A bencés pedagógia koncepciója – Gondolatok a Szent Benedek regulája...
Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés apátság szerzetese, a 2022. év első számának nyitó tanulmányában a bencés rend kolostori iskoláiról értekezik,…
A menedékesekről, azaz az ideiglenes menedékjogról szóló rendelkezések alkalmazására eddig nem került sor Magyarországon, és a gyakorlat próbáját sem feltétlenül állnák ki. A cikk amellett érvel, hogy az Európai Unió és a magyar kormány vegye komolyan a 2001/55/EK irányelvben és a menedékjogi törvényben rájuk ruházott felhatalmazást: átmenetileg hajtson végre több, szolidaritáson alapuló intézkedést, és adjon védelmet bizonyos menekültcsoportoknak, ha nagy létszámban érkeznek, amit később követhet az egyéni eljárás.
A menedékesekről, azaz az ideiglenes menedékjogról szóló rendelkezések alkalmazására eddig nem került sor Magyarországon, és a gyakorlat próbáját sem feltétlenül állnák ki. Lex imperfecta jellegük elsősorban a döntéshozatal egyediesítésével függ össze, míg az alkalmazás hiányát a 2015–2016-os tömeges menekülés kezelésére vonatkozó politikai akarat iránya magyarázza. A cikk amellett érvel, hogy az Európai Unió és a magyar kormány vegye komolyan a 2001/55/EK irányelvben és a menedékjogi törvényben rájuk ruházott felhatalmazást: átmenetileg hajtson végre több, szolidaritáson alapuló intézkedést, és adjon védelmet bizonyos menekültcsoportoknak, ha nagy létszámban érkeznek, amit később követhet az egyéni eljárás. Ezzel megelőzhetők a komolyabb konfliktusok és az emberi jogok megsértése. A szerzők ezt nemcsak a magyar jog és a szakirodalom segítségével, hanem egy konkrét esettel is próbálják illusztrálni.
Kulcsszavak: ideiglenes védelem, menedékes, menekültcsoportok kijelölése, prima facie elismerés, Magyarország, 2001/55/EK irányelv
A jogtudomány különbséget tesz egyfelől a jogalkalmazásban is ható és a csak jogszabálygyűjteményekben létező szabályozás között, másfelől az irreleváns, a jogi viták, helyzetek kezelésére alkalmas és alkalmatlan jogszabályok között (Halperin, 2011). Ebben a dichotomikus rendszerben (law in book és law in action) a tömegesen menekülő csoportnak ideiglenes védelmet adó, menedékesekről szóló szabályozás egyszerre alkalmazhatatlan és használaton kívüli. Az alkalmazhatatlanságot az egyéniesített döntéshez szokott hatósági rendszer magyarázza, a nem alkalmazást pedig leginkább a politikai akarat hiánya.
Az alkalmazást nehezíti, hogy a menedékes kifejezés nálunk nem kizárólag a nemzetközi védelemben részesültekre vonatkozik, ugyanis a hazai jogalkotó, mit sem tudva arról, hogy ez a szó már foglalt, szabadon használja egészen másra. Így van végső menedékes szolgáltatás a földgázellátásban, végső menedékes földgázkereskedői tevékenység, valamint menedékes felügyeleti szolgáltató az ételautomatáknál. A menedékesként ellátást biztosító áramellátót és a jogintézmény révén egyetemes szolgáltatást nyújtót a hivatal jelöli ki (például a Magyar Postát, az adószabályok szerint), de a jogintézmény neve felbukkan a vízügyben is, például a menedékesebb partoldalon. Eszerint 2006 óta szépen terjed a „menedékes” az energetikában és különböző más közszolgáltatásokkal kapcsolatosan, miközben az átmeneti menekültügyi védelemről Magyarországon 2020-ig mintegy nyolcvan jogszabályban és közjogi szervezetszabályozó eszközben rendelkeznek, azt a látszatot keltve, hogy ez releváns jogi tárgykör.
A menedékjogi törvény 2007-ben vezette be, majd azóta többször módosította, de soha nem alkalmazta a menedékesekre vonatkozó rendelkezést, valamint a menedékes jogállást.[1]2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról (a továbbiakban: Metv.), amelyet a menedékesekkel kapcsolatosan módosított a 2010. évi CXXXV. törvény, a 2011. évi CCI. törvény, a 2014. évi … Részletek Pedig a délszláv háborús menekültek esetében korábban már szükség volt Magyarországon a tömegesen érkező bosnyákok ideiglenes védelméről rendelkezni[2]A 129/1996. (VII. 31.) Korm. rendelet, a 19/1996. (VII. 31.) BM rendelet az ideiglenes védelmet élvezők támogatásáról megelőzte az 1997. évi CXXXIX. törvényt a menedékjogról, amelyben az … Részletek 1992 és 2002 között (MTI, 2002). Az Európai Unió már 2001-ben elfogadta a nagy létszámban érkező menekültek elismerésére és védelmére vonatkozó irányelvet, amely az ideiglenes védelem közös európai minimumszabályait tartalmazza.[3]Az Európai Unió Tanácsának a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelemről szóló 2001/55/EK (2001. július 20.) irányelve … Részletek Így észszerűen merült fel többekben a kérdés: vajon miért nem alkalmazták a menedékes vagy ideiglenes (átmeneti) védelemre vonatkozó jogállást a szíriai háborús menekültekre, amikor 2014-től tömegesen érkeztek az EU területére, 2015-ben pedig Magyarországra?
Az irányelv értelmében olyan külföldiekről van szó, akik „lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek”, vagyis harmadik ország állampolgárai, vagy hontalan személyek, akiknek el kellett hagyniuk származási országukat, régiójukat, mert az ott fennálló helyzet miatt nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni, és akik az 1951. évi genfi egyezmény 1/A cikke vagy más, nemzetközi védelmet nyújtó nemzetközi vagy nemzeti jogszabályok alapján menekültek,[4]„Aki […] faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott … Részletek így különösen ha fegyveres konfliktus vagy helyi erőszakos cselekmény helyszínéről menekültek el, vagy ki vannak téve emberi jogaik rendszeres vagy általános megsértése komoly kockázatának, illetve ennek áldozatai, függetlenül attól, hogy spontán vagy támogatott módon, például evakuálási program keretében érkeztek-e az unió területére. Az ő érdekükben az Európai Bizottság javaslatot fogalmaz meg, amely tartalmazza, hogy mikortól és a személyek mely csoportjára terjedjen ki az átmeneti védelem. Ha a tanács ezt minősített többséggel támogatja, úgy valamennyi tagállamban bevezetik rájuk nézve az átmeneti védelmet, mérlegelve annak célszerűségét, a sürgősségi segítségnyújtás és a helyszíni tevékenység lehetőségét, illetve ezeknek az intézkedéseknek az elégtelenségét. Ugyanis a menekültügyi rendszer hatékony működése véges. A tagállamok az átmeneti védelmet a tanácsi határozat által érintetteken kívül további csoportokra is kiterjeszthetik, ha azok ugyanazon okok miatt kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és ugyanabból a származási országból vagy régióból érkeznek.
A jogállásból kizárás a tagállami hatóság mérlegelésétől függ: ha alapos okkal feltételezhető, hogy a külföldi méltatlan erre a jogállásra (béke elleni, háborús vagy emberiség elleni bűncselekményt követett el, vagy befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt, még a befogadó tagállam területén kívül – vagyis ez a várható büntetés súlyossága és a bűncselekmény jellege, annak kegyetlensége szerint mérlegelendő; vagy az ENSZ céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben találták bűnösnek), vagy alaposan feltételezhető, hogy veszélyezteti a befogadó tagállam/társadalom biztonságát, mivel jogerős bírósági ítélet állapította meg bűnösségét valamely különlegesen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt. A kizárást az érintett személy magatartására kell alapozni, az arányosság elvét betartva, továbbá jogorvoslatot biztosítva. Az irányelv 22–23. cikke ugyanakkor kiemeli, hogy az átmeneti védelem hiányában (vagy annak befejezésekor) eltávolítandó külföldi emberi méltóságát, valamint a hazatérését is lehetetlenné tevő emberiességi szempontokat (egészségi állapotot, iskolai tanulmányokat) tiszteletben kell tartani. Vagyis az eltávolítása nem minden esetben jogszerű.
A hazai szabályozás[5]Metv. 19–21. §, 25. §, 45. §, 67. §, 76–78. §, 79/A §, 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Korm. … Részletek az Európai Unió Tanácsa által megjelölt csoportba tartozó, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújt ideiglenes védelmet, továbbá annak is, akit a parlament vagy a kormány ideiglenes védelemre jogosultként (normatív határozatban) ismert el, mivel az e csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt kényszerültek elmenekülni. Ehhez azonban a menedékjogi törvény megszorítást fűz:
A jogállásból kizárás is szigorúbb az irányelvben szereplőnél, mert
A többszöri módosítással tehát a jogalkotó egységesítette a nemzetközi védelmet igénylők (menekült, oltalmazott vagy menedékes) elutasítását méltatlanság címén. A szigorítást tartalmazó módosítás kevéssé érthető, mivel az ideiglenes védelem legfeljebb egy évig szóló megoldás a kormány által szabott valamely feltétel (tény) bekövetkezéséig, vagy addig, amíg a menedékes menekült, oltalmazott vagy letelepedett jogállást, esetleg magyar állampolgárságot szerez. Az átmeneti vagy ideiglenes védelemről sajnos nem volt társadalmi vagy szakmai vita, amelyből mindez kiderülhetne.
A menedékeselismerési eljárás során a kérelmező helyzetének alapos vizsgálatát, az egyéniesítését szolgálja több előírás:
A menekültügyi hatóság tehát nem alkalmazza a prima facie elismerési eljárást, holott az a menedékjogi jogalkalmazásban hat évtizede ismert megoldás. Eszerint – figyelemmel az ottani körülményekre – már az elinduláskor menekültnek tekintik a származási országban vagy hontalanok esetében a szokásos tartózkodási helyen élőket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is ezt javasolja az államoknak, kifejezetten a csoportos, tömeges, együttes menekülés eseteinek kezelésére, ha az egyéni üldöztetésre vonatkozó adatgyűjtés, bizonyítás érdemben kizárt, ide nem értve az egyes emberek regisztrációját. A Főbiztosság éppen 2015-ben adott ki útmutatást a prima facie menekültként való elismerésről, elsősorban a csoporthoz tartozás meghatározására, pótolva a nemzetközi szabványok hiányát (Guidelines, 2015). Bár az ideiglenes védelem alá kerülő a menekültfogalom egyik esetköre, az analógia alkalmazása a jogvédelem miatt támogatandó.
Az egyéves – vagy meghosszabbított – jogállás keretében az irányelv értelmében a tagállam biztosítja
A hazai szabályozás mintegy nyolcvan jogszabályba és közjogi szervezetszabályozó dokumentumba[8]Például 1/2019. (X. 17.) OIF-utasítás az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról; 24/2015. (X. 15.) ORFK-utasítás a … Részletek illesztette bele a menedékesek – és néhány esetben a kérelmezők – jogait, a már említett hosszú eljárásra is tekintettel. Ennek főbb elemei a következők:
Az átmenetiség az Európai Unió szolidaritási elvére épülő intézkedésekben is testet ölt, így az irányelv 24–26. cikke szerint
Noha a magyar kormány rendelete az átadásról és átvételről a 2012-től életbe lépett módosítás révén rendelkezik,[16]A 276/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel módosított 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 105–108. §-a. éppen a hatóságközi együttműködés mechanizmusa és a hazai befogadási kapacitás számítása vagy fogalma nem szerepel a rendelkezésekben. Csupán az illetékes tárcavezető (belügy-, külügy-, pénzügyminiszter) felhatalmazását tartalmazza a rendelet arra, hogy az ország befogadóképességét valahogyan meghatározza, és az átadás-átvétel ehhez igazodik, miközben a rendelet igen részletesen szabályozza, hogy áthelyezéskor miként kell visszavonni a jogállást, és mi történik a menedékes okmányával, illetve ha újra visszatérne Magyarországra. Nem állítható, hogy a számtalan jogszabály-módosítás és nyolcvan jogszabályba beillesztett menedékesekre vonatkozó rendelkezés legalább papíron koherens jogállást teremtett volna hazánkban.
Vajon mivel magyarázható, hogy a tömegesen menekülő vagy földönfutó kényszervándorok védelmére kialakított átmeneti védelmet és szolidaritási rendszert másfél évtizeden át nem alkalmazta az Európai Unió? Miért maradt csak holt betű, pedig Málta és Olaszország már 2011-ben javasolta az alkalmazását? Több menekülthullám is elérte a tagállamokat, és az irányelv a közös evakuálás utáni belépést is lehetővé tenné. Az okok részben a szabályozásban, részben a politikai szándékok sokféleségében rejlenek, ahogy azt az Európai Bizottság elemzése már 2016-ra feltárta (Beirens et al., 2016: 165). Vagyis a szíriai menekültek európai megérkezésekor már jól látszott, hogy sokkal erőteljesebb a tagállamokban a saját, nemzeti megoldásokra törekvés, mint a közös, szolidaritáson alapuló együttműködés szándéka.[17]Vita az Európai Parlamentben is volt a témáról, például a LIBE ülésén, lásd Question, 2014. Az alkalmazást fékező tényezők a teljesség igénye nélkül:
Az Európai Parlament 2018 decemberében javasolta, hogy a bizottság dolgozzon ki humanitáriusvízum-rendszert, megelőzve az embercsempészetet és ezrek életének veszélyeztetését (At a Glance, 2018). Noha a Közösségi vízumkódex előírja a korlátozott területi érvényességű humanitárius vízumok kiadásának lehetőségét, nincs külön eljárás a humanitárius vízumok iránti kérelmek benyújtására és feldolgozására.[19]810/2009/EK-rendelet a Közösségi vízumkódex létrehozásáról, 19. cikk (4), 25. cikk (HL L 243, 2009. 09. 15.). A Schengeni határellenőrzési kódex pedig csak általánosan hivatkozik a nemzetközi védelemre és a nemzetközi kötelezettségekre a beléptetés kivételei között.[20]2016/399/EU-rendelet a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 4. cikk, 6. cikk (5) (HL L 77, 2016. 03. 23.). Tehát a közös európai menekültügyi rendszerben gyakorlatilag nincs rendelkezés a menedékkérők schengeni térségbe való belépéséről (Vit–Tóth, 2018). Az Európai Bíróság szíriai menekülők humanitárius vízumával kapcsolatos ítélete (Case, 2017) után nincs mire várni. Az ugyanis kimondta: az uniós jog nem követeli meg a tagállamoktól, hogy humanitárius vízumot adjanak azoknak az embereknek, akik menedékjog iránti kérelem miatt kívánnak belépni a területükre, bár ezt a nemzeti joguk alapján megtehetnék. Az Európai Parlament javaslata feljogosítaná a nemzetközi védelmet igénylő személyeket, hogy vízumot kérelmezzenek az EU nagykövetségén vagy konzulátusánál. Az adatok szerint a tagállamokban menedéket kérők 90%-a irregulárisan érkezik, mert jogszerűen nem tud eljutni az adott országba, ezért halt meg csak a Földközi-tengeren átkelve legalább harmincezer ember az elmúlt években. Ha területileg korlátozott vízumot kapnának, hogy belépjenek egy bizonyos EU-tagállamba menedékjogot kérelmezni, akkor sok ma ismert menekültcsoporton lehetne segíteni.
A fent említettek miatt nincs lehetőségünk olyan személy esetét ismertetni, aki menedékes státuszban vagy humanitárius vízumban részesült volna, hiszen ilyenre nem került sor. Az általunk alább ismertetett esetben a kérelmező végül oltalmazott státuszt kapott. A menekült- és az oltalmazott státusz az ismertetetteken kívül az időtartama miatt is előnyösebb a menedékesnél, hiszen azok felülvizsgálatára háromévente kerül sor.
Az általunk meginterjúvolt[21]Az interjút a szerzők készítették 2019-ben. középkorú Y. 2015-ben, a migrációs hullám tetőzésekor érkezett Magyarországra. Eritreában született, de ezt követően a családja Szudánba költözött. Menekülésének oka az „országában zajló események és problémák”, valamint a kötelező katonai szolgálat volt.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint Szudánból közel 2,3 millió ember menekült el, 1,87 milliónak pedig az országon belül kellett elhagynia a lakóhelyét (UNHCR, 2019). A gyakoribbá váló aszályok, belpolitikai konfliktusok, polgárháború miatt 2016-ban a dél-szudáni menekültkrízis a szíriai és az afganisztáni után a harmadik legjelentősebb lett a világon (Morrison-Métois, 2017).
2015-ben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint közel 177 135 személy kért menedéket a magyar hatóságoktól, de csupán 502 fő menedék iránti kérelmét bírálták el pozitívan.[22]A menekültügyi eljárás folyamata sok esetben több hónapig is eltarthat, így a 2015-ben pozitívan elbírált kérelmek egy része még 2014-ben indult. 2015-ben és 2016-ban összesen háromszáz szudáni személy nyújtott be menedékkérelmet Magyarországon. Az Eurostat adatai szerint a két év alatt mindössze harminc eritreai és szudáni személy kapott menedéket (Eurostat). Ezen számok ismeretében látható, hogy Y.-nak milyen nagy szerencséje volt az elbírálás során, hiszen egyike volt annak a kevés személynek, akinek a kérelmét nem utasították el.
Miként lehet, hogy az ugyanazon háborús területről érkezők nagy részének kérelmét elutasították, az esetek töredékében pedig pozitív elbírálás született? Miért nem alkalmazták 2015-ben a tömegesen, nagy csoportban Magyarországra érkező menekültek meghatározott csoportjainál a menedékes jogállást vagy a humanitárius vízumot? Y. egy azon több száz szudáni személyből, aki az elmúlt évtized során menedékért folyamodott Magyarországon. A törvény szövege alapján Y. vagy akár a Szudánból érkező többi menekülő, akinek a kérelmét elutasították, jogosult lehetett volna a menedékesstátuszra, hiszen Szudánban 2013 óta humanitárius válsághelyzet van.
Noha a genfi egyezmény (1950) nem zárja ki a menekültstátusz megadását teljes csoportoknak (s az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európa Tanács is számtalan ajánlást dolgozott ki az ideiglenes védelemre), a legtöbb uniós tagállam vonakodva használja ezt a lehetőséget, miként az egyezmény 1/C cikkét, amely kifejezetten utal a menekült jogállás visszavonásának lehetőségére. Ugyanis a tagállamok nem szívesen alkalmazzák a státuszváltást. Mégis amellett érvelünk, hogy mind az Európai Unió, mind a magyar kormány végre vegye komolyan a vonatkozó irányelvben, illetve törvényben kapott felhatalmazást: a tömegesen menekülőknek ideiglenesen – akár egy alaposabb menekültügyi eljárás lefolytatásáig és bizonyos szolidaritási intézkedések megtételéig – nyújtson védelmet, biztonságot és támogatást. Ezzel ugyanis sokkal nagyobb konfliktusokat és emberi jogi sérelmeket lehetne megelőzni.
A kiválasztott példa is bizonyítja, hogy a tételes jog és a szakirodalom ellenére a gyakorlatban nehéz különbséget tenni a menedékjogi kategóriák között. Információnk alapján a bemutatott szudáni férfi, illetve az ugyanonnan érkező sok személy, akinek a kérelmét elutasították, jó eséllyel részesülhetett volna ideiglenes védelemben. Bár példánkban család nélküli, nem különlegesen sérülékeny menekülőről van szó, a védelemre szorulók körében még fájóbb a kiszámíthatatlanság.
Káros, mert rombolja a jogba vetett bizalmat, ha állandóan módosítják a menedékesekre vonatkozó jogszabályokat, bár nem akarják alkalmazni a jogintézményt, ahogy a szolidaritási és tagállami együttműködési mechanizmust, illetve a terhek európai megosztását sem. Pedig haszonnal járna a menedékesek átadása-átvétele és a befogadási kapacitás meghatározása, monitorozása. A prima facie elismerés, valamint a menekülők gyors hatósági regisztrációja csökkentené a menekültek másodlagos (és gyakran irreguláris) migrációját. Nehezen érthető, hogy a menekülteknek miért nem, a menedékeseknek pedig miért jár létfenntartási és beilleszkedési támogatás, noha ideiglenes az itteni tartózkodásuk. Vagy talán éppen azért ilyen nagylelkűek a jogalkotók, és lett lex imperfecta a menedékes jogállás, mivel úgysem kaphatja meg senki? Ha így van, akkor a tömeges menekülés miatt bekövetkezett válság egyszerre morális és nemzetközi együttműködési mélypont. Ezért tanulhatunk Herman Ottónak a madarak hasznáról és káráról 1901-ben írott könyvéből ma is: „Ide kell törekednünk, édes magyar Népem, nekünk is. Tartóztasd vissza gyermekedet a fészekszedéstől, mert az oktalan rablás és a magad kára” – védjed, hiszen nincsen haszontalan teremtett lény.
1. | 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról (a továbbiakban: Metv.), amelyet a menedékesekkel kapcsolatosan módosított a 2010. évi CXXXV. törvény, a 2011. évi CCI. törvény, a 2014. évi XVI. törvény, a 2016. évi XXXIX. törvény, a 2017. évi CXLIII. törvény és a 2018. évi CXXXIII. törvény. |
---|---|
2. | A 129/1996. (VII. 31.) Korm. rendelet, a 19/1996. (VII. 31.) BM rendelet az ideiglenes védelmet élvezők támogatásáról megelőzte az 1997. évi CXXXIX. törvényt a menedékjogról, amelyben az ideiglenes védelmet adó menedékes jogállás már szerepelt. |
3. | Az Európai Unió Tanácsának a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelemről szóló 2001/55/EK (2001. július 20.) irányelve (HL 2004/19/04.). |
4. | „Aki […] faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való vélelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni”. 1989. évi 15. törvényerejű rendelet. |
5. | Metv. 19–21. §, 25. §, 45. §, 67. §, 76–78. §, 79/A §, 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Korm. rendelet) 100–103. §. |
6. | 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról: „…a nemzetbiztonsági érdek Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme, ennek keretén belül az ilyen támadó szándékú, leplezett törekvések felfedése, a kormányzati döntésekhez szükséges, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk megszerzése, az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító törvényes rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és a törvényes intézmények működésének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések elhárítása, valamint a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása.” |
7. | Korm. rendelet 12. §, 37/A §, Metv. 5. §. |
8. | Például 1/2019. (X. 17.) OIF-utasítás az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról; 24/2015. (X. 15.) ORFK-utasítás a Határforgalom-ellenőrzési Szabályzatról. |
9. | Metv. 5. §, 22. §, 32. §, 32/A §, 103. §. |
10. | Korm. rendelet 9–10. §, amelyet módosított a 62/2016. (III. 31.) Korm. rendelet, továbbá 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről. |
11. | 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról és 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet, 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról. |
12. | Korm. rendelet 37/A §; 1/2017. (I. 5.) NGM-utasítás a lakáscélú állami támogatások eljárásrendjéről; 10/2015. (III. 31.) NGM-utasítás a lakás-előtakarékossági állami támogatási eljárásrendről; 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 23. §; 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 39. §; 120/2017. (VI. 1.) Korm. rendelet az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” elnevezésű ösztöndíjprogramról és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról; 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről; 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási támogatásokról; 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a kapcsolódó törvények módosításáról; 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet a nem összevont foglalkoztatási engedélyezésről. |
13. | 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról, 23. §; 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről, 3. §; 19/1998. (VI. 3.) NM-rendelet a betegszállításról; 18/1998. (VI. 3.) NM-rendelet a járványügyi intézkedésekről. |
14. | 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról; 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről; 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól; 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről; 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről. |
15. | 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. |
16. | A 276/2011. (XII. 20.) Korm. rendelettel módosított 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 105–108. §-a. |
17. | Vita az Európai Parlamentben is volt a témáról, például a LIBE ülésén, lásd Question, 2014. |
18. | 604/2013/EU-rendelet egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról. |
19. | 810/2009/EK-rendelet a Közösségi vízumkódex létrehozásáról, 19. cikk (4), 25. cikk (HL L 243, 2009. 09. 15.). |
20. | 2016/399/EU-rendelet a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 4. cikk, 6. cikk (5) (HL L 77, 2016. 03. 23.). |
21. | Az interjút a szerzők készítették 2019-ben. |
22. | A menekültügyi eljárás folyamata sok esetben több hónapig is eltarthat, így a 2015-ben pozitívan elbírált kérelmek egy része még 2014-ben indult. |
23. | „Oltalmazott státuszt olyan menekülők kapnak, akiket nem »személyes« ok (vallás, politikai vélemény stb.) miatt fenyeget üldözés a hazájukban, hanem az általánossá vált magas fokú – például háborús, polgárháborús – erőszak elől kellett menekülniük” (Magyar Helsinki Bizottság). |
Felhasznált irodalom
Felhasznált források:
Hírlevél
Anselm Grün, a münsterschwarzachi bencés apátság szerzetese, a 2022. év első számának nyitó tanulmányában a bencés rend kolostori iskoláiról értekezik,…
A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.
A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.
Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu
Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked!
OKBővebb információkA sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg:
Adatvédelmi szabályzat