„Itt bent értettem meg, mit veszítettem” Időskorú férfi fogvatartottakkal végzett csoportmunka tapasztalatai

Fiáth Titanilla2026/3 | 151-165kb. 34 perc (14 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

Amikor a fogvatartotti lét egyfajta végleges állapottá válik: értelmessé tehető-e a börtönbüntetés ideje, ha az idős rabok szabadulása bizonytalanná válik? Milyen eredmények érhetőek el irodalmi és művészetterápiás módszerekkel? Lakhatóvá tehető-e a jelen?

Absztrakt

Tanulmányomban idős fogvatartottak számára vezetett csoportfoglalkozások tapasztalatait mutatom be. A kétheti rendszerességű alkalmak középpontjában irodalmi szövegek olvasása áll, amely az önreflexió és a párbeszéd kiindulópontjaivá válhat. A résztvevők gyakran fogalmazták meg, milyen nehézséget jelent számukra, hogy életük késői szakaszában kerültek börtönbe, illetve hogyan próbálnak mégis értelmet találni a mindennapjaikban. A beszélgetésekben visszatérő témaként jelent meg a családi kapcsolatok hiánya, a testi és szellemi hanyatlás, valamint a múlt és jelen közötti feszültség. Az irodalmi anyagok feldolgozása segítette a személyes élettörténetek megosztását, illetve a veszteségek és az életút újraértelmezését. A csoportok tapasztalatai arra utalnak, hogy a beszélgetésalapú foglalkozások börtönkörnyezetben hozzájárulhatnak a mentális és társas funkciók, illetve az identitás és a méltóság megőrzéséhez, amely szempontoknak az idősekkel kapcsolatos „reintegrációs törekvésekben” központi szerepet kell kapniuk.

Kulcsszavak:büntetés-végrehajtás, időskorú fogvatartottak, reintegráció, irodalom- és művészetterápia, terepkutatás

DOI: 10.56699/MT.2026.3.8

Cikk felolvasása00:00

Miközben a Semmi című regényt (Teller, 2024) elemeztük az időskorú fogvatartottak foglalkozásán, Zsolt az alábbi kérdést tette fel: „Vajon az ítélet a halálos ítéletem lesz-e?”. Annak ellenére, hogy a felvetés a konkrét irodalmi műhöz kapcsolódott, a lehető legpontosabban fogalmazta meg a problémát, amelyet rendszeresen érintettünk a csoporttagokkal: hogyan tehető értelmessé a börtönbüntetés ideje, amikor a szabadulás lehetősége az életkor, illetve a testi gyengeség és fogyatékosság következében sokak számára bizonytalanná vált? Ha a büntetés nem a jövő felé nyitott, átmeneti életszakasz, mégis mi adhat jelentést az itt töltött időnek?

A börtönnépesség alakulásában az elmúlt évtizedekben világszerte növekedési tendencia figyelhető meg, amelyen belül különösen hangsúlyossá vált az időskorú fogvatartottak számarányának emelkedése (Juhász, 2012; Fekete–Somogyvári, 2016). A jelenség hátterében több tényezőt is megragadhatunk: a társadalmak általános elöregedése a börtönnépességben is tükröződik, mindemellett pedig figyelembe kell vennünk a büntető igazságszolgáltatás működésének változásait is. A vonatkozó szakirodalom kiemeli a hosszabb időtartamú szabadságvesztések gyakoribbá válását, a feltételes szabadlábra helyezés korlátozottabb alkalmazását, valamint azt a tendenciát, hogy korábban elkövetett bűncselekmények miatt egyre több ember kerül börtönbe késői életkorban (Crawley–Sparks, 2011; Codd, 2019).

Az időskorú fogvatartottak létszámának növekedése sajátos kihívásokat jelent a büntetés-végrehajtás számára. Noha az intézetek általános működése alapvetően fiatalabb, fizikailag egészséges és aktív fogvatartottakra épít, az idősebbek új típusú szükségleteit a börtönöknek ugyancsak ki kell

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Andrews, Donald Arthur – Bonta, James (2003): The Psychology of Criminal Conduct, Cincinnati, OH, Anderson.

