Jelenleg olvasottNárcisztikus egyén vagy nárcisztikus társadalom? írta Lukács J. Ágnes14 perc Széman Zsuzsára emlékezünk Közelkép a budapesti közösségi pszichiátriai és addiktológiai ellátás...
Megosztás Szöveg beállítások

A jóléti, fogyasztás köré épülő berendezkedés világunkat önimádó, léha társadalommá formálta – kongatta a vészharangot már  a múlt század végén Christopher Lasch történész. Kérdés, hogy a nárcisztikus társadalom kreál-e nárcisztikus egyéneket, vagy a nárcisztikus egyének hoznak létre nárcisztikus társadalmat?

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Christopher Lasch 1979-ben megjelent, Az önimádat társadalma című könyve a maga korában is jelentős műnek számított, azonban az általa leírt társadalmi jelenségek az elmúlt évtizedek során a digitális világ térhódításával még inkább felerősödtek. Lasch a lélektani szempontok figyelembevétele mellett a nárcizmus egész társadalmat átitató vonásait ragadja meg. Hipotézise szerint a társadalom elősegíti bizonyos személyiségjegyek megerősödését, ezért a mentális zavarok prevalenciája a társadalom általános problémáit jeleníti meg. Kérdés, hogy a nárcisztikus társadalom kreál-e nárcisztikus egyéneket, vagy nárcisztikus egyének hoznak létre nárcisztikus társadalmat. Lasch és a nárcisztikus társadalommal foglalkozó kulturális elméletek felhívják a figyelmet arra, hogy a társadalmi változások adott esetben komoly árat követelnek, és nyomot hagynak a társadalom mentális állapotán.

 

Kulcsszavak: nárcizmus, társadalomkritika, kulturális elmélet

DOI: 10.56699/MT.2025.2.9

Robert Christopher Lasch amerikai történész, társadalomkritikus 1931-ben született, és a Rochesteri Egyetem történészprofesszoraként dolgozott 1994-ben bekövetkezett haláláig. Konzervatív családból származott, és műveiben erőteljesen kritizálta a modern liberalizmust. A hatvanas években nagy hatással volt rá a neomarxizmus, a hetvenes évektől kezdve viszont a kulturális konzervativizmus és a freudi kritikai elmélet elemeit kombinálva próbálta leírni és értelmezni a korabeli amerikai társadalom jellegzetességeit. Számos nagy hatású mű szerzője (például The New Radicalism in America, 1965; The True and Only Heaven, 1991; The Revolt of the Elites, and the Betrayal of Democracy, 1995), melyek közül a legnagyobb figyelmet Az önimádat

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

  • Adorno, Theodor W. (1968): Sociology and psychology (part II), New Left Review, 47 (1), 79–97.
  • De Vos, Jan (2010): Christopher Lasch’s The Culture of Narcissism: The failure of a critique of psychological politics, Theory & Psychology, 20 (4), 528–548. DOI: https://doi.org/10.1177/0959354309351764
  • Freud, Sigmund (1950): Libidinal types, in Strachey, James (szerk.): The Standard Edition of the Complete Works of Sigmund Freud, vol. 21, London: The Hogarth Press, 217–220.
  • Freud, Sigmund (1958): Totem and taboo: Some points of agreement between the mental lives of savages and neurotics, in Strachey, James (szerk.): The Standard Edition of the Complete Works of Sigmund Freud, vol. 13, London: The Hogarth Press, 1–116.
  • Grubner, Bernadette (2017): Narcissism in cultural theory: Perspectives on Christopher Lasch, Richard Sennett, and Robert Pfaller, Frontiers of Narrative Studies, 3 (1), 50–70. DOI: https://doi.org/10.1515/fns-2017-0004
  • Kernberg, Otto F. (1974): Contrasting viewpoints regarding the nature and psychoanalytic treat ment of narcissistic personalities: A preliminary communication, Journal of the American Psychoanalytic Association, 22 (2), 255–267. DOI: https://doi.org/10.1177/000306517402200202
  • Kohut, Heinz (1972): Thoughts on narcissism and narcissistic rage, The Psychoanalytic Study of the Child, 27 (1), 360–400. DOI: https://doi.org/10.1080/00797308.1972.11822721
  • Russell, Jason (2019): The Culture of Narcissism: Cultural dilemmas, language confusion and the formation of social identity, International Journal of Social Sciences and Education Research, 4 (2), 1–19.
  • Sennett, Richard (1976): The Fall of Public Man, Cambridge–London–Melbourne, Cambridge University Press.
  • Wälder, Robert (1925): The Psychoses: Their Mechanisms and Accessibility to Influence, International Journal of Psychoanalysis, 6, 259–281.
  • Watts, Jay (2017): Narcissism through the digital looking glass, in Sheils, Barry – Walsh, Julie (szerk.): Narcissism, Melancholia and the Subject of Community, London, Palgrave Macmillan – Springer Nature, 65–89. DOI: https://doi.org/10.1007/978- 3-319-63829-4_3
Lukács J. Ágnes1288 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk