Paraszti mentalitástöredékek a helyi társadalmakban – Társadalomtörténeti látkép vidéki településekről és helyi vezetőikről

Kurucz Ildikó2023/2 | 44-59kb. 41 perc (15 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

A múlttá nem vált történelem hozadéka: hogyan jelenhet meg a paraszti értékrend öröksége a vidéki társadalom vezető rétegében, és milyen módon szolgálhatja a helyi érdekeket?

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A társadalomnéprajzi jelenkutatás célja megragadni és értelmezni azokat a paraszti hagyományokat, hagyománytöredékeket, melyek beépülnek egy-egy közösség mentalitásába, életébe. E hagyománytöredékek családi keretek közötti átörökítését az egyéni gazdálkodók esetében több kutatás regisztrálta, annak ellenére, hogy konszenzus született a parasztságnak mint meghatározó társadalmi csoportnak a megszűnéséről. Úgy tűnik azonban, a paraszti értékrend töredékei megragadhatók egy-egy kontinuus helyi társadalomban, azok önkormányzatiságában. Kutatásaim alapján a vizsgált települések tradicionális társadalmi rétegének vagy leszármazottainak tagjai feladatuknak érzik közösségi és közéleti feladatok ellátását, adott esetben határozott kulturális mintákat fogalmaznak meg ezzel kapcsolatban. Körükben felülreprezentáltak a hagyományosan is tisztséget betöltő, tősgyökeres módos vagy középparaszti családok tagjai, helyben maradt leszármazottai.

Kulcsszavak: társadalomtörténet, önkormányzat, helyi társadalom

DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2023.2.4

Magyarországon a falvak önigazgatása, annak jogszabályi keretei, társadalmi háttere csak az elmúlt száz év alatt is több gyökeres átalakuláson ment keresztül. A különböző tudományterületek más-más aspektusból értelmezik a változó társadalmi keretet, mely végső soron elválaszthatatlan a történeti parasztság sorsától. A vidékkel foglalkozó társadalomtudományok szempontjából megkerülhetetlen a paraszti társadalom változásának, elmúlásának vagy megmaradt jellemzőinek értelmezése. A társadalomnéprajzi jelenkutatás szemléletéből kiindulva tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a paraszti múlthoz való kötődés miként jelenhet meg a jelenkori vidéki

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Aschauer,Wolfgang (1994): A magyarországi németek falvainak átalakulása a második világháború után, Baranya megye példáján, in Erdmann Gyula (szerk.): Paraszti kiszolgáltatottság – Paraszti érdekvédelem, önigazgatás, A Hajnal István Kör gyulai konferenciája, Gyula, Békés Megyei Levéltár, 345–356.
Balogh Balázs (2009a): A jelenkutatás előzményei, lehetőségei és távlatai, Szemelvények az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkáiból és terveiből, in Bali János – Turai Tünde (szerk.): Élet/út/írások Szilágyi Miklós tiszteletére, Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet – ELTE BTK Néprajzi Intézet, 368–373.
Balogh Balázs (2009b): Egy férfigeneráció sorsa Tápon a téeszesítéstől napjainkig, in Hoppál Mihály – Berta Péter (szerk.): Ethnlore. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve XXVI., Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 289–326.
Borboly István – Csite András (1999): A polgármester, a falu meg a közösség: hozzászólás a „független” polgármester vitához, Tér és Társadalom, 13. évfolyam, 1999/1–2., 109–128. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.13.1-2.515
Bódi Ferenc (2020): A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modernkorban és a helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában, Lakitelek, Antológia.
Gáspár Gabriella (1993): A polgárosodás és még valami…, Replika, 11–12., 79–81. Gáspár Gabriella (2001): Hat falu hat sorsa. A helyi társadalom szerkezeti jellemzőinek történeti vizsgálata hat település példáján, Pécs, Dr. Haller Média Kiadó.
Glózer Rita (2007): Falusi politikák, in Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszer- tani jegyzet. Budapest–Pécs, Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció- és Média- tudományi Tanszék, 147–159.
Kotics József (2011): Újjáéledő paraszti mentalitás? A reprivatizáció hatása a gazdálkodói stratégiákra és habitusokra, in Vargyas Gábor (szerk.): Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzi kutatás múltja és jelene. Konferencia a PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék múltja és jubiláló professzorai: Andrásfalvy Bertalan, Filep Antal, Kisbán Eszter és Pócs Éva tiszteletére, Budapest, L’Harmattan, 67–181.
Kovách Imre (2003): A magyar társadalom „paraszttalanítása” – európai összehasonlításban, Századvég, 28. évfolyam 2003/2., 41–67.
Kovách Imre (2012): A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezet- és hatalmi változásai, Budapest, Argumentum – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet.
Kovács Teréz (2006): Az egyéni mezőgazdálkodás és területi különbségei Magyarországon (doktori értekezés).
Kovács Teréz (2010): A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása, Budapest, L’Harmattan.
Márkus István (1973): Az utóparasztság arcképéhez, Szociológia,2. évfolyam, 1973/1.,56– 67.
Márkus István (1988): Paraszti önkormányzat a magyar rendi társadalomban és a kapitalizmus kiépülése idején, in Köles Sándor – Varga Csaba (szerk.): A helyi cselekvés, Magvető, Budapest, 5–47. (AJK Füzetek 38.)
Ö. Kovács József (2012): A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945–1965,Budapest, Korall.
Ö. Kovács József (2015): Kollektivizálás utáni identitásformák, in Keszei András – Bögre Zsuzsanna (szerk.): Hely, identitás, emlékezet, Budapest, L’Harmattan, 220–231.
Ragadics Tamás (2022): Változó körülmények – átalakuló hátrányok. Téseny társadalomtörténete, Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle, 8. évfolyam, 2022/1., 56–74. DOI: https://doi.org/10.15170/AS.2022.12.01.04
Szelényi Iván (1992): Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon, Budapest, Akadémiai Kiadó.
Szilágyi Miklós (2009): Bevezetés az utóparaszti hagyományok értelmezésébe, in Turai Tünde (szerk.): Paraszti hagyomány és kényszermodernizáció. Közelítések a néprajzi változásvizsgálathoz, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete, 155–162.
Szóró Ilona (2015): Olvasókörök, gazdakörök közösségszervező szerepe a helyi társa- dalomban, in Keszei András – Bögre Zsuzsanna (szerk.): Hely, identitás, emlékezet, Budapest, L’Harmattan, 317–341.
Valuch Tibor (2005): Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében, Budapest, Osiris.