Borbély Szilárd (2013): Nincstelenek, Pozsony, Kalligram.

Braun, Virginia – Clarke, Victoria (2006): Using thematic analysis in psychology. Qualitative research, Psychology, 3 (2), 77–101. DOI: https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa

Bunker, Edward (2009): The Animal Factory, Harpenden, No Exit Press.

Codd, Helen (2019): Ageing in prison, in Westwood, Sue (szerk.): Ageing, Diversity and Equality: Social Justice Perspectives, New York, Routledge, 345–358.

Crawley, Elaine – Sparks, Richard (2011): Older men in prison: Survival, coping and identity, in Liebling, Alison – Maruna, Shadd (szerk.): The Effects of Imprisonment, New York, Routledge, 481–512. DOI: https://doi.org/10.4324/9781843926030 Davies, Charlotte Aull (2008): Reflexive Ethnography: A Guide to Researching Selves and

Others, London, Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203822272 Dawes, John (2009): Ageing prisoners: Issues for social work, Australian Social Work, 62

(2), 258–271. DOI: https://doi.org/10.1080/03124070902803475

Emerson, Robert M. – Fretz, Rachel I. – Shaw, Linda L. (2011): Writing Ethnographic Fieldnotes, Chicago, University of Chicago Press.

Fekete Attila – Somogyvári Mihály (2016): Időskorú fogvatartottak, Börtönügyi Szemle, 35 (4), 21–49.

Fiáth Titanilla (2012): Börtönkönyv. Kulturális antropológia a rácsok mögött, Budapest, Háttér.

Geertz, Clifford (1994): Az értelmezés hatalma, Budapest, Századvég.

Humblet, Diete (2026): Ageism in prison, in Snacken, Sonja – Cliquennois, Gaëtan – Durnescu, Ioan – Humblet, Diete – Larrauri, Elena (szerk.): The Routledge Handbook of European Penology, New York, Routledge, 419–432.

Janoff-Bulman, Ronnie (1989): Assumptive worlds and the stress of traumatic events: Applications of the schema construct, Social Cognition, 7 (2), 113–136. DOI: https://doi.org/10.1521/soco.1989.7.2.113

Juhász Zsuzsanna (2012): Az elöregedő börtönnépesség problémái, Börtönügyi Szemle, 31 (2), 1–13.

Kafka, Franz (2024): A törvény kapujában és más novellák, Budapest, Trubadúr.

Maschi, Tina – Morgen, Keith (2020): Aging Behind Prison Walls: Studies in Trauma and Resilience, New York, Columbia University Press.

Moukhtar Lucia (2016): Az időskorú fogvatartottak pszichológiai vizsgálata és speciális pszichológiai ellátási igényei, Börtönügyi Szemle, 35 (4), 51–61.

Henry (1992): A háromkirályok ajándéka, Budapest, Egyszervolt. Teller, Janne (2024): Semmi, Budapest, Scolar.

Verhülsdonk, Sandra – Bohn, Claire – Neyer, Nora – Supprian, Tillmann – Christl, Julia – Kalbe, Elke – Folkerts, Ann-Kristin (2023): Training cognition in older male prisoners: Lessons learned from a feasibility study, Health & Justice, 11 (45), 1–6. DOI: https://doi.org/10.1186/s40352-023-00247-4

Verhülsdonk, Sandra – Folkerts, Ann-Kristin – Hasenberg, Caroline – Bohn, Claire – Christl, Julia – Kalbe, Elke – Krieger, Theresia (2024): Cognitive training for older prisoners: A qualitative analysis of prisoners’ and staff members’ perceptions, Frontiers in Aging Neuroscience, 15, 1–10. DOI: https://doi.org/10.3389/fnagi.2023.1332136

Fiáth Titanilla