Felhasznált irodalom

• Aschauer,Wolfgang (1994): A magyarországi németek falvainak átalakulása a második világháború után, Baranya megye példáján, in Erdmann Gyula (szerk.): Paraszti kiszolgáltatottság – Paraszti érdekvédelem, önigazgatás, A Hajnal István Kör gyulai konferenciája, Gyula, Békés Megyei Levéltár, 345–356.
• Balogh Balázs (2009a): A jelenkutatás előzményei, lehetőségei és távlatai, Szemelvények az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkáiból és terveiből, in Bali János – Turai Tünde (szerk.): Élet/út/írások Szilágyi Miklós tiszteletére, Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet – ELTE BTK Néprajzi Intézet, 368–373.
• Balogh Balázs (2009b): Egy férfigeneráció sorsa Tápon a téeszesítéstől napjainkig, in Hoppál Mihály – Berta Péter (szerk.): Ethnlore. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve XXVI., Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 289–326.
• Borboly István – Csite András (1999): A polgármester, a falu meg a közösség: hozzászólás a „független” polgármester vitához, Tér és Társadalom, 13. évfolyam, 1999/1–2., 109–128. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.13.1-2.515
• Bódi Ferenc (2020): A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modernkorban és a helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában, Lakitelek, Antológia.
• Gáspár Gabriella (1993): A polgárosodás és még valami…, Replika, 11–12., 79–81. Gáspár Gabriella (2001): Hat falu hat sorsa. A helyi társadalom szerkezeti jellemzőinek történeti vizsgálata hat település példáján, Pécs, Dr. Haller Média Kiadó.
• Glózer Rita (2007): Falusi politikák, in Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszer- tani jegyzet. Budapest–Pécs, Néprajzi Múzeum – PTE-BTK Kommunikáció- és Média- tudományi Tanszék, 147–159.
• Kotics József (2011): Újjáéledő paraszti mentalitás? A reprivatizáció hatása a gazdálkodói stratégiákra és habitusokra, in Vargyas Gábor (szerk.): Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzi kutatás múltja és jelene. Konferencia a PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék múltja és jubiláló professzorai: Andrásfalvy Bertalan, Filep Antal, Kisbán Eszter és Pócs Éva tiszteletére, Budapest, L’Harmattan, 67–181.
• Kovách Imre (2003): A magyar társadalom „paraszttalanítása” – európai összehasonlításban, Századvég, 28. évfolyam 2003/2., 41–67.
• Kovách Imre (2012): A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezet- és hatalmi változásai, Budapest, Argumentum – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet.
• Kovács Teréz (2006): Az egyéni mezőgazdálkodás és területi különbségei Magyarországon (doktori értekezés).
• Kovács Teréz (2010): A paraszti gazdálkodás és társadalom átalakulása, Budapest, L’Harmattan.
• Márkus István (1973): Az utóparasztság arcképéhez, Szociológia,2. évfolyam, 1973/1.,56– 67.
• Márkus István (1988): Paraszti önkormányzat a magyar rendi társadalomban és a kapitalizmus kiépülése idején, in Köles Sándor – Varga Csaba (szerk.): A helyi cselekvés, Magvető, Budapest, 5–47. (AJK Füzetek 38.)
• Ö. Kovács József (2012): A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945–1965,Budapest, Korall.
• Ö. Kovács József (2015): Kollektivizálás utáni identitásformák, in Keszei András – Bögre Zsuzsanna (szerk.): Hely, identitás, emlékezet, Budapest, L’Harmattan, 220–231.
• Ragadics Tamás (2022): Változó körülmények – átalakuló hátrányok. Téseny társadalomtörténete, Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle, 8. évfolyam, 2022/1., 56–74. DOI: https://doi.org/10.15170/AS.2022.12.01.04
• Szelényi Iván (1992): Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon, Budapest, Akadémiai Kiadó.
• Szilágyi Miklós (2009): Bevezetés az utóparaszti hagyományok értelmezésébe, in Turai Tünde (szerk.): Paraszti hagyomány és kényszermodernizáció. Közelítések a néprajzi változásvizsgálathoz, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete, 155–162.
• Szóró Ilona (2015): Olvasókörök, gazdakörök közösségszervező szerepe a helyi társa- dalomban, in Keszei András – Bögre Zsuzsanna (szerk.): Hely, identitás, emlékezet, Budapest, L’Harmattan, 317–341.
• Valuch Tibor (2005): Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében, Budapest, Osiris.