Jelenleg olvasottA családi gondozói szerep egyéni megítélése egy hazai kutatás tükrében írta Leleszi-Tróbert Anett MáriaBagyura MártonSzéman Zsuzsa34 perc A generációs mélyszegénység kialakulása és hatása a családok működésére... Teológiai megfontolások a családról Szent II. János Pál pápa nyomán
Megosztás Szöveg beállítások

A családi gondozás intézményének elfogadottságával kapcsolatos elemzés, amelynek során választ kaphatunk arra is, hogy az ellátási feladat vállalásának motivációi hogyan hatnak a szerep megélésére a hozzátartozók esetében.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A várható élettartam kitolódásával az idősként betegségben töltött évek száma növekedhet. Az ellátórendszerek túlterheltek, a gondozásban egyre nagyobb szerep hárul a családtagokra. Tanulmányunkban idős családtagjukat gondozó személyeknek a gondozói szerep vállalásával, megélésével kapcsolatos tapasztalatait mutatjuk be. Az ismertetett, több módszertan alkalmazásával kapott (multimethod approach) kutatási eredményeink két forráson alapulnak:

  • idős családtagot gondozókkal készült mélyinterjúkon (2015–2016, n = 10) és
  • egy idős családtagot gondozók körében végzett online kérdőíves felmérésen (2018, n = 205). A gondozói szereppel kapcsolatos tapasztalatok megismerése szükséges a családi gondozókat támogató szakpolitikák megalkotásához, a családi gondozók helyzetét, igényeit figyelembe vevő szociális és egészségügyi ellátások kidolgozásához. Eredményeink a szociális és egészség- ügyi szolgáltatások igénybevétele akadályainak megértésében is segítséget nyújthatnak.

 

Kulcsszavak: tartós gondozás, családi gondozók, gondozói szerep, megterheltség, értékek

DOI: 10.56699/MT.2023.3.7

Idősödő társadalmunkban növekvő idősgondozási igényekkel számolhatunk. Az idős- ellátásban az önállóság fokozatos elvesztése miatt különösen a gondozásra szoruló idősek saját otthonukban történő ellátását támogató házi segítségnyújtásnak és a bent- lakásos, tartós gondozást nyújtó intézményeknek van nagy szerepük (SZCSM, 2000). A házi segítségnyújtás, valamint a bentlakásos intézményi ellátás iránti igényeket a demográfiai trendek mellett a családstruktúra és a háztartások változása is növeli (Fábián, 2011). Az idős gondozottak számának emelkedésével az ellátórendszerek kapacitása nem bővült (Rodrigues et al.,

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

  • Berdes, Celia (2015): Generativity and caregiving. Two intergenerational documentaries show how they are linked, Journal of Intergenerational Relationships, 13. évfolyam, 2015/2., 202–205. DOI: https://doi.org/10.1080/15350770.2015.1025685
  • Caradec, Vincent (2009): Vieillir, un fardeau pour les proches?, Lien social et Politiques, 62. évfolyam, 111–122. DOI: https://doi.org/10.7202/039318ar
  • Cohen, Carole A. – Colantonio, Angela – Vernich, Lee (2002): Positive aspects of caregiving: rounding out the caregiver experience, International Journal of Geriatric Psychiatry, 17. évfolyam, 2002/2., 184–188. DOI: https://doi.org/10.1002/ gps.561
  • Diniz, Maria Angélica Andreotti – Melo, Beatriz Rodrigues de Souza – Neri, Karolina Helena – Casemiro, Francine Golghetto – Figueiredo, Leandro Correa – Gaioli, Cheila Cristina Leonardo de Oliveira – Gratão, Aline Cristina Martins (2018): Comparative study between formal and informal caregivers of older adults, Ciência & Saúde Coletiva, 23. évfolyam, 2018/11., 3789– 3798. DOI: https://doi.org/10.1590/1413-812320182311.16932016
  • Fábián Gergely (2011): Őszülő társadalmak, in Semsei Imre (szerk.): Gerontológia II., Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 369–379.
  • Farran, Carol (1997): Theoretical perspectives concerning positive aspects of caring for elderly persons with dementia. Stress/Adaptation and existentialism, The Gerontologist, 37. évfolyam, 1997/2., 250–251. DOI: https://doi.org/10.1093/ geront/37.2.250
  • Given, Charles W. – Given, Barbara – Stommel, Manfred – Collins, Clare – King, Sharon – Franklin, Susan (1992): The caregiver reaction assessment (CRA) for caregivers to persons with chronic physical and mental impairments, Research in Nursing and Health, 15. évfolyam, 1992/4., 271–283. DOI: https://doi. org/10.1002/nur.4770150406
  • Hileman, J. W. – Lackey, N. R. – Hassanein, R. S. (1992): Identifying the needs of home caregivers of patients with cancer, Oncology Nursing Forum, 19. évfolyam, 1992/5., 771–777.
  • Kinney, Jennifer M. – Parris Stephens, Mary Ann – Franks, Melissa M. – Norris, Virginia Kline (1995): Stresses and satisfactions of family caregivers to older stroke patients, Journal of Applied Gerontology, 14. évfolyam, 1995/1., 3–21. DOI: https://doi.org/10.1177/073346489501400101
  • Kramer, Betty J. (1997): Gain in the caregiving experience. Where are we? What next?, The Gerontologist, 37. évfolyam, 1997/2., 218–232. DOI: https://doi.org/10.1093/ geront/37.2.218
  • Lawton, M. Powell – Kleban, Morton H. – Moss, Miriam – Glicksman, Allen – Rovine, Michael (1991): A two-factor model of caregiving appraisal and psychological wellbeing, Journal of Gerontology, 46. évfolyam, 1991/4., 181–189. DOI: https://doi.org/10.1093/geronj/46.4.P181
  • Lawton, M. Powell – Kleban, Morton H. – Moss, Miriam – Rovine, Michael – Glicksman, Allen (1989): Measuring caregiving appraisal, Journal of Gerontology, 44. évfolyam, 1989/3., 61–71. DOI: https://doi.org/10.1093/geronj/44.3.P61 Marks, Nadine F. – Lambert, James David – Choi, Heejeong (2002): Transitions to caregiving, gender, and psychological well-being: a prospective U.S. national study, Journal of Marriage and Family, 64. évfolyam, 2002/3., 657–667. DOI: https://doi. org/10.1111/j.1741-3737.2002.00657.x
  • McKee, Kevin J. – Philip, Ian – Lamura, Giovanni – Prouskas, Constantinos – Oberg, Birgitta – Krevers, Barbro et al. (2003): The COPE index – A first stage assessment of negative impact, positiv value and quality of support of caregiving in informal carers of older people, Ageing & Mental Health, 7. évfolyam, 2003/1, 39–52. DOI: https://doi.org/10.1080/1360786021000006956
  • Meisner, Brad A. – Binnington, Leslie E. (2017): I’m so glad you’re here. Positive aspects of informal caregiving, Journal of the American Geriatrics Society, 65. évfolyam, 2017/1., 25–26. DOI: https://doi.org/10.1111/jgs.14655
  • Mollard, Judith (2009): Aider les proches, Gérontologie et société, 32. évfolyam, 2009/1–2., 252–272. DOI: https://doi.org/10.3917/gs.128.0257
  • Nance, Douglas C. – Rivero May, Maria Isabel – Flores Padilla, Luis – Moreno Nava, Mario – Deyta Pantoja, Alma Laura (2018): Faith, work, and reciprocity. Listening to Mexican Men Caregivers of elderly family members, American Journal of Men’s Health, 12. évfolyam, 2018/6., 1985–1993. DOI: https://doi. org/10.1177/1557988316657049
  • Patyán László (2018): A professzionális és családi gondozók viszonyrendszere az idősek otthoni gondozásában. Doktori disszertáció, Budapest, ELTE TáTK.
  • Pearlin, Leonard I. – Mullan, Joseph T. – Semple, Shirley J. – Skaff, Marilyn M. (1990): Caregiving and the stress process. An overview of concepts and their measures, The Gerontologist, 30. évfolyam, 1990/5., 583–594. DOI: https://doi. org/10.1093/geront/30.5.583
  • Pennec, Simone (2006): Les aidants familiaux. Des configurations hétérogènes entre les familles et au sein de chacune d’entre elles, ADSP n°56, https://www.hcsp.fr/ explore.cgi/Adsp?clef=97 (letöltve: 2023. 05. 10.).
  • Rodrigues, Ricardo – Huber, Manfred – Lamura, Giovanni (szerk.) (2012): Facts and Figures on Healthy Ageing and Long-Term Care in Europe and North America, Vienna, European Centre for Social Welfare Policy and Research, https://www.euro. centre.org/publications/detail/403 (letöltve: 2023. 05. 10.).
  • Sanders, Sara (2005): Is the glass half empty or half full? Reflections on strain and gain in caregivers of individuals with Alzheimer’s disease, Social Work in Health Care, 40. évfolyam, 2005/3., 57–73. DOI: https://doi.org/10.1300/ J010v40n03_04
  • SZCSM (2000): 1/2000. (I. 7.) SZCSM-rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, https://net.jogtar.hu/ jogszabaly?docid=a0000001.scm (letöltve: 2023. 08. 01.).
  • Tróbert Anett Mária (2019): Idős hozzátartozót gondozók megterheltsége, Doktori értekezés, Budapest, Semmelweis Egyetem. DOI: http://dx.doi.org/10.14753/ SE.2019.2310
Leleszi-Tróbert Anett MáriaBagyura MártonSzéman Zsuzsa906 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk