Öröklött hátrányok – Visszatérő és megújuló konfliktusok a Sellyei járás „felzárkózó” településein

Ragadics Tamás2023/2 | 31-43kb. 28 perc (12 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

Milyen folyamatok vezettek a képzett munkaerő elvándorlásához, a helyi közösségek válságához és az etnikai szegregációhoz az Ormánságban? Le lehet-e dolgozni a sok évtizedes hátrányt hazánk délnyugati szegletében?

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Magyarországon a gazdasági központoktól távol fekvő, aprófalvas vidéki térségekben az egymással összekapcsolódó társadalmi problémák évtizedek óta képeznek megoldatlan, mélyülő válsághelyzetet. A leghátrányosabb helyzetben lévő falvak lakóit támogató Felzárkózó települések program sajátos jellemzője a lokális perspektíva érvényesítése, a helyi szükségletekre reagáló, diagnózisalapú beavatkozás. Jelen írás ezt a szemléletet erősíti. A tanulmány helytörténeti dokumentumok, a szocializmus utolsó évtizedeiben íródott falu- krónikák segítségével mutatja be azokat a kulcsfontosságú folyamatokat, amelyek ma is meghatározzák a Sellyei járás leszakadó, „felzárkózó” településeinek életét. A falusi élettér kiüresedése, a falu funkciótlanná válása, a közösségek válsága és hiánya, illetve az etnikai szegregáció problémaköre egyre markánsabban jelenik meg az éves szintű beszámolók anyagában, megelőlegezve, kezdeti fázisában bemutatva a jelenlegi válsághelyzetet.

Kulcsszavak: etnikai szegregáció, felzárkózó települések, helyi társadalom

DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2023.2.3

A vidéki Magyarország jellegzetes problémáit állatorvosi lóként hordozzák a gazdasági központoktól távol fekvő, peremhelyzetű, aprófalvas térségek. A fiatalok és képzettebbek folyamatos elvándorlása az alacsony iskolázottsággal és rossz munkaerőpiaci pozícióval jellemezhető sokgyermekes családok beköltözése, illetve domináns jelenléte miatt többnyire nem vezet a kistelepülések elnéptelenedéséhez. Ezekben a közösségekben nemcsak az integrációt aláásó szocializációs minták és az alacsony hatékonyságú megküzdési stratégiák öröklődnek át, hanem a kitörést ellehetetlenítő életkörülmények is.

A felzárkóztató programok

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

ábra: A Felzárkózó települések programban részt vevő falvak a Sellyei járásban. For- rás: TeIR Helyzet-Tér-Kép: https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep/; Felzárkózó tele- pülések: www.fete.hu/telepulesek/

Felhasznált irodalom

Andrásfalvy Bertalan (2013): Magyarország földjének és népének jelene, múltja és jövője, Hitel, 26. évfolyam, 2013/2., 4–24.
Bezerédy Győző (szerk.) (1975): Baranyai Krónikaírás 1., Pécs, Baranya Megyei Levéltár, 7–8.
Boros Julianna (2018): A cigány/roma népesség története, gazdasági, társadalmi jellemzői Baranya megyében, in Orsós Anna (szerk.): Fókuszban az Akácliget. Egy elfeledett cigánytelep története, Pécs, PTE BTK NTI, 23–65.
Boros Julianna – Bucher Eszter (2020): Szerepváltozások hátrányos helyzetű településeken élő családokban, Esély, 31. évfolyam, 2020/3., 3–31.
Elek Péter et al. (1936): Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete, Budapest, Sylvester Rt.
Feischmidt Margit (2008): Menedék és depó – szociográfiai esszé egy baranyai aprófaluról, in Váradi Monika Mária (szerk.): Kistelepülések lépéskényszerben, Budapest, Új Mandátum, 102–132.
Kiss Géza (1937): Ormányság, Budapest, Sylvester Rt.
Kiss Z. Géza (1991): Ormánsági változások. Fejezetek a 18–19. századi társadalomtörténetből,
Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kóczé Angéla (2021): A romák rasszizálása és rasszista elnyomása, Új Egyenlőség, https://ujegyenloseg.hu/a-romak-rasszizalasa-es-rasszista-elnyomasa/ (letöltve: 2023. 01. 27.).
Kovács Katalin (2005): Polarizálódás és falutípusok a vidéki Magyarországon, in Bognár László et al. (szerk.): Nemzetfelfogások – falupolitikák, Budapest, Új Mandátum – MTA SZKI, 141–152.
Kovács Teréz (2005): A sellyei (siklósi) KSH-térség rövid leírása, in Baranyi Béla (szerk.): Roma integrációs folyamatok a csereháti és dél-baranyai kistérségekben, Budapest, Gondolat – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 29–52.
Kovai Cecília (2017): A cigány-magyar különbségtétel és a rokonság, Budapest, L’Harmattan.
Községi krónikák (é. n.): Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára, HU- MNL-BaML-XV.45
KSH: https://www.ksh.hu/nepszamlalas/ (letöltve: 2023. 01. 27.).
Ladányi János – Szelényi Iván (2004): A kirekesztettség változó formái, Budapest, Napvilág.
Ladányi János – Virág Tünde (2010): A szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció változó formái Magyarországon a piacgazdasági átmenet időszakában, in Ladányi János: Egyenlőtlenségek, redisztribúció, szociálpolitika, Budapest, Új Mandátum, 722– 748.
Majtényi György (2019): Egy forint a krumplis lángos – A Kádár-kor társadalma, Budapest, Libri.
Ragadics Tamás (2019): Közösségek és helyi társadalom az ormánsági kistelepüléseken, Pécs, Institutio, 31–55.
Ragadics Tamás (2020a): Közfoglalkoztatás a kistelepüléseken – funkciók és szükségletek lokális perspektívából, Civil Szemle, 17. évfolyam, 2020/3., 77–92.
Ragadics Tamás (2020b): Social processes affecting families in Rural Hungary, Family Forum, 10. évfolyam, 2020/1., 111–126. DOI: https://doi.org/10.25167/FF/2392 Saád József (2010): Határövezet, https://telepesek.mnl.gov.hu/pdf/hatarsav.pdf (le-
töltve: 2023. 01. 30.).
Valuch Tibor (2013): Lehetett mit enni, volt mit venni… Az élelmiszerellátás és -fogyasztás változása Magyarországon 1956 és 1978 között, Korunk, 24. évfolyam, 2013/10., 41–52.
Váradi Monika Mária (szerk.): Kistelepülések lépéskényszerben, Budapest, Új Mandátum.
Virág Tünde (2008): „Ez itt a reménytelenség vidéke”. Falvak a Dráva mentén, in Váradi Monika Mária (szerk.): Kistelepülések lépéskényszerben, Budapest, Új Mandátum, 70–101.