A bencés pedagógia koncepciója – Gondolatok a Szent Benedek regulája...
Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés apátság szerzetese, a 2022. év első számának nyitó tanulmányában a bencés rend kolostori iskoláiról értekezik,…
IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya 2020 áprilisában és májusában végzett kérdőíves vizsgálatot annak érdekében, hogy feltérképezze a járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság magyar társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásait. A tanulmány a vizsgálat eredményei alapján konkrét beavatkozási lehetőségeket tárgyal.
A 2020 tavaszán Magyarországot is elérő koronavírus-járvány példátlan társadalmi és gazdasági következményeit látva az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya fontosnak tartotta, hogy a lehető leggyorsabban feltérképezze a járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság magyar társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásait. A 2020 áprilisában és májusában végzett kérdőíves vizsgálat az egyszerű helyzetelemzésen túl arra is törekedett, hogy a szakpolitikai döntéshozók számára javaslatokat fogalmazzon meg, beavatkozási lehetőségekre mutasson rá e fiatal, ám a gazdaságfejlesztés és a társadalmi felzárkóztatás szempontjából egyre fontosabbá váló szektor válságból való mielőbbi kilábalásának támogatása érdekében. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a járvány hatása a társadalmi vállalkozások megrendeléseire, s ezzel üzleti kilátásaira szélsőségesen súlyosnak bizonyult, a kérdőívet kitöltő szervezetek mintegy negyede az üzleti tevékenységei teljes ellehetetlenüléséről számolt be. A megrendelésállományban bekövetkezett jelentős csökkenés a társadalmi vállalkozások finanszírozási képességét drámai módon csökkentette, a mintába került vállalkozások átlagosan 4,5 hónapig lettek volna képesek finanszírozni saját működésüket az adatszolgáltatás időszakában, a minta fele azonban ennél is rövidebb 2,9 hónapos likviditással számolt. A megrendelésállomány csökkenése és az ezzel együtt járó likviditási gondok hatására a társadalmi vállalkozások jelentős része mérlegelte és építette be válságkezelő stratégiájába a személyi állomány csökkentését, ami a társadalmi vállalkozások társadalmi elkötelezettsége és tudatossága miatt különösképpen élesen mutatja meg a válság súlyosságát és az egész magyar gazdaságot sokkoló hatását. A kutatás rámutatott továbbá arra, hogy a Magyarországon jelentős részben pályázati támogatásoktól függő társadalmi vállalkozások fejlesztési projektjeinek megvalósítása is veszélybe került a járvány és az azzal együtt járó korlátozások hatására, ami tovább súlyosbítja a szektor helyzetét és helyreállásra vonatkozó kilátásait. A kutatás pozitív hozadékai között említhetjük ugyanakkor, hogy a válaszadó társadalmi vállalkozások egy jelentős csoportja gondolkodott el a profilváltás, illetve –módosítás lehetőségein és az alternatív finanszírozási eszközök, elsősorban a különböző hitelek igénybevételének lehetőségein. Fontosnak tartjuk továbbá kiemelni, hogy a kutatás eredményeként a társadalmi vállalkozások nagyon konkrétan meg tudták fogalmazni, hogy miben, hol várnak segítséget a szakpolitikai szereplőktől, az ökoszisztémát támogató szakmai szervezetektől és a pályázati menedzsment szervezetektől. E beavatkozási lehetőségek, melyeket jelen tanulmányunkban bemutatunk különösképpen aktuálisak és megfontolandóak most, hogy a járvány második hulláma kibontakozóban van.
Kulcsszavak: társadalmi vállalkozások, koronavírus, járvány, Covid–19, válság, hatásvizsgálat, piacvesztés, foglalkoztatás, válságkezelési technikák, szakpolitikai beavatkozási lehetőségek
2020 márciusában Magyarországra is betört a világszerte már hónapok óta tomboló koronavírus járvány. A magyar állam a COVID-19 fertőzések megjelenésével szinte egy időben drasztikus szigorító rendelkezéseket vezetett be a mindennapi élet, az egészségügy és a gazdaság területén egyaránt. Elmondható, hogy a járvány sosem látott kihívások elé állította az egész társadalmat és az előrejelzések, illetve a nemzetközi példák alapján nyilvánvaló volt, hogy a gazdaságnak is rendkívüli nehézségekkel kell majd megküzdenie az elkövetkező hónapok során.
Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft., mint a hazai ipar- és vállalkozásfejlesztés, s ezen belül társadalmi vállalkozási ökoszisztéma meghatározó, központi szereplője a járvány kitörése és a szigorítások bevezetése óta kiemelt figyelemmel fordult a társadalmi vállalkozások felé, keresve a leghatékonyabb eszközöket, módszereket a szektor megsegítésére a kibontakozó és várhatóan elhúzódó válság időszakában.
2020 májusában az IFKA Társadalmi Vállalkozások Osztálya, vizsgálatot folytatott a koronavírus járvány, illetve az általa előidézett gazdasági válság társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásaival és a hatások kezelési lehetőségeivel, a szektor válságból való kilábalásának perspektíváival kapcsolatban.[1]A kutatás tervezésében és lebonyolításában a Társadalmi Vállalkozások Osztály következő munkatársai vettek részt: Majoros Zsuzsanna, Kiss Nóra, Soltész Anikó, Szenttamási István … Részletek
A társadalmi vállalkozások –mint a nonprofit és forprofit szektor között elhelyezkedő, hibrid szervezetek- pozitív társadalmi és környezeti hatás elérésére törekszenek, ami a nonprofit szektorhoz közelíti őket. Társadalmi céljaikat piaci tevékenységeken keresztül próbálják megvalósítani, ennek értelmében vállalkozásoknak számítanak: meg kell tehát felelniük a piac által támasztott kihívásoknak is. A társadalmi vállalkozások tehát egyesítik magukban a nonprofit és a forprofit szervezetek jellemzőit, így vizsgálatuk során alapvető, hogy ezt a kettősséget, figyelembe vegyük a kutatás tervezése és lebonyolítása, illetve az eredmények értelmezése során.
Az IFKA Társadalmi Vállalkozások Osztálya a kutatás tervezése során figyelembe vette azokat a vizsgálatokat, melyek a járvány és a gazdasági válság nonprofit szervezetekre és forprofit szektorra gyakorolt hatásait vizsgálták a járvány időszakában. A IFKA partneri hálózatában két szervezet volt, amelyek a saját működési területükön a fenti törekvésnek megfelelő kutatásokat folytattak az említett időszakban. A SIMPACT Nonprofit Kft. nonprofit szektort érintő kutatása[2]Bakó Csaba, Mészáros Ágnes, Nagy Gábor. A koronavírus helyzet hatása a nonprofit szektorra. SIMPACT. 2020.06.12 (kéziratban) , illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara KKV szektorra fókuszáló kutatása[3]Trend International Kft. A koronavírus hatása a budapesti vállalkozásokra. Budapesti Kereskedelmi és iparkamara. 2020. … Részletek volt az a két viszonyítási pont, melyekre alapozva az IFKA Társadalmi Vállalkozások Osztálya saját kutatását definiálta és megfogalmazta saját előfeltevéseit.
A kutatás tervezésére a fentieken túl jelentős hatást gyakoroltak az IFKA által a Social SEEDS projekt[4]A Social SEEDS projekt az INTERREG Europe program keretében került megvalósításra a társadalmi vállalkozásokat támogató szakpolitikai eszközök fejlesztése érdekében a projekt … Részletek keretében fejlesztett PiacTárs 2.0[5]A PiacTárs 2.0 minősítő és monitoring rendszer az IFKA által a GINOP-5.1.2-15-2016-00001 PiacTárs kiemelt projekt keretében fejlesztett és működtetett projektterv előminősítő rendszer … Részletek minősítő és monitoring rendszer kialakításának és tesztelésének folyamatai is. A fejlesztett rendszer ugyanis –a nemzetközi trendekkel összhangban- Magyarországon először a társadalmi vállalkozások szélességelvű megközelítését alkalmazza, társadalmi vállalkozásként tekintve minden olyan szervezetre, mely piaci tevékenységeken keresztül, vállalkozói tevékenységet folytatva kísérel meg mérhető és kommunikálható pozitív társadalmi hatást elérni. A kutatás célcsoportja e megközelítés alapján került kijelölésre, így a kutatásba bevonásra kerültek olyan szervezetek is, amelyek a fentieknek megfelelően társadalmi vállalkozásként identifikálták magukat, azonban a jelenleg meghatározó állami támogatási programok (pl. GINOP. FÓKUSZ stb.) szervezeti formát előtérbe helyező definíciós keretei alapján nem minősülnek társadalmi vállalkozásnak (azaz nem civil szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok vagy szociális szövetkezetek).
A kérdőíves vizsgálat adatfelvételére 2020. április 20. és május 4. között került sor.
A kérdőívet 140, magát az előzőekben ismertetett szélességelvű értelmezési keret alapján társadalmi vállalkozásként identifikáló szervezet töltötte ki.
A felmérés során az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya nem törekedett a reprezentativitásra, hiszen a definíciós keretek bizonytalansága miatt az alapsokaság sem határozható meg egyértelműen, reprezentatív mintavételre ezért a társadalmi vállalkozások esetében nem is lett volna lehetőség.
Ennek megfelelően a kutatásra olyan pillanatfelvételként kell tekintenünk, melynek célja, az előfeltevések által kijelölt kereteken belül a koronavírus-járvány által teremtett rendkívüli helyzet társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásainak feltérképezése és párbeszéd generálása a társadalmi vállalkozási ökoszisztéma szereplői között az alábbi témákban:
A kérdőívet kitöltő 140 szervezet megoszlását több szempont szerint is vizsgáltuk. Első ilyen szempont volt a pályázati tevékenység. A kitöltő szervezetek 31%-a a GINOP-5.1.7-17 konstrukció kedvezményezettjeként, 11%-uk a GINOP-5.1.3-16 program kedvezményezettjeként, 5%-uk pedig mindkét konstrukció kedvezményezettjeként töltötte ki a kérdőívet. Hozzájuk képest többségben voltak azok a kitöltők, amelyek egyik konstrukció keretében sem kaptak támogatást, s nem valósítottak meg pályázati projektet. Az utóbbi csoport ilyen magas arányát a teljes mintán belül két jelenség indokolhatja: Egyrészt valószínűsíthetjük, hogy a támogatási programokból kimaradt szervezetek motiváltabbak voltak a kérdőív kitöltésére, mivel ettől előnyöket, támogatási programokhoz való szélesebb körű hozzáférést reméltek. Másrészt ez a megoszlás igazolhatja azt a feltételezésünket, mely szerint a szélességelvű (nem szervezeti formához kötött) értelmezési keret alapján jóval több szervezet értelmezi önmagát társadalmi vállalkozásként, mint ahányan a jelenleg meghatározó programok szervezeti forma központú definíció alapján beleférnek a társadalmi vállalkozások kategóriájába.
Ami a teljes minta szervezeti forma szerinti megoszlását illeti, legmagasabb számban a szociális szövetkezetek képviseltették magukat a kitöltők között (39%), őket a nonprofit gazdasági társaságok (15%), majd az egyesületek és alapítványok követték (11-11%). A forprofit gazdasági társaságok aránya a teljes mintán belül 6% volt, míg a kitöltők 17%-a nem adott meg szervezeti formát.
A nem GINOP kedvezményezettek al-mintájában a legjelentősebb eltérést a teljes mintán belül elfoglalt helyükhöz képest a nonprofit gazdasági társaságok (10%), a szociális szövetkezetek (46%) és a forprofit gazdasági társaságok (12%) mutatták. Utóbbi csoport eredeti megoszláshoz képest mutatott magas aránya az al-mintán belül azért fontos, mert részben igazolja azt a feltevésünket, hogy a szélességelvű értelmezési keret alkalmazásával jelentős számban vonhatók be olyan szervezetek a társadalmi vállalkozások közé, melyek működése a szektor fenntarthatóbb piaci működése felé mutat.
Ami a területi megoszlást illeti, a kitöltők 65%-a városias településeken, 35%-a vidéken működött a kitöltés pillanatában. A régiós megoszlást tekintve a szervezetek több mint 3/4-e a hagyományosan jelentős társadalmi vállalkozási jelenlétet mutató régiókból (Dél-Alföld – 24%, Dél-Dunántúl – 22%, Észak-Alföld – 19%, Észak-Magyarország – 12%) került ki.
Végül, ami a szektorális megoszlást illeti, a mintán belül legnagyobb arányban az élelmiszeripari vállalkozások (22%), a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással (15%), az építőiparral (12%) és az egyéb feldolgozóiparral foglalkozó (10%) vállalkozások képviseltették magukat.
A koronavírus-járvány által előidézett helyzet általános hatásai a társadalmi vállalkozások üzleti működésére
Miként első ábránkon is jól látszik, a koronavírus járvány és az általa előidézett gazdasági válság egyértelműen negatív hatást gyakorolt a mintában szereplő társadalmi vállalkozások üzleti működésére. A válaszadók több mint háromnegyede az üzleti lehetőségek és kilátások jelentős vagy mérsékelt visszaeséséről számolt be, és sajnos ezen a csoporton belül is magas arányt képviseltek azok a szervezetek, melyek az üzleti tevékenység teljes ellehetetlenüléséről számoltak be (15%, 35 szervezet).
Tovább árnyalja ezt a negatív képet, ha megvizsgáljuk a megrendelésállományban várt változás mértékét is. A pozitív megrendelésállomány-változást prognosztizáló kevés szervezet esetében ez a változás átlagosan 15%-os növekedést jelentett. A megrendelésállomány-csökkenésről beszámoló szervezetek az átlagos csökkenést 54%-ra becsülték, ami a két csoport nagysága közötti jelentős eltérés miatt abszolút értékben sokszorosan meghaladja növekedést, a járvány hatása a társadalmi vállalkozások megrendeléseire, s ezzel üzleti kilátásaira tehát szélsőségesen súlyosnak értékelhető.
Előzetes feltevésünk szerint a járvány és a gazdasági válság hatása az átlagosnál is erősebb volt bizonyos szektorok esetében. Ezt a feltevésünket részben igazolták a csökkenő megrendelésállományt jelentő társadalmi vállalkozások iparági megoszlásával kapcsolatos mutatók.
Harmadik ábránk alapján három iparág azonosítható, melyekben koronavírus járvány és a nyomában kirobbant gazdasági válság az átlagosnál is súlyosabb helyzetet idézett elő, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, az építőipar és a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozások aránya a megrendelésállomány-csökkenést jelentő szervezetek között ugyanis kiemelkedő mértékben meghaladja e vállalkozások teljes mintán belül mért arányát.
A mintában szereplő társadalmi vállalkozások megrendelésállományában a koronavírus-járvány hatására bekövetkezett negatív változások nagyon alacsony szintre lökték e szervezetek finanszírozási képességét, a társadalmi vállalkozások ugyanis arról számoltak be, hogy a kialakult válsághelyzetben átlagosan mindössze négy és fél hónapig látják biztosítottnak likviditásukat. A medián adatok még ennél is kedvezőtlenebbek, azt mutatják ugyanis, hogy a mintában szereplő szervezetek felénél a finanszírozási képesség mindössze 2,9 hónap.
A szervezetek finanszírozási képességében beállt negatív változások –a hagyományos mikro-, kis-, és középvállalkozásokhoz hasonlóan- megszorító intézkedések bevezetésére kényszerítették a mintában szereplő szervezeteket. Ezek a megszorítások elsősorban a foglalkoztatást, másrészt –ezzel összefüggésben- a foglalkoztatási fókuszú pályázati projektek megvalósítását érintették, a válaszadók ugyanis mind az átlagos, mind a medián adatok szintjén a finanszírozási képesség legalább egy havi növekedését várták a közeljövőben tervezett létszámváltoztatásoktól. Ezt az összefüggést mutatja be 4. ábránk.
A fentiekkel összhangban a válaszadók 27%-a számolt be várható létszámcsökkentésről a közeljövőben. A teljes minta esetében rövid távon (2020.12.31-ig) a várható létszámváltozás mediánja eléri a -0,9 főt, azaz a válaszadók legalább fele legalább egy fő elbocsátására kényszerül válság hatására, finanszírozási képessége fenntartása érdekében.
Ami a várható elbocsátások által érintett foglalkoztatotti csoportokat illeti, a létszámcsökkentésnek leginkább kitett csoportokat az 50 év felettiek és az alacsony iskolai végzettségűek alkotják, ahogyan azt az 5. ábra is mutatja.
A járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság társadalmi vállalkozásokra gyakorolt negatív foglalkoztatási hatásainak következtében a foglalkoztatási célú projekteket (GINOP-5.1.3-16, GINOP-5.1.7-17, GINOP-8.8.1-17 és FÓKUSZ) megvalósító válaszadók olyan megszorító intézkedések bevezetésére is rákényszerültek, melyek jelentős mértékben hátravetették e projektek megvalósítását. Ez azért különösképpen kritikus következménye a válságnak, mert a társadalmi vállalkozások jelenlegi fejlettségi szintjéén a vissza nem térítendő támogatások jelentik a szervezetek finanszírozásának és működésének elsődleges alapjait. A járvány és a válság pályázati projektekre gyakorolt hatásait a 6. ábrán szemléltetjük.
A diagram alapján a foglalkoztatási fókuszú pályázati projekteket megvalósító szervezetek válaszainak 40%-a a járvány és a válság által a projektek megvalósításában előidézett fennakadásokról számol be. E válaszokon belül 25% volt azon válaszok aránya, melyek szerint a kedvezményezettek projektjeiket csak bizonyos feltételek mellett fogják tudni befejezni, 15% pedig azon válaszok aránya, melyek szerint a projektek megvalósításában bizonyos indikátorok teljesítése okoz jelentős problémát.
A projektek végrehajtásához a kedvezményezettek által szükségesnek gondolt legjellemzőbb feltételeket és a válság hatására nehezen teljesíthető legjellemzőbb indikátorokat az alábbiakban mutatjuk be:
Összefoglalva az eddigieket azt látjuk, hogy a koronavírus járvány és a nyomában járó gazdasági válság „nagyot ütött” a hazai társadalmi vállalkozási szektoron, jelentős mértékben és tartósan csökkentette a szervezetek megrendelésállományát, negatívan hatott a társadalmi vállalkozások piaci kilátásaira, s ezzel összefüggésben finanszírozási képességére. E hatások eredményeként a társadalmi vállalkozások jelentős megszorításokra kényszerültek, melyek elsősorban a szervezetek humánerőforrás-gazdálkodását és pályázati projektjeinek megvalósítását érintették. Mindezek hatására az egész szektor finanszírozása és fenntartható működése került veszélybe, ami egyrészt a társadalmi vállalkozások részéről, másrészt –a célcsoporti igények figyelembe vételével – a támogató ökoszisztéma szereplői részéről igényel gyors és hatékony cselekvést a válság hatásainak csökkentése, ellensúlyozása érdekében. Ezekről a lehetséges beavatkozásokról lesz szó a következőkben.
A kutatásban részt vevő szervezetek válaszainak jelentős többsége (55%) arról tanúskodik, hogy a társadalmi vállalkozások önerőből nem képesek válságkezelő beavatkozásokat végrehajtani, mert ehhez vagy a források (26%), vagy a megfelelő munkaerő (2%), vagy ez a kettő együttesen (27%) nem áll rendelkezésre. (Lásd 7. ábra, pirossal keretezett válaszok)
Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a válaszok negyede alapján a társadalmi vállalkozások egy jelentős csoportja teljes profilváltást (4%) vagy a profil részleges módosítását (22%) tervezi a közeljövőben a válság hatásainak kezelése érdekében. (Lásd 7. ábra zölddel keretezett válaszok)
E válaszok alapján a társadalmi vállalkozásoknak két területen van szükségük az ökoszisztéma támogatására:
Kutatásunk azt is vizsgálta, hogy a visszatérítendő pénzügyi eszközök (hitelek, kölcsönök) milyen szerepet játszhatnak a társadalmi vállalkozások önálló, szervezeti szintű válságkezelésében.
A válaszok jelentős többsége alapján a társadalmi vállalkozások többsége nem terveznek hitelfelvételt a válságkezelés érdekében, mert nem látják a visszafizetés garanciáit (41%), mert túl sok a bizonytalanság a jelenlegi helyzetben a megalapozott döntéshez (12%), illetve mivel nem áll rendelkezésükre fedezet a hitelfelvételhez (7%). (Lásd 8. ábra, pirossal keretezett válaszok)
Biztató azonban, hogy a fenti válaszok mellett jelentős (26%) az aránya azon válaszoknak is, melyek szerint a társadalmi vállalkozások egy részében már komolyan felmerült a hitelfelvétel (17%), illetve konkrét hiteltermék (GINOP-8.8.1-17) igénybevételének lehetősége (9%) a válságkezelés érdekében. (Lásd 8. ábra, zölddel keretezett válaszok)
E válaszok alapján ökoszisztéma az alábbi területeken nyújthat releváns segítséget a társadalmi vállalkozások számára:
Kutatásunk keretében végül azt is vizsgáltuk, hogy a társadalmi vállalkozások milyen beavatkozásokat várnak, tartanak szükségesnek a támogató ökoszisztéma részéről a válságkezelés érdekében. Ezek a kérdések, illetve a rájuk adott válaszik alapvetően az ökoszisztéma három szintjé irányultak az alábbiak szerint:
Az általános, állami szintű beavatkozásokkal kapcsolatos igényeket 9. ábránkon mutatjuk be. A válaszok eloszlása szerint a társadalmi vállalkozások túlnyomó része alapvetően négy területen vár beavatkozásokat az államtól a válság hatásainak kezelése, ellensúlyozása érdekében. Ezek a területek:
A társadalmi vállalkozások legjellemzőbb elvárásait, igényeit az IFKA és az OFA által formált „PiacTárs” konzorcium válságkezelő intézkedéseivel kapcsolatban a 10. ábrán szemléltetjük.
Az ábra alapján a válaszok közel háromnegyede esetében négy beavatkozást tartottak szükségesnek a társadalmi vállalkozások a PiacTárs konzorcium részéről a válságkezelés érdekében. Ezek:
Végül a foglalkoztatási célú pályázati projekteket megvalósító kedvezményezett társadalmi vállalkozások esetében megvizsgáltuk azt is, hogy az irányító szervezetek, hatóságok részéről milyen beavatkozásokat tartanának szükségesnek a koronavírus-járvány pályázati projekteket veszélyeztető negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében. Mivel ez esetben a válaszok elemszáma nagyon alacsony volt, s a válaszok igen nagy szórást mutattak, csupán a legtipikusabb válaszok listáját mutatjuk be az alábbiakban:
Áttekintve a koronavírus járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság magyar társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásait, a társadalmi vállalkozások saját válságkezelő intézkedéseit és külső válságkezelő beavatkozásokkal kapcsolatos igényeit és elvárásait az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya az alábbi beavatkozásokara tett javaslatot több fórumon is a járvány és a válság társadalmi vállalkozások fenntartható működését veszélyeztető hatásainak kezelése, ellensúlyozása érdekében:
Társadalmi vállalkozások célzott és intenzív tájékoztatása az alábbi témákban:
1. | A kutatás tervezésében és lebonyolításában a Társadalmi Vállalkozások Osztály következő munkatársai vettek részt: Majoros Zsuzsanna, Kiss Nóra, Soltész Anikó, Szenttamási István Tamás. |
---|---|
2. | Bakó Csaba, Mészáros Ágnes, Nagy Gábor. A koronavírus helyzet hatása a nonprofit szektorra. SIMPACT. 2020.06.12 (kéziratban) |
3. | Trend International Kft. A koronavírus hatása a budapesti vállalkozásokra. Budapesti Kereskedelmi és iparkamara. 2020. április.(https://www.bkik.hu/upload/files/Osszefoglalo_riport_BKIK_koronavirus.pdf) |
4. | A Social SEEDS projekt az INTERREG Europe program keretében került megvalósításra a társadalmi vállalkozásokat támogató szakpolitikai eszközök fejlesztése érdekében a projekt megvalósításában résztvevő európai uniós országokban |
5. | A PiacTárs 2.0 minősítő és monitoring rendszer az IFKA által a GINOP-5.1.2-15-2016-00001 PiacTárs kiemelt projekt keretében fejlesztett és működtetett projektterv előminősítő rendszer továbbfejlesztésével kialakított rendszer, mely alkalmas (társadalmi)vállalkozások piaci életképességének és társadalmi hatásainak minősítésére, valamint e szervezetek pályázati projektjeinek (pl.: GINOP-5.1.3-16, GINOP-5.1.7-17 és GINOP-8.8.1-17) utánkövetésére. |
Felhasznált irodalom
Ábrajegyzék:
1. ábra: A válság általános hatása a társadalmi vállalkozások üzleti működésére. Forrás: saját szerkesztés
2. ábra: A válság általános hatása a társadalmi vállalkozások megrendelésállományára. Forrás: saját szerkesztés
3. ábra: Iparági megoszlás a teljes minta és a megrendelésállomány-csökkenésről beszámoló válaszadók esetében. Forrás: saját szerkesztés
4. ábra: A foglalkoztatási intézkedések várható hatása a társadalmi vállalkozások finanszírozási képességére. Forrás: saját szerkesztés
5. ábra: Az elbocsátásnak leginkább kitett célcsoportok. Forrás: saját szerkesztés
6. ábra: A koronavírus-járvány hatása a foglalkoztatási fókuszú pályázati projektek megvalósítására. Forrás: saját szerkesztés
7. ábra: A társadalmi vállalkozások válságkezelő intézkedései. Forrás: saját szerkesztés
8. ábra: Hitelek a társadalmi vállalkozások válságkezelésében. Forrás: saját szerkesztés
9. ábra: Társadalmi vállalkozások általános (állami) válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatos elvárásai. Forrás: saját szerkesztés
10. ábra: Társadalmi vállalkozások általános (állami) válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatos elvárásai a „PiacTárs” kiemelt projektet megvalósító konzorcium esetében. Forrás: saját szerkesztés
Hírlevél
Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés apátság szerzetese, a 2022. év első számának nyitó tanulmányában a bencés rend kolostori iskoláiról értekezik,…
A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.
A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.
Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu
Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked!
OKBővebb információkA sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg:
Adatvédelmi szabályzat