A lakáspolitika területi hatásai Magyarországon, különös tekintettel a 2016 utáni...
Van-e összefüggés az egyes járásokban élők anyagi viszonyai és az új lakások építésének intenzitása között? Milyen tényezők befolyásolták az egyes…
IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya 2020 áprilisában és májusában végzett kérdőíves vizsgálatot annak érdekében, hogy feltérképezze a járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság magyar társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásait. A tanulmány a vizsgálat eredményei alapján konkrét beavatkozási lehetőségeket tárgyal.
A 2020 tavaszán Magyarországot is elérő koronavírus-járvány példátlan társadalmi és gazdasági következményeit látva az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya fontosnak tartotta, hogy a lehető leggyorsabban feltérképezze a járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság magyar társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásait. A 2020 áprilisában és májusában végzett kérdőíves vizsgálat az egyszerű helyzetelemzésen túl arra is törekedett, hogy a szakpolitikai döntéshozók számára javaslatokat fogalmazzon meg, beavatkozási lehetőségekre mutasson rá e fiatal, ám a gazdaságfejlesztés és a társadalmi felzárkóztatás szempontjából egyre fontosabbá váló szektor válságból való mielőbbi kilábalásának támogatása érdekében. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a járvány hatása a társadalmi vállalkozások megrendeléseire, s ezzel üzleti kilátásaira szélsőségesen súlyosnak bizonyult, a kérdőívet kitöltő szervezetek mintegy negyede az üzleti tevékenységei teljes ellehetetlenüléséről számolt be. A megrendelésállományban bekövetkezett jelentős csökkenés a társadalmi vállalkozások finanszírozási képességét drámai módon csökkentette, a mintába került vállalkozások átlagosan 4,5 hónapig lettek volna képesek finanszírozni saját működésüket az adatszolgáltatás időszakában, a minta fele azonban ennél is rövidebb 2,9 hónapos likviditással számolt. A megrendelésállomány csökkenése és az ezzel együtt járó likviditási gondok hatására a társadalmi vállalkozások jelentős része mérlegelte és építette be válságkezelő stratégiájába a személyi állomány csökkentését, ami a társadalmi vállalkozások társadalmi elkötelezettsége és tudatossága miatt különösképpen élesen mutatja meg a válság súlyosságát és az egész magyar gazdaságot sokkoló hatását. A kutatás rámutatott továbbá arra, hogy a Magyarországon jelentős részben pályázati támogatásoktól függő társadalmi vállalkozások fejlesztési projektjeinek megvalósítása is veszélybe került a járvány és az azzal együtt járó korlátozások hatására, ami tovább súlyosbítja a szektor helyzetét és helyreállásra vonatkozó kilátásait. A kutatás pozitív hozadékai között említhetjük ugyanakkor, hogy a válaszadó társadalmi vállalkozások egy jelentős csoportja gondolkodott el a profilváltás, illetve –módosítás lehetőségein és az alternatív finanszírozási eszközök, elsősorban a különböző hitelek igénybevételének lehetőségein. Fontosnak tartjuk továbbá kiemelni, hogy a kutatás eredményeként a társadalmi vállalkozások nagyon konkrétan meg tudták fogalmazni, hogy miben, hol várnak segítséget a szakpolitikai szereplőktől, az ökoszisztémát támogató szakmai szervezetektől és a pályázati menedzsment szervezetektől. E beavatkozási lehetőségek, melyeket jelen tanulmányunkban bemutatunk különösképpen aktuálisak és megfontolandóak most, hogy a járvány második hulláma kibontakozóban van.
Kulcsszavak: társadalmi vállalkozások, koronavírus, járvány, Covid–19, válság, hatásvizsgálat, piacvesztés, foglalkoztatás, válságkezelési technikák, szakpolitikai beavatkozási lehetőségek
2020 márciusában Magyarországra is betört a világszerte már hónapok óta tomboló koronavírus járvány. A magyar állam a COVID-19 fertőzések megjelenésével szinte egy időben drasztikus szigorító rendelkezéseket vezetett be a mindennapi élet, az egészségügy és a gazdaság területén egyaránt. Elmondható, hogy a járvány sosem látott kihívások elé állította az egész társadalmat és az előrejelzések, illetve a nemzetközi példák alapján nyilvánvaló volt, hogy a gazdaságnak is rendkívüli nehézségekkel kell majd megküzdenie az elkövetkező hónapok során.
Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft., mint a hazai ipar- és vállalkozásfejlesztés, s ezen belül társadalmi vállalkozási ökoszisztéma meghatározó, központi szereplője a járvány kitörése és a szigorítások bevezetése óta kiemelt figyelemmel fordult a társadalmi vállalkozások felé, keresve a leghatékonyabb eszközöket, módszereket a szektor megsegítésére a kibontakozó és várhatóan elhúzódó válság időszakában.
2020 májusában az IFKA Társadalmi Vállalkozások Osztálya, vizsgálatot folytatott a koronavírus járvány, illetve az általa előidézett gazdasági válság társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásaival és a hatások kezelési lehetőségeivel, a szektor válságból való kilábalásának perspektíváival kapcsolatban.[1]A kutatás tervezésében és lebonyolításában a Társadalmi Vállalkozások Osztály következő munkatársai vettek részt: Majoros Zsuzsanna, Kiss Nóra, Soltész Anikó, Szenttamási István … Részletek
A társadalmi vállalkozások –mint a nonprofit és forprofit szektor között elhelyezkedő, hibrid szervezetek- pozitív társadalmi és környezeti hatás elérésére törekszenek, ami a nonprofit szektorhoz közelíti őket. Társadalmi céljaikat piaci tevékenységeken keresztül próbálják megvalósítani, ennek értelmében vállalkozásoknak számítanak: meg kell tehát felelniük a piac által támasztott kihívásoknak is. A társadalmi vállalkozások tehát egyesítik magukban a nonprofit és a forprofit szervezetek jellemzőit, így vizsgálatuk során alapvető, hogy ezt a kettősséget, figyelembe vegyük a kutatás tervezése és lebonyolítása, illetve az eredmények értelmezése során.
Az IFKA Társadalmi Vállalkozások Osztálya a kutatás tervezése során figyelembe vette azokat a vizsgálatokat, melyek a járvány és a gazdasági válság nonprofit szervezetekre és forprofit szektorra gyakorolt hatásait vizsgálták a járvány időszakában. A IFKA partneri hálózatában két szervezet volt, amelyek a saját működési területükön a fenti törekvésnek megfelelő kutatásokat folytattak az említett időszakban. A SIMPACT Nonprofit Kft. nonprofit szektort érintő kutatása[2]Bakó Csaba, Mészáros Ágnes, Nagy Gábor. A koronavírus helyzet hatása a nonprofit szektorra. SIMPACT. 2020.06.12 (kéziratban) , illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara KKV szektorra fókuszáló kutatása[3]Trend International Kft. A koronavírus hatása a budapesti vállalkozásokra. Budapesti Kereskedelmi és iparkamara. 2020. … Részletek volt az a két viszonyítási pont, melyekre alapozva az IFKA Társadalmi Vállalkozások Osztálya saját kutatását definiálta és megfogalmazta saját előfeltevéseit.
A kutatás tervezésére a fentieken túl jelentős hatást gyakoroltak az IFKA által a Social SEEDS projekt[4]A Social SEEDS projekt az INTERREG Europe program keretében került megvalósításra a társadalmi vállalkozásokat támogató szakpolitikai eszközök fejlesztése érdekében a projekt … Részletek keretében fejlesztett PiacTárs 2.0[5]A PiacTárs 2.0 minősítő és monitoring rendszer az IFKA által a GINOP-5.1.2-15-2016-00001 PiacTárs kiemelt projekt keretében fejlesztett és működtetett projektterv előminősítő rendszer … Részletek minősítő és monitoring rendszer kialakításának és tesztelésének folyamatai is. A fejlesztett rendszer ugyanis –a nemzetközi trendekkel összhangban- Magyarországon először a társadalmi vállalkozások szélességelvű megközelítését alkalmazza, társadalmi vállalkozásként tekintve minden olyan szervezetre, mely piaci tevékenységeken keresztül, vállalkozói tevékenységet folytatva kísérel meg mérhető és kommunikálható pozitív társadalmi hatást elérni. A kutatás célcsoportja e megközelítés alapján került kijelölésre, így a kutatásba bevonásra kerültek olyan szervezetek is, amelyek a fentieknek megfelelően társadalmi vállalkozásként identifikálták magukat, azonban a jelenleg meghatározó állami támogatási programok (pl. GINOP. FÓKUSZ stb.) szervezeti formát előtérbe helyező definíciós keretei alapján nem minősülnek társadalmi vállalkozásnak (azaz nem civil szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok vagy szociális szövetkezetek).
A kérdőíves vizsgálat adatfelvételére 2020. április 20. és május 4. között került sor.
A kérdőívet 140, magát az előzőekben ismertetett szélességelvű értelmezési keret alapján társadalmi vállalkozásként identifikáló szervezet töltötte ki.
A felmérés során az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya nem törekedett a reprezentativitásra, hiszen a definíciós keretek bizonytalansága miatt az alapsokaság sem határozható meg egyértelműen, reprezentatív mintavételre ezért a társadalmi vállalkozások esetében nem is lett volna lehetőség.
Ennek megfelelően a kutatásra olyan pillanatfelvételként kell tekintenünk, melynek célja, az előfeltevések által kijelölt kereteken belül a koronavírus-járvány által teremtett rendkívüli helyzet társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásainak feltérképezése és párbeszéd generálása a társadalmi vállalkozási ökoszisztéma szereplői között az alábbi témákban:
A kérdőívet kitöltő 140 szervezet megoszlását több szempont szerint is vizsgáltuk. Első ilyen szempont volt a pályázati tevékenység. A kitöltő szervezetek 31%-a a GINOP-5.1.7-17 konstrukció kedvezményezettjeként, 11%-uk a GINOP-5.1.3-16 program kedvezményezettjeként, 5%-uk pedig mindkét konstrukció kedvezményezettjeként töltötte ki a kérdőívet. Hozzájuk képest többségben voltak azok a kitöltők, amelyek egyik konstrukció keretében sem kaptak támogatást, s nem valósítottak meg pályázati projektet. Az utóbbi csoport ilyen magas arányát a teljes mintán belül két jelenség indokolhatja: Egyrészt valószínűsíthetjük, hogy a támogatási programokból kimaradt szervezetek motiváltabbak voltak a kérdőív kitöltésére, mivel ettől előnyöket, támogatási programokhoz való szélesebb körű hozzáférést reméltek. Másrészt ez a megoszlás igazolhatja azt a feltételezésünket, mely szerint a szélességelvű (nem szervezeti formához kötött) értelmezési keret alapján jóval több szervezet értelmezi önmagát társadalmi vállalkozásként, mint ahányan a jelenleg meghatározó programok szervezeti forma központú definíció alapján beleférnek a társadalmi vállalkozások kategóriájába.
Ami a teljes minta szervezeti forma szerinti megoszlását illeti, legmagasabb számban a szociális szövetkezetek képviseltették magukat a kitöltők között (39%), őket a nonprofit gazdasági társaságok (15%), majd az egyesületek és alapítványok követték (11-11%). A forprofit gazdasági társaságok aránya a teljes mintán belül 6% volt, míg a kitöltők 17%-a nem adott meg szervezeti formát.
A nem GINOP kedvezményezettek al-mintájában a legjelentősebb eltérést a teljes mintán belül elfoglalt helyükhöz képest a nonprofit gazdasági társaságok (10%), a szociális szövetkezetek (46%) és a forprofit gazdasági társaságok (12%) mutatták. Utóbbi csoport eredeti megoszláshoz képest mutatott magas aránya az al-mintán belül azért fontos, mert részben igazolja azt a feltevésünket, hogy a szélességelvű értelmezési keret alkalmazásával jelentős számban vonhatók be olyan szervezetek a társadalmi vállalkozások közé, melyek működése a szektor fenntarthatóbb piaci működése felé mutat.
Ami a területi megoszlást illeti, a kitöltők 65%-a városias településeken, 35%-a vidéken működött a kitöltés pillanatában. A régiós megoszlást tekintve a szervezetek több mint 3/4-e a hagyományosan jelentős társadalmi vállalkozási jelenlétet mutató régiókból (Dél-Alföld – 24%, Dél-Dunántúl – 22%, Észak-Alföld – 19%, Észak-Magyarország – 12%) került ki.
Végül, ami a szektorális megoszlást illeti, a mintán belül legnagyobb arányban az élelmiszeripari vállalkozások (22%), a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással (15%), az építőiparral (12%) és az egyéb feldolgozóiparral foglalkozó (10%) vállalkozások képviseltették magukat.
A koronavírus-járvány által előidézett helyzet általános hatásai a társadalmi vállalkozások üzleti működésére
Miként első ábránkon is jól látszik, a koronavírus járvány és az általa előidézett gazdasági válság egyértelműen negatív hatást gyakorolt a mintában szereplő társadalmi vállalkozások üzleti működésére. A válaszadók több mint háromnegyede az üzleti lehetőségek és kilátások jelentős vagy mérsékelt visszaeséséről számolt be, és sajnos ezen a csoporton belül is magas arányt képviseltek azok a szervezetek, melyek az üzleti tevékenység teljes ellehetetlenüléséről számoltak be (15%, 35 szervezet).
Tovább árnyalja ezt a negatív képet, ha megvizsgáljuk a megrendelésállományban várt változás mértékét is. A pozitív megrendelésállomány-változást prognosztizáló kevés szervezet esetében ez a változás átlagosan 15%-os növekedést jelentett. A megrendelésállomány-csökkenésről beszámoló szervezetek az átlagos csökkenést 54%-ra becsülték, ami a két csoport nagysága közötti jelentős eltérés miatt abszolút értékben sokszorosan meghaladja növekedést, a járvány hatása a társadalmi vállalkozások megrendeléseire, s ezzel üzleti kilátásaira tehát szélsőségesen súlyosnak értékelhető.
Előzetes feltevésünk szerint a járvány és a gazdasági válság hatása az átlagosnál is erősebb volt bizonyos szektorok esetében. Ezt a feltevésünket részben igazolták a csökkenő megrendelésállományt jelentő társadalmi vállalkozások iparági megoszlásával kapcsolatos mutatók.
Harmadik ábránk alapján három iparág azonosítható, melyekben koronavírus járvány és a nyomában kirobbant gazdasági válság az átlagosnál is súlyosabb helyzetet idézett elő, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, az építőipar és a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozások aránya a megrendelésállomány-csökkenést jelentő szervezetek között ugyanis kiemelkedő mértékben meghaladja e vállalkozások teljes mintán belül mért arányát.
A mintában szereplő társadalmi vállalkozások megrendelésállományában a koronavírus-járvány hatására bekövetkezett negatív változások nagyon alacsony szintre lökték e szervezetek finanszírozási képességét, a társadalmi vállalkozások ugyanis arról számoltak be, hogy a kialakult válsághelyzetben átlagosan mindössze négy és fél hónapig látják biztosítottnak likviditásukat. A medián adatok még ennél is kedvezőtlenebbek, azt mutatják ugyanis, hogy a mintában szereplő szervezetek felénél a finanszírozási képesség mindössze 2,9 hónap.
A szervezetek finanszírozási képességében beállt negatív változások –a hagyományos mikro-, kis-, és középvállalkozásokhoz hasonlóan- megszorító intézkedések bevezetésére kényszerítették a mintában szereplő szervezeteket. Ezek a megszorítások elsősorban a foglalkoztatást, másrészt –ezzel összefüggésben- a foglalkoztatási fókuszú pályázati projektek megvalósítását érintették, a válaszadók ugyanis mind az átlagos, mind a medián adatok szintjén a finanszírozási képesség legalább egy havi növekedését várták a közeljövőben tervezett létszámváltoztatásoktól. Ezt az összefüggést mutatja be 4. ábránk.
A fentiekkel összhangban a válaszadók 27%-a számolt be várható létszámcsökkentésről a közeljövőben. A teljes minta esetében rövid távon (2020.12.31-ig) a várható létszámváltozás mediánja eléri a -0,9 főt, azaz a válaszadók legalább fele legalább egy fő elbocsátására kényszerül válság hatására, finanszírozási képessége fenntartása érdekében.
Ami a várható elbocsátások által érintett foglalkoztatotti csoportokat illeti, a létszámcsökkentésnek leginkább kitett csoportokat az 50 év felettiek és az alacsony iskolai végzettségűek alkotják, ahogyan azt az 5. ábra is mutatja.
A járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság társadalmi vállalkozásokra gyakorolt negatív foglalkoztatási hatásainak következtében a foglalkoztatási célú projekteket (GINOP-5.1.3-16, GINOP-5.1.7-17, GINOP-8.8.1-17 és FÓKUSZ) megvalósító válaszadók olyan megszorító intézkedések bevezetésére is rákényszerültek, melyek jelentős mértékben hátravetették e projektek megvalósítását. Ez azért különösképpen kritikus következménye a válságnak, mert a társadalmi vállalkozások jelenlegi fejlettségi szintjéén a vissza nem térítendő támogatások jelentik a szervezetek finanszírozásának és működésének elsődleges alapjait. A járvány és a válság pályázati projektekre gyakorolt hatásait a 6. ábrán szemléltetjük.
A diagram alapján a foglalkoztatási fókuszú pályázati projekteket megvalósító szervezetek válaszainak 40%-a a járvány és a válság által a projektek megvalósításában előidézett fennakadásokról számol be. E válaszokon belül 25% volt azon válaszok aránya, melyek szerint a kedvezményezettek projektjeiket csak bizonyos feltételek mellett fogják tudni befejezni, 15% pedig azon válaszok aránya, melyek szerint a projektek megvalósításában bizonyos indikátorok teljesítése okoz jelentős problémát.
A projektek végrehajtásához a kedvezményezettek által szükségesnek gondolt legjellemzőbb feltételeket és a válság hatására nehezen teljesíthető legjellemzőbb indikátorokat az alábbiakban mutatjuk be:
Összefoglalva az eddigieket azt látjuk, hogy a koronavírus járvány és a nyomában járó gazdasági válság „nagyot ütött” a hazai társadalmi vállalkozási szektoron, jelentős mértékben és tartósan csökkentette a szervezetek megrendelésállományát, negatívan hatott a társadalmi vállalkozások piaci kilátásaira, s ezzel összefüggésben finanszírozási képességére. E hatások eredményeként a társadalmi vállalkozások jelentős megszorításokra kényszerültek, melyek elsősorban a szervezetek humánerőforrás-gazdálkodását és pályázati projektjeinek megvalósítását érintették. Mindezek hatására az egész szektor finanszírozása és fenntartható működése került veszélybe, ami egyrészt a társadalmi vállalkozások részéről, másrészt –a célcsoporti igények figyelembe vételével – a támogató ökoszisztéma szereplői részéről igényel gyors és hatékony cselekvést a válság hatásainak csökkentése, ellensúlyozása érdekében. Ezekről a lehetséges beavatkozásokról lesz szó a következőkben.
A kutatásban részt vevő szervezetek válaszainak jelentős többsége (55%) arról tanúskodik, hogy a társadalmi vállalkozások önerőből nem képesek válságkezelő beavatkozásokat végrehajtani, mert ehhez vagy a források (26%), vagy a megfelelő munkaerő (2%), vagy ez a kettő együttesen (27%) nem áll rendelkezésre. (Lásd 7. ábra, pirossal keretezett válaszok)
Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a válaszok negyede alapján a társadalmi vállalkozások egy jelentős csoportja teljes profilváltást (4%) vagy a profil részleges módosítását (22%) tervezi a közeljövőben a válság hatásainak kezelése érdekében. (Lásd 7. ábra zölddel keretezett válaszok)
E válaszok alapján a társadalmi vállalkozásoknak két területen van szükségük az ökoszisztéma támogatására:
Kutatásunk azt is vizsgálta, hogy a visszatérítendő pénzügyi eszközök (hitelek, kölcsönök) milyen szerepet játszhatnak a társadalmi vállalkozások önálló, szervezeti szintű válságkezelésében.
A válaszok jelentős többsége alapján a társadalmi vállalkozások többsége nem terveznek hitelfelvételt a válságkezelés érdekében, mert nem látják a visszafizetés garanciáit (41%), mert túl sok a bizonytalanság a jelenlegi helyzetben a megalapozott döntéshez (12%), illetve mivel nem áll rendelkezésükre fedezet a hitelfelvételhez (7%). (Lásd 8. ábra, pirossal keretezett válaszok)
Biztató azonban, hogy a fenti válaszok mellett jelentős (26%) az aránya azon válaszoknak is, melyek szerint a társadalmi vállalkozások egy részében már komolyan felmerült a hitelfelvétel (17%), illetve konkrét hiteltermék (GINOP-8.8.1-17) igénybevételének lehetősége (9%) a válságkezelés érdekében. (Lásd 8. ábra, zölddel keretezett válaszok)
E válaszok alapján ökoszisztéma az alábbi területeken nyújthat releváns segítséget a társadalmi vállalkozások számára:
Kutatásunk keretében végül azt is vizsgáltuk, hogy a társadalmi vállalkozások milyen beavatkozásokat várnak, tartanak szükségesnek a támogató ökoszisztéma részéről a válságkezelés érdekében. Ezek a kérdések, illetve a rájuk adott válaszik alapvetően az ökoszisztéma három szintjé irányultak az alábbiak szerint:
Az általános, állami szintű beavatkozásokkal kapcsolatos igényeket 9. ábránkon mutatjuk be. A válaszok eloszlása szerint a társadalmi vállalkozások túlnyomó része alapvetően négy területen vár beavatkozásokat az államtól a válság hatásainak kezelése, ellensúlyozása érdekében. Ezek a területek:
A társadalmi vállalkozások legjellemzőbb elvárásait, igényeit az IFKA és az OFA által formált „PiacTárs” konzorcium válságkezelő intézkedéseivel kapcsolatban a 10. ábrán szemléltetjük.
Az ábra alapján a válaszok közel háromnegyede esetében négy beavatkozást tartottak szükségesnek a társadalmi vállalkozások a PiacTárs konzorcium részéről a válságkezelés érdekében. Ezek:
Végül a foglalkoztatási célú pályázati projekteket megvalósító kedvezményezett társadalmi vállalkozások esetében megvizsgáltuk azt is, hogy az irányító szervezetek, hatóságok részéről milyen beavatkozásokat tartanának szükségesnek a koronavírus-járvány pályázati projekteket veszélyeztető negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében. Mivel ez esetben a válaszok elemszáma nagyon alacsony volt, s a válaszok igen nagy szórást mutattak, csupán a legtipikusabb válaszok listáját mutatjuk be az alábbiakban:
Áttekintve a koronavírus járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság magyar társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásait, a társadalmi vállalkozások saját válságkezelő intézkedéseit és külső válságkezelő beavatkozásokkal kapcsolatos igényeit és elvárásait az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya az alábbi beavatkozásokara tett javaslatot több fórumon is a járvány és a válság társadalmi vállalkozások fenntartható működését veszélyeztető hatásainak kezelése, ellensúlyozása érdekében:
Társadalmi vállalkozások célzott és intenzív tájékoztatása az alábbi témákban:
1. | A kutatás tervezésében és lebonyolításában a Társadalmi Vállalkozások Osztály következő munkatársai vettek részt: Majoros Zsuzsanna, Kiss Nóra, Soltész Anikó, Szenttamási István Tamás. |
---|---|
2. | Bakó Csaba, Mészáros Ágnes, Nagy Gábor. A koronavírus helyzet hatása a nonprofit szektorra. SIMPACT. 2020.06.12 (kéziratban) |
3. | Trend International Kft. A koronavírus hatása a budapesti vállalkozásokra. Budapesti Kereskedelmi és iparkamara. 2020. április.(https://www.bkik.hu/upload/files/Osszefoglalo_riport_BKIK_koronavirus.pdf) |
4. | A Social SEEDS projekt az INTERREG Europe program keretében került megvalósításra a társadalmi vállalkozásokat támogató szakpolitikai eszközök fejlesztése érdekében a projekt megvalósításában résztvevő európai uniós országokban |
5. | A PiacTárs 2.0 minősítő és monitoring rendszer az IFKA által a GINOP-5.1.2-15-2016-00001 PiacTárs kiemelt projekt keretében fejlesztett és működtetett projektterv előminősítő rendszer továbbfejlesztésével kialakított rendszer, mely alkalmas (társadalmi)vállalkozások piaci életképességének és társadalmi hatásainak minősítésére, valamint e szervezetek pályázati projektjeinek (pl.: GINOP-5.1.3-16, GINOP-5.1.7-17 és GINOP-8.8.1-17) utánkövetésére. |
Felhasznált irodalom
Ábrajegyzék:
1. ábra: A válság általános hatása a társadalmi vállalkozások üzleti működésére. Forrás: saját szerkesztés
2. ábra: A válság általános hatása a társadalmi vállalkozások megrendelésállományára. Forrás: saját szerkesztés
3. ábra: Iparági megoszlás a teljes minta és a megrendelésállomány-csökkenésről beszámoló válaszadók esetében. Forrás: saját szerkesztés
4. ábra: A foglalkoztatási intézkedések várható hatása a társadalmi vállalkozások finanszírozási képességére. Forrás: saját szerkesztés
5. ábra: Az elbocsátásnak leginkább kitett célcsoportok. Forrás: saját szerkesztés
6. ábra: A koronavírus-járvány hatása a foglalkoztatási fókuszú pályázati projektek megvalósítására. Forrás: saját szerkesztés
7. ábra: A társadalmi vállalkozások válságkezelő intézkedései. Forrás: saját szerkesztés
8. ábra: Hitelek a társadalmi vállalkozások válságkezelésében. Forrás: saját szerkesztés
9. ábra: Társadalmi vállalkozások általános (állami) válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatos elvárásai. Forrás: saját szerkesztés
10. ábra: Társadalmi vállalkozások általános (állami) válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatos elvárásai a „PiacTárs” kiemelt projektet megvalósító konzorcium esetében. Forrás: saját szerkesztés
Hírlevél
Van-e összefüggés az egyes járásokban élők anyagi viszonyai és az új lakások építésének intenzitása között? Milyen tényezők befolyásolták az egyes…
A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.
A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.
Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu
Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked!
OKBővebb információkA sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg:
Adatvédelmi szabályzat