Jelenleg olvasottLakhatási helyzetkép – generációs metszetben írta Papházi Tibor33 perc Önkormányzati válságkezelés. Válaszok az energiaszegénységre a települési... Az ifjúsági gazdasági státusz, lakhatási jellemzők kockázatai és az...
Megosztás Szöveg beállítások

Saját otthon az önálló élet kezdetén – a fiatalok vágyai és a valóság a KINCS felmérése alapján. A magyar fiatalok lakáshelyzete és a gyermekvállalás összefüggéseire, a lakástulajdon és a mobilitás egymásra hatására is rávilágít a szerző dolgozata.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért megbízásából a Társadalomkutató Kft. 2020-ban ezerfős, nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra a 18–49 éves felnőtt lakosságot reprezentáló országos mintán kérdőíves felmérést végzett telefonos megkérdezéses, úgynevezett CATI-módszerrel. Az adatbázis lehetőséget ad a fiatalabbak lakáshelyzetének vizsgálatára az idősebbekkel való összevetésben; a korhatár harmincöt év volt. A feldolgozás kereszttábla-elemzéssel és az átlagok összehasonlításának módszereivel zajlott. Az eredményekből megállapítható, hogy a fiatal, 18–35 éves korosztály inkább él a szüleinél, de ezt sok esetben azért teszi, mert anyagilag nincs módja az elköltözésre. A kutatásból kiviláglik, hogy a gyermekvállalást elősegíti az önálló otthon megléte, és a fiatalok igénylik is a saját tulajdonú lakhatás megteremtését. Ennek eléréséhez nagyban kénytelenek támaszkodni a szülői forrásokra, de látható az is, hogy a harminchat éven aluliakat inkább elérték a családvédelmi akcióterv olyan intézkedései, mint a CSOK vagy a babaváró támogatás. A saját ingatlan és a gyermek megléte elősegíti, hogy a kérdezett ne külföldön képzelje el jövőbeli lakóhelyét.

  

Kulcsszavak: ifjúság, lakhatás, családtámogatás

DOI: 10.56699/MT.2024.1.3

A Társadalomkutató Kft. 2020-ban ezerfős, nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra a 18–49 éves felnőtt lakosságot reprezentáló országos mintán kérdőíves felmérést végzett telefonos megkérdezéses, úgynevezett CATI-módszerrel. A kérdőív célja részben a 2020-as Covid-válság munkaerőpiaci hatásainak szondázása volt: az adatfelvételre 2020 novemberében került sor, és tudakolta a foglalkoztatási helyzetet az év januárjában és

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

  1. ábra: A mintában lévők kormegoszlása (fő, %, n = 1000). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  2. ábra: A korcsoportok aránya aszerint, hogy a kérdezett hol lakik (%, n = 1000). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  3. ábra: A háztartásban együtt élők életkori csoportok és a párkapcsolat jellege szerint (%, n = 984). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  4. ábra: A háztartásban együtt élők életkori csoportok és gyermekesség szerint (%, n = 1000). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  5. ábra: Saját ingatlanban élők a szerzés módja szerint (fő, %). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  6. ábra: Önálló ingatlan vásárlásához igénybe vett támogatásfajták életkori csoportok szerint (%, n = 573). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  7. ábra: Önálló ingatlan vásárlásához igénybe vett támogatásfajták aszerint, hogy a kérdezettnek van-e gyermeke (%, n = 574). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  8. ábra: Önálló ingatlan vásárlásához igénybe vett támogatásfajták iskolai végzettség szerint (%, n = 574). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  9. ábra: A saját tulajdonú ingatlanban lakók illetékkel kapcsolatos tapasztalatai (n = 648). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  10. ábra: Illetékkel kapcsolatos tapasztalatok életkori csoportok szerint (%, n = 648). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  11. ábra: A nem saját ingatlanban lakás Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  12. ábra: A nem saját ingatlanban élés okai aszerint, hogy a kérdezett hol lakik (%, n = 353). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  13. ábra: Az ingatlanban lakás átlagos ideje korcsoportok szerint (év, n = 990). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  14. ábra: Az ingatlanban lakás átlagos ideje településtípus szerint (év, n = 990). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  15. ábra: A felújítást szükségesnek tartók aránya az ingatlanban lakás időtartama szerint (%, n = 778). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  16. ábra: A felújítást tervezők aránya a meglévő gyermekek száma szerint (%, n = 778). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  17. ábra: Az „Ön szerint hol fog lakni ötvenéves korában?” kérdésre adott válaszok korkategóriák szerint (%, n = 920). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  1. táblázat: Lakáshelyzet korcsoportok és gyermekszám szerint (%, n = 998). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  2. táblázat: Önálló ingatlan vásárlásához igénybe vett támogatásfajták együttéléstípusok, gyermekszám és településtípus szerint (%, n = 573). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  3. táblázat: Az előző öt évben lakáscélú támogatást igénylők korcsoport, párkapcsolati helyzet és gyermekszám szerint (n = 249). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  4. táblázat: A nem saját ingatlanban lakás okai szubjektív anyagi helyzet és iskolai végzettség szerint (%, n = 353). Az adatok forrása: Társadalomkutató
  5. táblázat: Az ingatlan jellege a legutóbbi ingatlanba költözés idejében korcsoport, gyermekszám és településtípus szerint (%, n = 1000, a településtípusnál: 914). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  6. táblázat: Három éven belüli költözési tervek életkori csoportok, együtt élők és aszerint, hogy a megkérdezett hol lakik (%, n = 935). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  7. táblázat: Lakáscélú takarékoskodás kiemelt változók szerint (%). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.
  8. táblázat: Hol fog élni ötvenéves korában (%, n = 915). Az adatok forrása: Társadalomkutató Kft.

Felhasznált irodalom

  • Ámon Kata – Balogi Anna – Czirfusz Márton – Jelinek Csaba – Kőszeghy Lea – Tagai Gergely (2019): Éves jelentés a lakhatási szegénységről, Budapest, Habitat for Humanity Magyarország.
  • Bocz János – Dusa Ágnes – Nyírády Adrienn – Székely András (2021): Családtámogatási preferenciavizsgálat-elemzés, Budapest, KINCS, https://www. koppmariaintezet.hu/docs/csaladtamogatasi_preferenciak_kutatas.pdf (letöltve: 2023. 03. 16.).
  • Csizmady Adrienne – Hegedüs József – Vonnák Diána (2019): Lakásrezsim és a devizahitel-válság: intézményi és egyéni stratégiák, Szociológiai Szemle, 29 (1), 4–32. DOI:  https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2019.1.1
  • Engler Ágnes – Pári András (2021): Párkapcsolat és családalapítás, in Székely Levente (szerk.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején, Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről, Budapest, Enigma 2001, 87–112.
  • KINCS (2019): A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) szerződéseinek elemzése a 2016–2017–2018. évi adatok alapján, https://www.koppmariaintezet.hu/docs/ CSOK2_vegso1.0_honlap_form.pdf (letöltve: 2023. 09. 11.).
  • KINCS (2020): Az új otthonteremtési intézkedések fogadtatása, https://www. koppmariaintezet.hu/docs/Az_uj_otthonteremtesi_intezkedesek_fogadtatasa.   pdf (letöltve: 2023. 09. 11.).
  • Medgyesi Márton – Nagy Ildikó (2014): Fiatalok életkörülményei Magyarországon és az EU országaiban 2007 és 2012 között, in Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport 2014, Budapest, TÁRKI, 303–323.
  • Murinkó Lívia (2013): Első elköltözés a szülői házból Magyarországon, A szülői ház elhagyásának időzítése, párkapcsolati környezete és családi háttér szerinti különbségei, Budapest, Népességtudományi Kutatóintézet, Kutatási jelentések 94.
  • Novák Katalin – Fűrész Tünde (szerk.) (2021): Családbarát évtized 2010–2020, Budapest, KINCS.
  • Papházi Tibor (2020): Gyermekvállalási tervek a Magyar Ifjúság-adatfelvételekben, A demográfiai változók és a gyermektervezés kapcsolata, Szociálpolitikai Tükör, 2 (3–4), 20–51.
  • Papházi Tibor (2022): Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) – hat év eredményei a számok tükrében, Kapocs, 5 (3–4), 49–66.
  • Papházi Tibor – Papházi Viktor (2022): Együttélési viszonyok, lakáshelyzet és a gyermekvállalás tervezése a Magyar Ifjúság adatfelvételekben, Gondoskodás, 1 (3–4), 46–56.
  • Papházi Tibor – Pillók Péter (2016): Család és gyermekvállalás kérdései az Ifjúság 2000–2012 adatfelvételekben, in Földvári Mónika – Tomposné Hakkel Tünde (szerk.): Riport a családokról, Budapest, Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet – L’Harmattan, 223–272.
  • Pári András – Varga Anikó – Balogh Enikő (2019): Magyar családpolitikai folyamatok a Családvédelmi Akcióterv 2019. szeptember végén rendelkezésre álló eredményeinek tükrében, Kapocs, 2 (3–4), 12–25.
  • Pongrácz Tiborné – Spéder Zsolt (2003): Élettársi kapcsolat és házasság – hasonlóságok és különbségek az ezredfordulón, Szociológiai Szemle, 13 (4), 55–75.
  • Székely Gáborné (2002): A fiatalok lakásviszonyai, in Szabó Andrea – Bauer Béla – Laki László (szerk.): Ifjúság 2000, Tanulmányok I., Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 103–118.
  • Uhljár Péter – Pári András – Papházi Tibor (2023): A falusi CSOK hatása a települések népességére, Modern Geográfia, 18 (3), 41–52. DOI: https://doi. org/10.15170/MG.2023.18.03.03
Papházi Tibor691 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk