, Europe’s Journal of Psychology, 15 (4), 843–857. DOI: https://doi.org/10.5964/ejop.v15i4.1613
Carlsund, Åsa – Eriksson, Ulrika – Sellström, Eva (2012): Shared physical custody after family split-up. Implications for health and well-being in Swedish schoolchildren, Acta Paediatrica (Oslo, Norway: 1992), 102 (3), 318–323. DOI: https://doi.org/10.1111/apa.12110
Davies, Patrick T. – Hentges, Rochelle F. – Coe, Jesse L. – Martin, Meredith J. – Sturge-Apple, Melissa L. – Cummings, E. Mark (2016): The multiple faces of interparental conflict. Implications for cascades of children's insecurity and externalizing problems, Journal of Abnormal Psychology, 125 (5), 664–678. DOI: https://doi.org/10.1037/abn0000170
DeAnda, Jacqueline S. – Langlais, Michael R. – Anderson, Edward R. – Greene, Shannon M. (2020): After the marriage is over. Mothers’ separation distress and children’s postdivorce adjustment, Family Relations, 69 (5), 1113–1127. DOI: https://doi.org/https://doi.org/10.1111/fare.12434
Elam, Kit K. – Sandler, Irwin – Wolchik, Sharlene A. – Tein, Jenn-Yun – Rogers, Adam (2019): Latent profiles of postdivorce parenting time, conflict, and quality. Children’s adjustment associations, Journal of Family Psychology, 33 (5), 499–510. DOI: https://doi.org/10.1037/fam0000484
Favez, Nicolas – Widmer, Eric D. – Frascarolo, France – Doan, Minh-Thuy (2019): Mother-stepfather coparenting in stepfamilies as predictor of child adjustment, Family Process, 58 (2), 446–462. DOI: https://doi.org/https://doi.org/10.1111/famp.12360
Feinberg, Mark E. (2003): The internal structure and ecological context of coparenting. A framework for research and intervention, Parent Sci Pract, 3 (2), 95–131. DOI: https://doi.org/10.1207/S15327922PAR0302_01
Fransson, Emma – Låftman, Sara Brolin – Östberg, Viveca – Hjern, Anders – Bergström, Malin (2018): The living conditions of children with shared residence – the Swedish Example, Child Indicators Research, 11 (3), 861–883. DOI: https://doi.org/10.1007/s12187-017-9443-1
Fransson, Emma – Turunen, Jani – Hjern, Anders – Östberg, Viveca – Bergström, Malin (2016): Psychological complaints among children in joint physical custody and other family types. Considering parental factors, Scandinavian Journal of Public Health, 44 (2), 177–183. DOI: https://doi.org/10.1177/1403494815614463
Garriga, Anna – Pennoni, Fulvia (2022): The causal effects of parental divorce and parental temporary separation on children’s cognitive abilities and psychological well-being according to parental relationship quality, Social Indicators Research, 161 (2), 963–987. DOI: https://doi.org/10.1007/s11205-020-02428-2
Härkönen, Juho – Bernardi, Fabrizio – Boertien, Diederik (2017): Family dynamics and child outcomes. An overview of research and open questions, European Journal of Population, 33 (2), 163–184. DOI: https://doi.org/10.1007/s10680-017-9424-6
Kelly, Joan B. (2012): Risk and protective factors associated with child and adolescent adjustment following separation and divorce. Social science applications, in Kuehnle, Kathryn – Drozd, Leslie (szerk.): Parenting Plan Evaluations. Applied Research for The Family Court, New York, Oxford University Press, 49–84. DOI: https://doi.org/10.1093/med:psych/9780199754021.003.0003
Kerig, Patricia K. (1996): Assessing the links between interparental conflict and child adjustment. The conflicts and problem-solving scales, Journal of Family Psychology, 10 (4), 454–473. DOI: https://doi.org/10.1037/0893-3200.10.4.454
Låftman, Sara Brolin – Bergström, Malin – Modin, Bitte – Östberg, Viveca (2014): Joint physical custody, turning to parents for emotional support, and subjective health. A study of adolescents in Stockholm, Sweden, Scandinavian Journal of Public Health, 42 (5), 456–462. DOI: https://doi.org/10.1177/1403494814526798
Lau, Eva Y. H. – Power, Thomas G. (2020): Coparenting, parenting stress, and authoritative parenting among Hong Kong Chinese Mothers and Fathers, Parenting, 20 (3), 167–176. DOI: https://doi.org/10.1080/15295192.2019.1694831
Lau, Yuk-King (2017): Postdivorce coparenting and children’s well-being in Hong Kong, Journal of Divorce & Remarriage, 58 (5), 329–346. DOI: https://doi.org/10.1080/10502556.2017.1302237
McDaniel, Brandon T. – Teti, Douglas M. – Feinberg, Mark E. (2017): Assessing coparenting relationships in daily life. The daily coparenting scale (D-Cop), Journal of Child and Family Studies, 26 (9), 2396–2411. DOI: https://doi.org/10.1007/s10826-017-0762-0
Nielsen, Linda (2014): Shared physical custody. Summary of 40 studies on outcomes for children, Journal of Divorce & Remarriage, 55 (8), 613–635. DOI: https://doi.org/10.1080/10502556.2014.965578
Nielsen, Linda (2017): Re-examining the research on parental conflict, coparenting, and custody arrangements, Psychology, Public Policy, and Law, 23 (2), 211–231. DOI: https://doi.org/10.1037/law0000109
Pilinszki Attila – Gyetvai Anna (2021): Közös szülőség a válás után: szakirodalmi áttekintés, Mentálhigiéné es Pszichoszomatika, 22 (3), 229–260. DOI: https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.007
Rejaän, Zoë – Van der Valk, Inge E. – Branje, Susan (2021): Postdivorce coparenting patterns and relations with adolescent adjustment, Journal of Family Issues, 43 (7), 1739–1759. DOI: https://doi.org/10.1177/0192513X211030027
Sandler, Irwin N. – Wheeler, Lorey A. – Braver, Sanford L. (2013): Relations of parenting quality, interparental conflict, and overnights with mental health problems of children in divorcing families with high legal conflict, Journal of Family Psychology, 27 (6), 915–924. DOI: https://doi.org/10.1037/a0034449
Sodermans, An Katrien – Botterman, Sarah – Havermans, Nele – Matthijs, Koen (2015): Involved fathers, liberated mothers? Joint physical custody and the subjective well-being of divorced parents, Social Indicators Research, 122 (1), 257–277. DOI: https://doi.org/10.1007/s11205-014-0676-9
Sodermans, An Katrien – Vanassche, Sofie – Matthijs, Koen – Swicegood, Gray (2014): Measuring postdivorce living arrangements. Theoretical and empirical validation of the residential calendar, Journal of Family Issues, 35 (1), 125–145. DOI: https://doi.org/10.1177/0192513x12464947
Spruijt, Ed – Duindam, Vincent (2009): Joint physical custody in the Netherlands and the well-being of children, Journal of Divorce & Remarriage, 51 (1), 65–82. DOI: https://doi.org/10.1080/10502550903423362
Stewart, Susan D. (2003): Nonresident parenting and adolescent adjustment. The quality of nonresident father-child interaction, Journal of Family Issues, 24 (2), 217–244. DOI: https://doi.org/10.1177/0192513x02250096
Vélez, Clorinda E. – Wolchik, Sharlene A. – Tein, Jenn-Yun – Sandler, Irwin (2011): Protecting children from the consequences of divorce. A longitudinal study of the effects of parenting on children’s coping processes, Child Development, 82 (1), 244–257. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.2010.01553.x
Viry, Gil (2014): Coparenting and children’s adjustment to divorce. The role of geographical distance from fathers, Journal of Divorce & Remarriage, 55 (7), 503–526. DOI: https://doi.org/10.1080/10502556.2014.950900
A digitális kultúra nem választási lehetőség, hanem alapvető túlélési stratégia: a társadalmunkat sújtó segítő szakemberek hiányára csakúgy választ adhat, mint…
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: