Jelenleg olvasottSzabályozás, szakpolitika és autonómia – Az eszközként használt jog csapdái írta Fleck Zoltán48 perc A demokrácia mint folyamat – Norbert Elias elméletének politikatudományi... Mennyire tekinthetők hatékonynak, professzionalizáltnak a magyar nonprofit...
Megosztás Szöveg beállítások

Különböző szakpolitikák bűvkörében vagyunk kénytelenek élni – el kell hinnünk, hogy hozzáértők megfelelő döntéseket hoznak a megfelelő eszközökkel -, miközben az állami jog hagyományos eszközrendszerével és logikájával egyre kevésbé képes szabályozni az egyre komplexebbé váló társadalmi környezetet. Jelen tanulmány a jogot, mint domináns politikai eszközt veszi górcső alá.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Az egyre komplexebbé váló társadalmi környezetet az állami jog hagyományos eszközrendszerével és logikájával egyre kevésbé képes szabályozni. A jogi instrumentalizmus jól illeszkedik a világ manipulálásának általános és fokozódó tendenciájához. Ez a végzetes összhang nem jelenti a beavatkozások hatékonyságát, de veszélyezteti a szabadságot és az autonómiát.

Kulcsszavak: állami szabályozás, jogi racionalitás, globalizáció

 

Különböző szakpolitikák bűvkörében vagyunk kénytelenek élni, el kell hinnünk, hogy hozzáértők megfelelő döntéseket hoznak a megfelelő eszközökkel. Többek között egészségünk, szabadságunk, gyerekeink oktatása, környezetünk élhetősége képezi a téteket. Demokratikus körülmények között elvileg lehet szavunk azokban a kérdésekben, amelyeket szakpolitikai ügyeknek tekintenek, de valójában ritkán, egyre ritkábban van lehetőség a befolyásolásra. Sőt, egyre kevésbé értjük, mi történik körülöttünk, intézményeken belül és kívül. Milyen a jó oktatás? Milyennek kéne lennie az egészségügynek? Hogyan lehetne megvédeni a környezetet? Mi a jó gazdaságpolitika? Elsősorban nem a politikai, ideológiai különbségek, viták, a társadalom különböző csoportjainak eltérő, egymást kizáró érdekei miatt vagyunk bizonytalanok. Az okok sokkal mélyebben rejlenek. Ebben az írásban nem a modern, komplex társadalmak politikai döntéshozásából eltűnő demokratikus elemet, a részvétel megszűnését, a beleszólás formáinak válságát tárgyalom.[1]Ehhez lásd Mouffe, 2005.

Felhasznált irodalom

  • Berkowitz, Roger (2005): The Gift of Science – Leibnitz and the Modern Legal Tradition, Cambridge, Mass., Harvard University Press.
  • Berman, Harold J. (1990): Law and Revolution – The Formation of the Western Legal Tradition, Cambridge, Mass., Harvard University Press.
  • Chartier, Gary (2013): Anarchy and Legal Order – Law and Politics for a Stateless Society, Cambridge University Press.
  • Ellickson, Robert C. (1991): Order Without Law – How Neighbors Settle Disputes, Cambridge, Mass., Harvard University Press.
  • Fitzpatrick, Peter (1992): The Mythology of Modern Law, London, Routledge.
  • Frankenberg, Günter (2014): Political Technology and the Erosion of the Rule of Law – Normalizing the State of Exception, Cheltenham, Edward Elgar.
  • Frankenberg, Günter (2018): Authoritarian Constitutionalism – Coming to Terms with Modernity’s Dreams and Demons, Three Research Papers of the Faculty of Law, Frankfurt am Main, Goethe University, No. 3/2018.
  • Friedman, Lawrence M. (2016): Impact, Cambridge, Mass., Harvard University Press.
  • Galligan, Denis J. (2003): Legal failure – Law and social norms in post-communist Europe, in Galligan, Denis J. – Kurkchiyan, Marina (szerk.): Law and Informal Practices – The Post-Communist Experience, Oxford University Press.
  • Geertz, Clifford (1994): Az ideológia mint kulturális rendszer, in Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma, Budapest, Osiris, 26–71.
  • Gombár Csaba (1987): Velleitásaink, Századvég, 3. évfolyam, 1987/4–5., 5–26.
  • Halliday, Terence C. – Karpik, Lucien – Feeley, Malcolm (szerk.) (2007): Fighting for Political Freedom – Comparative Studies of the Legal Complex and Political Liberalism, Oxford, Hart.
  • Hesselink, Martijn W. (2001): The New European Legal Culture, Deventer, Kluwer.
  • Kafka, Franz (1968): A per, Budapest, Európa.
  • Kronman, Anthony T. (1995): The Lost Lawyer – Failing Ideals of the Legal Profession, Cambridge, Mass., Harvard University Press.
  • Kulcsár Kálmán (1989): A modernizáció és a jog, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
  • Lessig, Lawrence (1995): The regulation of social meaning, University of Chicago Law Review, 62. évfolyam, 1995/3., 943–1045.
  • Mannheim Károly (1999): Ember és társadalom az átépítés korában, in Felkai Gábor (szerk.): Mannheim Károly, Budapest, Új Mandátum, 117–156.
  • Mouffe, Chantal (2005): The Democratic Paradox, London, Verso.
  • Přibáň, Jiří (2020): Liquid Society and Its Law, London, Routledge.
  • Roland, Gérard (2008): Understanding institutional change – Fast-moving and slow-moving institutions, in János, Kornai – László, Mátyás – Roland, Gérard (szerk.): Institutional Change and Economic Behavior, London, Palgrave Macmillan.
  • Rosa, Hartmut (2020): The Uncontrollability of the World, Cambridge–Medford, Polity.
  • Sajó András (2008): Az állam működési zavarainak újratermelése, Közgazdasági Szemle, 55. évfolyam, 2008/7–8., 690–711.
  • Scott, James C. (1998): Seeing Like a State – How Certain Schemes to Improve the Human Condition Have Failed, London, Yale University Press.
  • Szűcs Jenő (1983): Vázlat Európa három történeti régiójáról, Budapest, Magvető.
  • Tamanaha, Brian Z. (2006): Law as a Means to an End – Threat to the Rule of Law, Cambridge University Press.
  • Teubner, Günther (1987): Juridification – Concepts, aspects, limits, solutions, in Teubner, Günther (szerk.): Juridification of Social Spheres – A Comparative Analysis in the Areas of Labor, Corporate, Antitrust and Social Welfare Law, Berlin, Walter de Gruyter.
  • Tigar, Michael E. (2018): Mythology of State and Monopoly Power, New York, Monthly Review Press.
  • Tóth Tamás (2005): Látják, de nem értik, in Nyíri Kristóf – Palló Gábor (szerk.): Túl az iskolafilozófián – A 21. század bölcseleti élménye, Budapest, Áron Kiadó, 242–257.
  • Winter, Steven L. (2003): A Clearing in the Forest – Law, Life, and Mind, The University of Chicago Press.
Fleck Zoltán295 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

This site uses cookies. By continuing to browse the site, you are agreeing to our use of cookies.

OKBővebb információk