Inke majuscheste! Inke majdureste! – Oktatás és cigányság a 17–19. században

Szabóné Kármán Judit2022/2 | 44-56kb. 32 perc (12 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

A szerző tanulmányában azt mutatja be, hogy a magyarországi cigányság milyen inspirációkat kapott története első évszázadai során, az oktatás milyen formában és milyen mértékben hatott az életére, s ennek következtében milyen magasra és milyen messzire jutottak el gyermekei a 19. század végéig.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Tanulmányomban azt kívánom bemutatni, hogy a magyarországi legnagyobb kisebbség, a hatszáz éve köztünk és velünk élő cigányság milyen inspirációkat kapott története első évszázadai során, az oktatás milyen formában és milyen mértékben hatott az életére, s ennek következtében milyen magasra és milyen messzire jutottak el gyermekei a 19. század végéig. Jelen munkámban történeti áttekintést nyújtok, ami leginkább a kiemelkedett cigány fiatalokról, a lehetőségekről, körülményekről szól – terjedelmi okok miatt írásom a cigányság oktatása történetének főbb állomásait, eredményeit ismerteti. A 17. század a kiindulópont, hisz az első cigány írástudó ebben a században jelent meg, a 19. század vége pedig egy jelentős korszakhatár mind a cigányság életében, mind a magyar oktatáspolitika történetében. Kutatásom levéltári vizsgálatokon alapul; egyházi dokumentumokat, egyház látogatási jegyzőkönyveket, magyar oktatástörténeti gyűjteményeket, korabeli újságok írásait s a cigánysággal kapcsolatos romológiai forrásmunkákat használtam fel.

Kulcsszavak: cigányság, oktatás, történet, felemelkedés, értelmiség

A címben szereplő, romani, nemzetközi cigány^[1]Tanulmányomban többnyire a cigány szót használom, a megnevezés helyességéről részletesen lásd: Szabóné Kármán, 2016: 33–36. nyelven írt buzdítás – melynek jelentése: Még magasabbra! Még messzebbre! – azoknak a törekvéseknek, álmoknak, vágyaknak a kifejezése, amellyel a szülők, a

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Bárth János – Bárthné Berhidai Ágnes (1983): Fejezetek a kalocsai tanítóképző történetéből, in Iványosi-Szabó Tibor (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából V. – Oktatás-nevelés – A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiadványai VIII., Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 215–256.
Bura László (1994): Szatmári diákok 1610–1852, Fontes Rerum Scholasticum V., Szeged, József Attila Tudományegyetem.
Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd (2007): A Hunyad-Zarándi Református Egyház Par- ciális Zsinatainak végzései 1686–1718, 1810–1815, Kolozsvár, Erdélyi Református Egyház- kerület.
Eötvös Károly Lajos (1887): Népoktatásügyi emlékeztető közig. bizottságok, kir. tanfelügyelőségek, iskolalátogatók, szolgabíróságok, gondnokságok, községi és felekezeti iskolaszékek, egyházi hivatalok, tanítók, kisdedóvók és a szülők számára, Budapest, Hornyánszky Viktor Nyomdája.
Hermányi Dienes József (1758): Nagy Enyedi Első Pap. Édes Szüléiről ’s magáról, 1758., in S. Sárdi Margit (szerk.): Hermányi Dienes József szépprózai munkái, Budapest, Akadémiai–Balassi, 112–181.
Hoffer Lajos (1993): Cigányiskola Érsekújváron a XIX. században, Honismeret, 21. év- folyam, 1993/1., 31–32.
Hornyánszky Viktor (1895): Századunk névváltozásai – Helytartósági és miniszteri engedély- lyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800–1883, Budapest, Hornyánszky.
Jakó Zsigmond – Juhász István (1979): Nagyenyedi diákok 1662–1848, Bukarest, Kriterion.
Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla (2005): Neveléstörténet, Budapest, Osiris.
Mezei Márta (szerk.) (1976): Eötvös József művei – Kultúra és nevelés – Az elemi oktatásról, Budapest, Magyar Helikon.
Nagy Pál (1999): Kicsinségemben „elszakattam” – Cigány közösség, szocializáció és gyermeksors Magyarországon a 16–19. században, Educatio, 8. évfolyam, 1999/2., 320–338.
Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal (1895): A Magyarországban 1893. jan. 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei, Budapest, Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája.
Ősz Sándor Előd (2007): Mócvidéki reformátusok – Református mócok? – Adalékok a Zaránd vidéki reformátusság 17–18. századi történetéhez, Református Szemle, 100. évfolyam, 2007/4., 881–897.
Pénzes István (2007): Az első cigányiskola, Pedagógusfórum, 2007/9–10., 27–30.
Religio (1856), I. 263. idézi: dr. Tímár Kálmán (1938): Az érsekújvári Kir. Kat. Tanító- képző Int. története. Különnyomat a kalocsai Róm. Kat. Tanítóképző Int. 1937–38. évi Értesítőjéből. Árpád Részvénytársaság.
Szabóné Kármán Judit (2016): A magyarországi cigányság I. (Cigányok és romák), Budapest, Gondolat.
Szathmári Pap Mihály – Vistai Farkas Mihály (1768): Vocabularium Zingarico- Latinum et Hungaricum, kézirat, Kolozsvár, 4., http://dspace.bcucluj.ro/ handle/123456789/22035 (letöltve: 2022. 04. 22.).
Szőnyi Nagy István (1695): Magyar Oskola, mellynek mesterségével az okos és serény Tanító, kiváltképen az idősbeket, írás olvasásra XII orák alatt megtaníthattya, in Toldy Ferenc (1866): A régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig, Pest, Eggenberger Fer- dinánd, 585–604.
Tóth Péter (1994): Kóborlás és letelepedés – A magyarországi cigányok feudális kori történetéhez, in Dobrossy István: Levéltári Évkönyv VII., Miskolc, Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Levéltár, 7–30.
Dr. Török István (1896): Czigány togátus, Erdélyi Múzeum, 13. évfolyam, 1896/1., 42– 43.
Zorn Antal (1983): Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén, in Iványosi-Szabó Tibor (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából V. – Oktatás-nevelés, Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 97–138. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság.