Család, párkapcsolat, barátok – kikre támaszkodnak leginkább a segítő szakmára készülő fiatalok? Hol keressenek mentőövet a szociális szakmában dolgozókat kiemelten veszélyeztető munkahelyi stressz és kiégés ellen?
Absztrakt
A segítő hivatások gyakorlói fokozott pszichés és érzelmi igénybevételnek vannak kitéve. A kiemelt érzelmi teher és a folyamatosan jelen lévő empatikus válaszkészség a szakemberek magánéletére is hatással lehet. Vizsgálatunk célja az volt, hogy feltárjuk, miként befolyásolják a segítő hivatások sajátosságai a hallgatók párkapcsolati és társas támogatás iránti igényeit a munka és a magánélet egyensúlyának tükrében. A kutatásban 138 leendő szakember vett részt egy magyarországi egyetemről. A demográfiai kérdések mellett a vizsgálat a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Skála magyar változatát alkalmazta. A válaszadók többsége magas szintű társas támogatásról számolt be, ugyanakkor az érzelmi támogatást, problémamegoldást, döntéshozatalt érintő tételekben nagyobb arányban jelentek meg alacsonyabb támogatottságot jelző válaszok. Az eredmények rámutatnak a munka és a magánélet egyensúlyának jelentőségére és a segítő pályára készülők támogatási szükségleteire.
A segítő hivatások, különösen a szociális munka, a társadalmi szolidaritás és gondoskodás megvalósításának legközvetlenebb formái közé tartoznak. A szociális munkások nap mint nap olyan emberekkel kerülnek kapcsolatba, akik krízishelyzetben élnek, legyen szó gyermekvédelmi beavatkozásról, hajléktalanellátásról, idősgondozásról vagy más sérülékeny csoportok támogatásáról. Munkavégzésükhöz elengedhetetlen az empátiás képesség, a kliensek testi-lelki állapotának figyelembevétele, valamint a bizalomra épülő, sokszor érzelmileg is megterhelő kapcsolat kialakítása (Maslach–Leiter, 2016). A segítő szakemberek napi szinten olyan érzelmi terhekkel találkoznak, amelyek feldolgozása hosszú távon pszichés kockázatot hordozhat, különösen abban az esetben, ha a munka és a magánélet közötti egyensúly nem megfelelően biztosított.
A szakirodalom rámutat, hogy a szociális munkások körében a munkahelyi stressz és a kiégés előfordulása kiemelkedően magas (Schaufeli et al., 2009). Ezt erősíti az is, hogy gyakran túlterheltek, helyettesítésük sok intézményben nehezen megoldható, így a pihenés, a regeneráció és a személyes kapcsolatok ápolása háttérbe szorulhat. A társas támogatás és a stabil párkapcsolat ebben a kontextusban nem pusztán személyes szükségletként értelmezhető, hanem a szakmai működés fenntarthatóságának és a kliensek számára nyújtott ellátás minőségének egyik alapfeltételeként is (Thoits, 2011).
Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja, miként befolyásolják a jövőben segítő hivatást gyakorlók társas támogatás iránti igényei a munka és a magánélet egyensúlyának alakulását. Így a segítő hivatásokban dolgozók jóllétének és személyes kapcsolati dinamikáinak mélyebb megértésével hozzájárulhatunk a szakmai
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
ábra: A társas támogatás észlelt szintjének megoszlása (n = 138). Saját szerkesztés.
táblázat: A támogatási formák preferenciájának megoszlása (n = 138). Saját szerkesztés.
táblázat: Az érzelmi támogatás fontossága párkapcsolati státusz szerint (n = 138). Saját szerkesztés.
táblázat: A munka és a magánélet egyensúlya terhelésének átlagos értékei tagozat szerint (n = 138). Saját szerkesztés.
Felhasznált irodalom
Bolger, Nancy – Zuckerman, Arthur – Kessler, Ronald C. (2000): Invisible support and adjustment to stress, JournalofPersonalityandSocialPsychology,79 (6), 953–961. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.79.6.953
Bride, Beatrice E. (2007): Prevalence of secondary traumatic stress among social workers, Social Work, 52 (1), 63–70. DOI: https://doi.org/10.1093/sw/52.1.63
Cohen, Sheldon – Wills, Thomas A. (1985): Stress, social support, and the buffering hypothesis, Psychological Bulletin, 98 (2), 310–357. DOI: https://doi.org/10.1037/0033-2909.98.2.310
Figley, Charles R. (2002): Compassion fatigue: Psychotherapists’ chronic lack of self care, Journal of Clinical Psychology, 58 (11), 1433–1441. DOI: https://doi.org/10.1002/jclp.10090
Greenhaus, Jeffrey H. – Beutell, Nicholas J. (1985): Sources of conflict between work and family roles, Academy of Management Review, 10 (1), 76–88. DOI: https://doi.org/10.5465/amr.1985.4277352
Heinrichs, Markus – Baumgartner, Thomas – Kirschbaum, Clemens – Ehlert, Ulrike (2003): Social support and oxytocin interact to suppress cortisol and subjective responses to psychosocial stress, Biological Psychiatry, 54 (12), 1389–1398. DOI: https://doi.org/10.1016/S0006-3223(03)00465-7
Hochschild, Arlie Russell (1983): The Managed Heart: Commercialization of Human Feeling, Berkeley, University of California Press.
Ipolyi, Dóra – Alatawneh, Anas (2024): The Role of Balanced Romantic Relationships in Preventing Work-Related Burnout, in Kovács, Bettina – Glázer-Kniesz Adrienn – Tislér, Ádám (szerk.): MEDPÉCS: Absztraktkötet. Book of Abstracts, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Doktorandusz Önkormányzat, 6.
Maslach, Christina – Leiter, Michael P. (2016): Burnout: A Multidimensional Perspective, in Professional Burnout, London–New York, Routledge.
Papp-Zipernovszky Orsolya – Kékesi Márk Zoltán – Jámbori Szilvia (2017): A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív magyar nyelvű validálása, MentálhigiénéésPszichoszomatika,18 (3), 230–262.
Rini, Christine – Dunkel Schetter, Christine – Hobel, Calvin J. – Glynn, Laura M. – Sandman, Curt A. (2006): Effective social support: Antecedents and consequences of partner support during pregnancy, Personal Relationships, 13 (2), 207–229. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1475-6811.2006.00114.x
Schaufeli, Wilmar B. – Leiter, Michael P. – Maslach, Christina (2009): Burnout: 35 years of research and practice, Career Development International, 14 (3), 204–220. DOI: https://doi.org/10.1108/13620430910966406
Thoits, Peggy A. (2011): Mechanisms linking social ties and support to physical and mental health, Journal of Health and Social Behavior, 52 (2), 145–161. DOI: https://doi.org/10.1177/0022146510395592
A gerincvelői izomsorvadással született gyermekeket sokáig csak a tünetek megjelenése után tudták diagnosztizálni és kezelni. Ma már hazánkban is elérhető…
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: