A bencés pedagógia koncepciója – Gondolatok a Szent Benedek regulája...
Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés apátság szerzetese, a 2022. év első számának nyitó tanulmányában a bencés rend kolostori iskoláiról értekezik,…
A tanulmány nemzetközi kitekintést tesz a szociális farmok terén, majd elemzi a magyarországi helyzetet. Azon belül is a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorságának működését mutatja be részletesebben.
A tanulmány első fő egysége nemzetközi tapasztalatokat tekint át: az Egyesült Királyságban egyre nagyobb teret hódító care farmok kérdését, a norvég green care mozgalom eredményeit, végül a szociális farmok hollandiai helyzetét. Külön hangsúlyozzuk a care farmok egyesült királysági expanzióját napjainkban, illetve az alapjaiban sikeres norvég green care minta működése során felszínre került dilemmákat, ellentmondásokat. A magyarországi helyzet elemzése a szociális farmok, majorságok létrejöttének kezdeteit eleveníti fel, majd a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorságának működését mutatja be részletesebben, egyfelől hangsúlyozva annak szociálisfarm-jellegét, másfelől kiemelve azokat a jellemzőket, amelyek társadalmi vállalkozássá teszik. A majorság társadalmi vállalkozásként való bemutatása indokolja többek közt a marketingkoncepció vagy a turisztikai szolgáltatás pozicionálásának kifejtését a tanulmányban. A pozitív hazai változások jelének tekinthető az a közös irányba tartó szakmapolitikai szemlélet, amely a tanulmányt záró mellékletben fogalmazódik meg.
Kulcsszavak: szociális farm, társadalmi vállalkozás, zöld gondoskodás, szolidáris gazdálkodás, vidékfejlesztés, társadalmi felelősségvállalás
Tömör és sok országra nézve helytálló helyzetértékelést adott Justin Mazzotta, a North Yorkshire-ban található Beetle Bank Social Farm vezetője a szociális farmok kapcsán: „It is an undervalued industry” – „Ez egy alulértékelt iparág”. Mazzottának a fenti mondat elhangzásakor hétévnyi tapasztalata volt demens betegeknek nyújtott szolgáltatások terén (farmgarden.org.uk).
A szociális farmok magyarországi történetében, az alulértékeltség megszüntetésének folyamatában komoly előrelépés volt, amikor hosszú egyeztetéseket követően, több szaktárca együttműködése eredményeképpen a szociális farm vonatkozásában megszületett a következő definíció: a szociális és szolidáris elveknek megfelelően, a társadalmi és környezeti szemléletformálás érdekében működő kooperatív gazdálkodási forma, amely mezőgazdasági termelő-, feldolgozó- és szolgáltatótevékenységet végez hátrányos helyzetű személyek bevonásával, illetőleg mezőgazdasághoz kapcsolódó szemléletformáló tevékenységet végez a társadalom szélesebb köre számára (Jakubinyi, 2015).
Ezen definíció tükrében kijelenthető, hogy a szociális farmok gazdálkodási formák, és hátrányos helyzetűek segítését végző tevékenység folyik bennük. Hangsúlyozandó, hogy sajnálatosan ez nem jelent egyben jogi formát és/vagy támogatási konstrukciót. Ezt az alapvető problémát kiemelve leszögezhetjük, hogy a vele könnyen összetéveszthető szociális földprogram, illetve a szociális szövetkezetek nem szociális farmok (az egyik támogatási rendszer, a másik jogi forma). A „szociális” melléknév jelzőként való használatát és az ezt megalapozó segítő-támogató szemlélet tükrözését kivéve nincs kapcsolódási pont a szociális farm, a szociális földprogram és a szociális szövetkezetek közt.
Sokféleképpen hozzá lehet járulni, hogy az első bekezdésben idézett megállapítás minél hamarabb múlt időbe kerülhessen, és a szociális farmok megkapják megérdemelt helyüket. Jelen esszétanulmány szerzőinek meggyőződése, hogy a szociális farmok nemzetközi tapasztalatainak válogatott bemutatásával és a hazai kezdeményezések egyik úttörő példájának szemléltetésével hozzátehetnek e folyamat sikeréhez.
A nemzetközi gyakorlatból többféle megközelítésre láthatunk példákat.
Nagy-Britanniában a care farming (gondoskodó farmművelés) mozgalom évekig alulról építkezett, mivel az állam sokáig nem karolta fel a kezdeményezést. A care farmok ügyét a Care Farming UK csapata képviselte a szigetországban. Ezeket a szociális farmművelők (care farmers) és a kezdeményezéssel szimpatizálók működtették, kis fizetett stábbal és jóval jelentősebb önkéntes munkával. Nagy-Britannia tehát arra adott példát, hogy az állami szereplők bevonódása nélkül hogyan indulhat el a civilek, gazdák, szakemberek közös akarásával a care farming ügyének elterjesztése. 2013-ban száznyolcvan care farm működött Nagy-Britanniában, elsősorban Angliában. Többségük növénytermesztéssel és állattartással egyaránt foglalkozó kisgazdaság volt; átlagos méretük negyvenkilenc hektár. A következő (cél)csoportoknak kínáltak szolgáltatásokat: tanulási nehézségekkel küzdők, mentális problémákkal küzdők, autizmussal élők, iskolakerülő és motiválatlan fiatalok, alkohol- és drogproblémákkal küzdők – jellemzően nem csak egy célcsoport felé nyitottak. Hetente több mint háromezer ember vette igénybe a farmok szolgáltatásait. A care farmok bevételi forrásai jótékonysági szervezetek, helyi hatóságok (kliensek után kapott szolgáltatási díj), a kliensek úgynevezett személyes költségvetési kerete (personal budget), illetve szociális vagy egészségügyi szolgáltatást ellátó intézmények, adományok voltak. A klienseket közvetítő szereplők pedig: szociális/egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, börtönök, fiatal bűnözőkkel foglalkozó szervezetek, magánszemélyek, nonprofit szervezetek, oktatási intézmények (Horváth–Pataki, 2015a).
Az Egyesült Királyság arra is példa, hogy ezek a kezdeti szerveződések hogyan képesek továbblépni, és változásokat elérni a kormányzati-politikai hozzáállásban. Két régóta külön működő szervezet, a Federation of City Farms and Community Gardens és a Care Farming UK 2018-ban egyesült, és létrehozta a Social Farms & Gardens nevű szervezetet. Működésük tágabb spektrumú lett: a care farmokon túl városi és iskolai farmok (city and school farms), közösségi kertek (community gardens) fejlesztését is magukra vállalták (farmgarden.org.uk_about). A közös képviselet legnagyobb eredménye a 2019. május 13-án elindult Growing Care Farming (GCF) projekt, amely már kormányzati programként (Government Programme for Children & Nature) hatalmas fejlesztést indított útnak a care farmok terén. Fentebb már említettük, hogy 2013 táján száznyolcvan care farm működött az Egyesült Királyságban, hetente pedig több mint háromezer ember vette igénybe a farmok szolgáltatásait. A GCF nyitóünnepségén elhangzott prezentációjában Rachel Bragg, a Social Farms & Gardens igazgatója egy 2016/17-es felmérésre utalt, amely szerint már több mint kétszázötven farm működött ebben az időszakban, a hetente ellátottak száma pedig a kilencezerhez közelített (egész pontosan 8750 volt). Mindez éves szinten háromszázhúszezer férőhelyet jelentett a farmokon (farmgarden.org.uk_rachel).
Az egy éve indult Growing Care Farming projekt azonban még ennél is magasabbra tette a mércét, ugyanis azt tűzte ki célul, hogy 1,4 millió fontot invesztál a szektor fejlesztésébe, és a care farmokon igénybe vehető helyek számát közel egymillióval 1,3 millióra emeli fel (naturalengland.blog.gov.uk). A projekt három fő eleme a képzés, a támogatás és a források biztosítása, a területi hálózatok kialakítása és egy minőségbiztosítást szolgáló kódex kiadása.
Norvégiában a kormány, pontosabban a mezőgazdasági minisztérium felismerte a green care (zöld gondoskodás) szolgáltatások gazdasági potenciálját, így ők játsszák a főszerepet a folyamatok előmozdításában. Norvégiában, amely a politikai akaratra és elkötelezettségre szolgáltat jó példát, a care farm vagy a social farm kifejezések helyett a green care terjedt el. Az országban a zöld gondoskodás egyet jelent a farmokon nyújtott, személyre szabott, minőségbiztosított jólléti szolgáltatásokkal, melyek magukban hordozzák a fejlődés és az életminőség-javítás lehetőségét. A zöldgondoskodás-szolgáltatások helyszíne lehet egy gazdaság, egy erdőgazdaság vagy egy kertészet. A fejlesztőtevékenységek minden esetben az adott helyszínen folyó munkákhoz kötődnek. E szolgáltatások az alábbi területeken alkalmazhatók: oktatás (gyermek- és ifjúsági alapprogramok); munka (munkanélküliek visszakapcsolása a munka világába); egészségügyi és szociális szolgáltatások; integrációs tevékenységek (menekültek, bevándorlók beilleszkedésének elősegítése); bűnmegelőzés. 2011-ben közel ezeregyszáz norvég gazdaság kínált fejlődési/gyógyulási lehetőséget. A zöldgondoskodás-szolgáltatást kínáló gazdaságok közel negyven százaléka két csoportra specializálódik: az iskolás osztályokra és a pszichés problémákkal küzdőkre. A zöldgondoskodás-modell kialakítása különböző szektorok (állami, civil, üzleti, egyetemek) párbeszédén, hatékony együttműködésén alapul, ami szintén pozitívumként említhető. A norvég kormány tudatosan felkarolta, katalizálta a farmok ilyen jellegű profilbővítését. A kilencvenes évek elejétől folyó fejlesztés, hálózatépítés tapasztalatai alapján, 2012-ben a mezőgazdasági minisztérium és a regionális fejlesztési minisztérium – a „zöldgondoskodás-mozgalom” képviselőinek bevonásával – megalkotta a nemzeti zöld gondoskodás stratégiáját. A zöldgondoskodás-kezdeményezés tudományos megalapozását kiemelt feladatként kezelik. A kutatások eredményei szerint a szociálisfarm-szolgáltatásokat igénybe vevő embereknek fokozódott az önbecsülésük, az önmagukba vetett hitük és a problémamegoldó képességük, valamint könnyedebben kommunikálnak, alakítanak ki kapcsolatokat embertársaikkal, ezzel párhuzamosan pedig esetükben csökkent a kilátástalanság érzése és a szorongás mértéke. Az elmúlt években számos zöldgondoskodás-tevékenységre fókuszáló képzés indult ama gazdák számára, akik ilyen jellegű szolgáltatást kívánnak nyújtani farmjukon. 2010-ben minőségbiztosítási rendszert, 2012-ben minősítő/jóváhagyó rendszert („Inn På Tunet” – „Ki az udvarba”) hoztak létre, amely kötelező azon gazdák számára, akik zöldgondoskodás-szolgáltatásokat kívánnak nyújtani.
A green care az északi jóléti államok közül Svédországban és Finnországban is egyre népszerűbbé vált, a közös tanulás jegyében kiváló együttműködést alakítottak ki (Horváth–Pataki, 2015b).
A norvég megoldás nemcsak eredményeivel, hanem időközben felszínre került dilemmáival is mintául szolgálhat a többi ország számára. Néhány évvel a minőségbiztosítási rendszer kialakítása után fogalmazódott meg a szolgáltatások résztvevőiben, hogy a létrehozott rendszer korántsem nevezhető tökéletesnek. Az alapvető problémát abban látták, hogy a gazdaságokat szinte kizárólag biztonsági szempontok szerint vizsgálják, így lehetséges az, hogy nagyon sokan megkapják a márkahasználat jogát. 2017 táján került szóba, hogy a standard nem tér ki a gazda szociális, pszichés, pedagógiai felkészültségére, noha ez is szükségesnek tűnik. A márkáért felelős két szervezet ekkor a kritériumkategóriák bővítését vette tervbe, valamint képzésekkel, segédanyagokkal, tudás- és tapasztalatcserével igyekeztek erősíteni a farmerek felkészültségét (carefarm.blog.hu_2017_11).
Két norvég kutató a márkahasználat vonatkozásában azt is megemlíti, hogy a green care szolgáltatásban részt vevőknek speciális akkreditációs folyamaton kell túlesniük kétévente, ennek hiányában megszorításokkal kell szembenézniük, így végső soron az ellátandók nem veszik igénybe az általuk nyújtott szolgáltatásokat (Sudmann–Børsheim, 2017).
A rendszer kihívásai közül jó párat meg lehet még említeni, most csak három példát emelünk ki:
Hollandiában az egészségügyi/szociális szektor és az agrárszektor egyaránt megértette a szociális farmművelés előnyeit, és a döntéshozók sem zárkóznak el a témától. A holland kutatói közösség a kezdeményezés mellé állt, itt készül a legtöbb kutatás a témában. A szociális farmművelés itt a mezőgazdasági termelés és a szociális, egészségügyi szolgáltatások kombinációját jelenti. A farmok száma évről évre gyorsabban nő: 1998 és 2009 között hetvenötről több mint ezerre emelkedett. 2005-ben összesen tízezer kliens részesült szociális farmokon nyújtott szolgáltatásokban, ez farmonként átlagosan évi hetvenháromezer euró bevételt jelentett. A szociális farmok jellemzően nappali foglalkoztatóként, támogatott munkahelyként vagy lakóhelyként funkcionálnak a megváltozott munkaképességű emberek számára. Hollandiában a szociális farmművelés az alábbi célcsoportok számára kínál gyógyulási/fejlődési lehetőséget: mentális problémákkal küzdők, drog- vagy alkoholfüggőségben szenvedők, tanulási nehézségekkel küzdők, idős emberek, gyerekek, motiválatlan, magatartási problémával küzdő fiatalok, tartósan munkanélküliek. A kapcsolódó kutatások eredményei szerint a szociális farmon töltött időszak során fokozódik a farmsegítők önbecsülése, önbizalma, önállóbbá, nyugodtabbá válnak, és könnyedebben alakítanak ki kapcsolatot társaikkal. Életminőségük és közérzetük javul, miközben egyre inkább a társadalom hasznos tagjaiként tekintenek önmagukra. A szociális farmművelők számára jelentős kihívás a farmokon nyújtott szolgáltatások finanszírozásának biztosítása. 1995-től a szociális farmok „terápiás” tevékenységei az AWBZ-ből, a hosszú távú gondozást igénylők számára kialakított egészségügyi biztosítási programból származó pénzzel is megvásárolhatók. 2003-ban a Personal Budgets of Clients [Kliensek Személyes Költségkerete] program széles körök számára vált elérhetővé. Az újítás lényege, hogy a program résztvevői kézhez kapnak egy pénzösszeget, melyet saját igényeik, szükségleteik szerint költhetnek el. Így vált lehetővé, hogy a kliensek közvetlenül is köthessenek szerződést egy szociális farmmal, amennyiben úgy ítélik meg, hogy ilyen jellegű szolgáltatásokra van szükségük. A holland szociális farmművelés szektor számára a következő események jelentettek előrelépést: a National Support Center for Agriculture and Care [Mezőgazdasági Gyógyítás Nemzeti Támogató Központja] nevű intézet felállítása, a régiók szociális farmművelői szervezeteinek létrehozása, illetve az a tény, hogy egyes régiók gazdái és szociális, egészségügyi ellátóközpontjai szövetségre léptek egymással (Horváth–Pataki, 2015c).
A holland care farming mozgalom evolúcióját vizsgálva megállapítható, hogy kezdetben az organikus, valamilyen ideológia mentén szerveződő gazdaságok váltak care farmokká, később viszont már a hagyományos farmok is kínáltak ilyen jellegű szolgáltatásokat. A 2017 előtti években pedig egyre több korábbi egészségügyi dolgozó hozott létre care farmot (carefarm.blog.hu_2017_04).
Magyarországon 2003-ban, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium háttérintézményén, a Fogyatékosok Esélye Közalapítványon keresztül indult az „Autisztikus spektrumzavarral élő emberek szakszerű foglalkoztatását és teljes körű ellátását biztosító majorságok létrehozása” program. Ez jelenti a „hivatalos” kezdetét annak a több éven át tartó fejlesztési folyamatnak, mely különféle pályázati forrásokkal támogatta a hazai „autistamajorságok” létrehozását és fejlesztését. A modellprogram célja az volt, hogy az autizmussal élő felnőtt személyek komplex rehabilitációja és foglalkoztatása majorságok létrehozásával valósuljon meg. A szülői kezdeményezéseket felkarolva az állam jelentős források biztosításával – a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből –, illetve az FSZK a saját forrásából támogatta a fenti célt mintegy ötszázmillió forint pályáztatásra fordított összeggel. Ennek a célnak az elérésére ebben az időszakban tizenöt civil és egyházi szervezet vállalkozott, melyek közül a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány a pályázati programjai során tizenhárom szervezettel kötött támogatási szerződést. A kezdeményezések elsődleges célja a célcsoport szociális ellátása és értékteremtő foglalkoztatásának kialakítása volt. A szociálisfarm-mozgalomban tehát húszéves tapasztalatok állnak rendelkezésre, igaz, szociális oldalról megközelítve, mivel a biztosított források ezt erősítették. A megvalósítók több kiadványt is megjelentettek, valamint hálózatba is tömörültek, a Majorháló azonban csak az autizmussal élőkre fókuszál. A farmok számának növekedése, fejlődésük a források beszűkülésével az elmúlt években megrekedt. A bevont szervezetek különféle fejlődési utakat jártak be, és más-más modell szerint működnek ma is (Jakubinyi, 2015).
A hazai szociális farmművelési kezdeményezések tárháza időközben egyre sokszínűbbé vált, az alábbiakban a jó példák közül sorolunk fel néhányat. Jóllehet nem feltétlenül hívják magukat szociális farmnak, működésük megfelel annak a leírásnak és azoknak az elveknek, amelyek alapján e kategóriába sorolhatjuk őket. Kiemeljük a miskolci Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorságát, a hernádszentandrási Bioszentandrás programot, az országos léptékű Tanyapedagógia, Falusi Porta Tanoda Hálózat, MNVH Közösségi Kertek kezdeményezést, továbbá a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Irodája általános iskolásoknak indított mezőgazdasági szakkörét.
A Szimbiózis Alapítvány legnagyobb telephelye a Baráthegyi Majorság, mely Miskolcon, a diósgyőri városrészben található, a diósgyőri vár és Lillafüred között félúton. Amikor a majorságot bemutatjuk, két irányból közelítünk felé: egyfelől hangsúlyozzuk szociálisfarm-létét, másfelől társadalmi vállalkozásként tekintünk rá. Ez a két megközelítés természetesen szorosan kapcsolódik egymáshoz.
A Bükk keleti kapujával közvetlenül szomszédos Baráthegy a terület valamikori gazdáiról, a vár uradalmában szolgáló pálosokról kapta elnevezését. Erről a hegy lábánál lévő korabeli kolostorrom is tanúskodik. A majorság kialakításának alapvető koncepciója az ezeréves hagyományokra épülő, emberléptékű, értékteremtő gazdálkodás újrateremtése, az év minden napját tartalmas tevékenységekkel átszövő, holisztikus szemléleten alapuló közösségi élettér kialakítása.
Fő célcsoportjai az autizmussal élők és értelmileg akadályozottak, de különféle szolgáltatásokat nyújt más fogyatékossággal élők számára is. Támogatja a sérülteket nevelő családokat (szállítás, nappali ellátás, átmeneti tehermentesítés, speciális táborok), valamint a fogyatékossággal élő felnőttek önálló életviteli törekvéseit (foglalkoztatás, lakóotthonok, képzések, terápiák, sport- és szabadidős tevékenységek, egyéb fejlesztőprogramok). A szervezet arra törekszik, hogy olyan élettereket és szolgáltatásokat hozzon lére, amelyek abban segítenek, hogy minden érintett képességeihez mérten értékteremtő tevékenységet végezhessen, mely által a közösség hasznos tagjává válik. A szociális farmművelés központja az öthektáros Baráthegyi Majorság, ahol van kertészet, állattartás, élelmiszergyártás (főzőkonyha, sajtüzem, kemence), asztalosüzem (utóbbi fapellet- és brikettgyártó részlege az épületek többségének előállítja a tüzelőanyagot), szélkerék húzza a vizet a kútból, napkollektorokat üzemeltetnek.
A területen már több mint tizenöt éve folyik fejlesztőmunka. Az ökoparkban a kerti tó, fóliasátor, üvegház, gombatermesztő pince mellett istálló (kecske, szamár, ló, disznó, nyúl, baromfi, valamint alpaka) és a már említett manufaktúrák találhatók, ahol fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek dolgoznak. A célcsoporti rehabilitációs foglalkoztatási szegmens kiemelkedő: százhúsz fő dolgozik rendes munkaszerződéssel (jogi-finanszírozási háttér: fejlesztő és akkreditált foglalkoztatás).
Több épület szociális funkciókat biztosít: egy nappali intézmény (24 fő), egy lakóotthon (14 fő) és két támogatott lakhatás (12-12 fő), valamint egy képzési és fejlesztési központ. A majorságban a turizmus évtizedes múltra tekint vissza: a kezdeti nyári táborközpont helyett ma már harminchat fős ifjúsági szálláshelyen minősített erdei iskola fogadja a csoportokat, amelyek az elmúlt években túllépték az évi kétezer vendégnapot. A turisztikai attrakciók a hagyományos majorsági gazdálkodás mellett évről évre bővülnek: többfunkciós kemence (sütés, főzés, füstölés, aszalás), szalonnasütő, mini kalandpark, sportpálya, játszótér, íjászpálya, lovaspálya, csacsis kordély, az eredeti jurta mellé négyszáz négyzetméteren felépült a diósgyőri vár mása fából, mely nyolc méter magas tornyokkal, kápolnával, kapubástyákkal, gyilokjárókkal, a várban népi mesterségek bemutatójával, vizesárokkal, vízimalommal várja a középkori kalandra vágyókat. A vár mellett korabeli városrész kialakítása kezdődött el: a piactér keleti oldalán maga a vár emelkedik, a déli részt három rusztikus faépület (kincses ház, gyógynövényszárító és teaház, vadászház) határolja, a keleti oldalon az állattartó karámok kezdődnek, s az északi oldalra kerül majd a vendégfogadó (jelenleg folyik a Baráthegyi Családbarát Panzió építése).
A majorsági vállalkozási portfólió elemei:
A Baráthegyi Majorságban létrejövő panzió és élménypark szervesen illeszkedik abba a fejlesztési programba, amely a közvetlen turisztikai övezetre jellemző. Családbarát és helyi hagyományokra épülő koncepciója új, hozzáadott értéket képvisel majd az övezet turisztikai palettáján.
Legújabb fejlesztésünk a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorság meglévő tevékenységi portfólióját fogja össze egy komplex turisztikai szolgáltatás, a Baráthegyi Panzió & Élménypark kialakításával. Célunk továbbá olyan egyénre szabott munkahelyek kialakítása, melyekkel célcsoportunk számára biztosítunk értékteremtő foglalkoztatást. Mint már említettük, a Szimbiózis Alapítvány turisztikai tevékenysége több mint tízéves múltra tekint vissza, a fejlesztési színtérnek számos attrakciója van. A projekt mindezeket összefogva, valamint egy wellnessrészleggel és rendezvényközponttal is rendelkező panzió létrehozásával a témaparkot magasabb minőségi szolgáltatási szintre emeli. Összesen huszonhét új munkahelyet teremtünk programunkkal. A hátrányos helyzetű célcsoport hosszú távú foglalkoztatása egyszerre kell hogy teljesítse a speciális szükségleteknek való megfelelést, valamint a fenntartható társadalmi vállalkozás szabályszerűségeihez való igazodást.
Az „Érték, Élmény, História – Családbarát Turisztika” program értékesítési terve a Szimbiózis Alapítvány már meglévő „Integrációs sikermarketing” programjának fejlesztésén alapszik.
A kommunikációs brandépítési koncepciónk alappillérei:
Célkitűzésünk egy komplex, turisztikai szolgáltatásokon alapuló, működőképes rendszer kiépítése, amely a szervezeti misszióval összhangban hosszú távon biztosítja a társadalmi vállalkozás fenntarthatóságát.
