A társadalom peremén, otthon nélkül élő emberek is képesek értéket létrehozni, s képeken keresztül megszólítani a többségi társadalmat – tapasztalják a művészetterápiát alkalmazó segítő szakemberek, akik más szerepbe tudják helyezni a szociális nehézségekkel küzdő klienseket – mint vizuális alkotások létrehozóit.
Absztrakt
Tanulmányunk célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a vizualitásban rejlő, eddig kevéssé alkalmazott innovatív módszerekre, amelyek hozzájárulhatnak a szak-emberek és klienseik közötti mélyebb kapcsolódáshoz és a segítők jóllétéhez is kreativitásuk megélése által. A szakirodalom feldolgozása mellett bemutatjuk saját tapasztalatainkat, különös tekintettel az „Otthonra találni a művészetben” című projektre. E programban művészetterápiás alkotások, fotók és kiállítások támogatták hajléktalan emberek társadalmi integrációját. Kitérünk továbbá a fotóterápia lehetőségeire és a képi eszközök sokoldalúságára, valamint ismertetünk egy saját fejlesztésű, mesterséges intelligencián alapuló, vizuális segítő módszert. A vizualitás eszközei új távlatokat nyithatnak a kreativitásban, az érzelmi hozzáférésben és a belső erőforrások mozgósításában – mindezt a látás mint elsődleges érzékelési csatorna révén. Célunk inspirációt nyújtani a gyakorlati szakembereknek, fokozva a segítés eredményességének lehetőségét.
Kulcsszavak: vizualitás, innovatív módszerek, fotóterápia, mesterséges intelligencia (AI)
A digitalizáció korában vizuálisan túltelített világban élünk, s a képek egyre inkább átveszik az üzenetközlő szerepet a szavaktól (Mitchell, 2007). Agyunk nem egyformán dolgozza fel a különböző csatornákon érkező ingereket. A képi ingerek sokkal részletgazdagabb és gyorsabban áttekinthető információt adnak (például egy kép egy pillanat alatt többet közölhet, mint egy hosszabb mondat). A látás adja a legtöbb gyors információt, amelyet a szavak által lehet mélyíteni, cizellálni és többféle értelmezéssel megtölteni.
A kommunikáció korunkban számtalan esetben az online térbe került át. A digitális felületeken különösen sok képi inger ér minket. A modern ember rövid idő alatt több vizuális ingerrel találkozik, mint a korábbi korok embere egész életében (Garaczi, 2005). Ennek a jelenségnek az árnyoldalai mellett sok lehetősége is van, amelyet a segítő szakmák tapasztalataink szerint kevéssé használnak ki. Számos tanulmány szól a szociális segítő szakemberek eszköztelenségéről, kiégéséről vagy kifáradásáról (Százné Orosz, 2023; Mák et al., 2020), épp ezért szükség van a kreatív segítő módszerek iránti nyitottság felkeltésére. A vizualitás tudatosabb beemelése a segítő munkába pedig nemcsak a segítő szakemberek számára jelentheti a megújulás lehetőségét, hanem a hatékonyabb, célzottabb segítségnyújtást is magában rejtheti. Egy friss kutatás szerint a fiatalok megszólításakor különösen meghatározó az adott tartalom vizuális megjelenése, például ha mentális segítséget keresnek az interneten (P. Szilczl et al., 2025).
Egy vizualitásra épülő, társadalmi integrációt erősítő projekt tapasztalatai
A képek által hordozott, tömörített üzenetek közvetítése a fókusza az alábbiakban ismertetett projektünknek is,
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
ábra: Az „Otthonra találni a művészetben” projekt második pillére hatásmechanizmusának sematikus ábrázolása. Saját szerkesztés.
Felhasznált irodalom
Antalfai Márta (2016): Alkotás és kibontakozás: A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata, Budapest, Lélekben Otthon Kiadó.
Bessen, James (2018): AI and Jobs: The Role of Demand, National Bureau of Economic Research (NBER) Working Paper No. 24235. DOI: https://doi.org/10.3386/w24235
Dés Fanni (2016): „Benti pillanatok” – Photovoice projekt a Rákospalotai Lánynevelő Intézet és Speciális Gyermekotthonban, in Bíró Judit – Papp Richárd – Szabó Miklós – Gacs Katalin (szerk.): Kulcskérdések a társadalomkutatásban 2014–2015, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, 302–307.
Du, Xuejun – An, Pengcheng – Leung, Justin – Li, April – Chapman, Linda E. – Zhao, Jian (2024): DeepThInk: Designing and probing human-AI co-creation in digital art therapy, International Journal of Human-Computer Studies, 181, Article 103139. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijhcs.2023.103139
Forgách Anna (2023): Logoterápia és terápiás fotográfia (Önismereti vizsgálódás), Szociálpedagógia, 21, 30 éves az egri képzés (tematikus szám), Vác, Apor Vilmos Katolikus Főiskola, 67–80.