A számos külföldi expanziós folyamat eredményéhez hasonló robbanást a szociális farmok vonatkozásában Magyarországon – kormányzati elköteleződés hiányában – nem könyvelhetünk el, még akkor sem, ha a korábbi terveknek megfelelően a szociális farmok együttműködésére sor került a Magyar Szociális Farm Szövetség[1]A Magyar Szociális Farm Szövetség 2016-ban lett bejegyezve, honlapja: www.szocialisfarm.hu ernyője alatt.
Ahogyan azonban európai országok egymás után ismerték és ismerik fel a lehetőséget a szociális farmokban és az azokat működtető társadalmi vállalkozásokban, úgy reméljük, hogy a jövőben Magyarország is nagyobb figyelmet szentel ennek a területnek, és mindent megtesz a szociális farmok támogatása érdekében. A tanulmányt záró, Hazai és EU-s szakmapolitikai szinergiák című melléklet ezt a közös irányba tartó gondolkodást hivatott megmutatni.
Az elmúlt évtizedekben új jelenségként indultak el az Európai Unióban a szociális farmok kezdeményezései, melyek a fejlett országokban egyrészt a vidék megtartóerejének növelését segítik elő az emberléptékű gazdaságok fejlesztése révén, másrészt az agrárium szolidáris aspektusát jelenítik meg a mezőgazdasági tevékenységeknek a szociális-rehabilitációs ágazat keretébe való beemelésével. A szociális farmok rendszere a mezőgazdasági szereplők, a szociális ellátórendszer, a bevont hátrányos helyzetű emberek és a társadalom számára is számos pozitív hozadékot jelent.
„1. 1. A szociális mezőgazdaság innovatív megközelítés, amely két koncepciót kapcsol össze: egyrészt a többfunkciós mezőgazdaságot, másrészt a helyi szintű szociális szolgáltatásokat, illetve az egészségügyi ellátást. A mezőgazdasági termelés keretében hozzájárul a sajátos szükségletű személyek jólétéhez és társadalmi integrációjához.”
„3. 3. A szociális mezőgazdaságot (a tudomány és a technológia területére vonatkozó európai együttműködés COST Action 866 jelű, Green Care [Zöld gondozás] című kezdeményezésében foglalt definíciónak megfelelően) első lépésben tehát olyan tevékenységek összességeként lehetne meghatározni, amelyek – növényi és állati – mezőgazdasági forrásokat használnak fel vidéki vagy város környéki övezetekben olyan szociális szolgáltatások létrehozására, mint a rehabilitáció, a terápia, a védett munkahelyek, az egész életen át tartó tanulás és a társadalmi integrációhoz hozzájáruló más tevékenységek.”
„4. 1. A szociális mezőgazdaság az azon belüli terápiás tevékenységek, valamint a munkaerőpiaci, társadalmi és képzésbeli integráció révén tagadhatatlanul magas értéket képviselő közszolgáltatásokat nyújt, és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.”
„4.3. A szociális mezőgazdaságban rejlő lehetőségek felismerése egyre fontosabbá válik minden szinten, valamint az agrárszervezetek, a helyi közösségek éppúgy, mint a szociális és egészségügyi intézmények friss szemmel tekintenek a szociális mezőgazdaságra” (eur-lex.eu).
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény bevezetője szerint az Országgyűlés célja a jogszabállyal az, hogy
– a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon;
– a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válása a korábbinál érzékelhetőbben járuljon hozzá a falvak jövedelemtermelő képességének erősödéséhez;
– a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célok szolgálatában történő felhasználása lehetőleg a keletkezésük helyén segíthesse elő a foglalkoztatás bővülését;
– az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödjön;
– a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen;
– a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön;
– a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekben kínáljon valódi alternatívát – többek között – a helyi élelmiszer-kereskedelem lehetőségeinek bővülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és azt kiegészítő tevékenységek folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, a kedvezőbb feltételek megteremtésével (njt_mezo_erdogazdasag).
1. | A Magyar Szociális Farm Szövetség 2016-ban lett bejegyezve, honlapja: www.szocialisfarm.hu |
---|
Felhasznált irodalom
Hírlevél
Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés apátság szerzetese, a 2022. év első számának nyitó tanulmányában a bencés rend kolostori iskoláiról értekezik,…
A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.
A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.
Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu
Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked!
OKBővebb információkA sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg:
Adatvédelmi szabályzat