Garaczi Imre (2005): Esztétikai ítélet és a test reprezentációja, Világosság, 46 (2–3), 75–84.
Jones, Cameron R. – Bergen, Benjamin K. (2025): Large language models pass the Turing test, Proceedings of the National Academy of Sciences, 122 (13). DOI: https://doi.org/10.48550/arXiv.2503.23674
Ládonyi Zsuzsanna (2023): Perifériáról a centrumba – az „Otthonra találni a művészetben” projekt által generált változásdimenziók, in Ádám Szilvia – Galambos Katalin (szerk.): Tiéd a tér: Kultúra és együttműködés: Socio Summit 2023 (konferenciakötet), Kőszeg, Magyarország: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, 78–87.
Ládonyi Zsuzsanna (2024): Visszaadott méltóság – művészetterápiával a hajléktalanokért: A VEB2023 Európa Kulturális Fővárosa által támogatott „Otthonra találni a művészetben” projekt tapasztalatai, Máltai Tanulmányok, 6 (1), 133–144. DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2024.1.8
Ládonyi Zsuzsanna – Quirin Ágnes (2023): „Otthonra találni a művészetben”: Művészetterápia hajléktalan embereknek Veszprémben, in Pintér Márta – Györe Géza – Kubinger-Pillmann Judit (szerk.): Mentálhigiéné az emberi kapcsolatokért: Amentálhigiénésszemléletésmódszerekalkalmazásaasegítőszakmákban, Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, 90–111.
Mák Kornél – Fejes Éva – Pohl Marietta – Kolonics Gábor – Tóth Gábor – Zádori Iván – Nemeskéri Zsolt – Hesszenberger Dávid – Fehér Gergely – Tibold Antal (2020): A kiégés előfordulása szociális munkások körében, Orvosi Hetilap, 161 (44), 1884–1890. DOI: https://doi.org/10.1556/650.2020.31796
Mitchell, William John Thomas (2007): A képi fordulat, Balkon, 11–12, 2–6.
Nuwasiima, Mackline – Ahonon, Metogbe Patricia – Kadiri, Caleb (2024): The role of Artificial Intelligence (AI) and machine learning in social work practice, World Journal of Advanced Research and Reviews, 24 (1), 80–97. DOI: https://doi. org/10.30574/wjarr.2024.24.1.2998
OECD (2022): Measuringtheenvironmentalimpactsofartificialintelligencecomputeand applications: The AI footprint (OECD Digital Economy Papers No. 341), Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/7babf571-en
P. Szilczl Dóra – Ládonyi Zsuzsanna – Andok Mónika – Rajki Zoltán (2025): Mentális egészség-magatartás digitális térben. A magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók lelki egészséggel kapcsolatos online kereséseinek vizsgálata, Jel-Kép: Kommunikáció Közvélemény Média, (1), MKTT-konferencia különszám, 65–82.
Solomon, Aron (2025): Stealing Ghibli: How AI Has Crossed The Line Into Creative Theft, 04. 02., https://news.crunchbase.com/ai/intellectual-property-protections-solomon-amplify/ (letöltve: 2025. 08. 12.).
Százné Orosz Krisztina (2023): „Elhivatottság” – „szakemberhiány” – „eszköztelenség”, Párbeszéd: Szociális munka folyóirat, 10 (2). DOI: https://doi. org/10.29376/parbeszed.2023.10/2/6
Thomson, T. J. – Thomas, Ryan J. (2023): Ageism,sexism,classismandmore:7examples of bias in AI-generated images, 2023. 07. 10. DOI: https://doi.org/10.64628/AA.mweuak34a
Weiser, Judy (2018): PhototherapyTechniques:ExploringtheSecretsofPersonalSnapshots and Family Albums, London, Routledge.
Zhong, Wenjun – Luo, Jianghua – Zhang, Hong (2024): The therapeutic effectiveness of artificial intelligence-based chatbots in alleviation of depressive and anxiety symptoms in short-course treatments: A systematic review and meta-analysis, Journal of affective disorders, (356), 459–469. DOI: https://doi.org/10.1016/j. jad.2024.04.057
Zsobrák Nóra (2014): A fotózás mint a szenvedélybetegségből felépülőkkel végzett szociális munka eszköze, Szociális Szemle, 7 (1), 86–100. DOI: https://doi.org/10.15170/SocRev.2014.07.01.10
Minden eddiginél több: négy billió dollár hiányzik a fenntartható fejlődés biztosításához, miközben világszerte a hazájukból menekülni kényszerülők száma megduplázódott és…
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: