Jelenleg olvasottAz emberi méltóság normatív szerepe a keresztény karitatív gyakorlatban – A helyzetfüggő… írta Solymári DánielSolymári Dániel36 perc Csökkenő források, növekvő szükségletek, elkerülhetetlen átalakulás... Kormányzatiság a diaszpórában – Az örmény közösségi intézményrendszer...
Megosztás Szöveg beállítások

Nem lehetünk keresztények karitatív cselekedetek nélkül – Ferenc pápa gondolatából kiindulva az emberiesség, a méltóság és a szolidaritás értelmezésén keresztül jutunk el a helyettesítő szeretet és a „közös ház” gyakorlatáig. Mert „segíteni csak jól szabad”.

Absztrakt

A tanulmány az emberi méltóság fogalmát a keresztény antropológia központi kategóriájaként vizsgálja, különös tekintettel normatív jelentőségére a kortárs segítői gyakorlatban. Kiindulópontja, hogy a méltóság nem pusztán teológiai állítás, hanem olyan ontológiai realitás, amely konkrét következményekkel jár a segélyezési cselekedetek formáira nézve. A cikk központi gondolata arra irányul, miként érvényesíthető a méltóság primátusa a helyzetfüggő, kontextusérzékeny segélyezésben, és hogyan kerülhető el a paternalizmus rejtett logikája. A tanulmány rámutat, hogy a nemzetközi humanitárius rendszer intézményi és szakpolitikai keretei ugyan kiforrottak, ám a katolikus egyház mindeddig nem fogalmazta meg szisztematikusan a saját, explicit módon kidolgozott, a mindennapi segítő praxisra lefordítható keretrendszerét. A dolgozat e hiány pótlásához kíván hozzájárulni az egyház társadalmi tanításának transzcendens alapelveit ütköztetve a profán segítő szakma normáival.

 

Kulcsszavak: emberi méltóság, post-development, nemzetközi segélyezés, Caritas

DOI: 10.56699/MT.2026.1.2

 

Cikk felolvasása00:00

Ferenc pápa ekképpen fogalmazta meg – félreérthetetlen egyértelműséggel – a keresztény karitász helyét és szerepét: „A karitativitás a keresztény ember dobogó szíve: miként nem élhetünk szívdobbanás nélkül, nem lehetünk keresztények karitatív cselekedetek nélkül. […] Gondoskodónak lenni, segíteni és szolgálni másokat: csak ezek jelentenek győzelmet, mivel ezek az aktusok mutatnak a jövőbe, az Úr eljövetele felé, amikor minden más elmúlik, és egyedül a szeretet marad” – folytatta gondolatait (Borondi, 2020). Krisztus szeretetparancsa (Mk 12,30–31) a keresztény embert és társadalmát átható felszólítás: témánk szempontjából mondhatjuk azt is, hogy egy keresztény „szociálpolitikai program” kiindulópontja, amely minden korban egyéni és szervezeti szinten is társadalomformáló erőként mutatkozott meg. A keresztény személy életéhez mindenképpen hozzátartozik, hiszen nincs istenszeretet a felebarát szeretete nélkül (vö. 1Jn 4,20–21). Ez az eszmény, az evangéliumi hit által hordozott új morál a kereszténység színrelépésekor Európában felváltotta a mos maiorum íratlan viselkedési „kódexét”: az ex justitia helyére az ex caritate lépett. Jézus názáreti „programbeszédében” nem csupán örömhírt vitt a szegényeknek (vö. Lk 4,18), hanem új emberképet alkotott. Ennek az új gondolkodásmódnak az igénye imperatívuszként jelentkezett az ószövetségi emberképhez képest, és legfőbb feladatként a másik ember fájdalmának meglátását, egy megújult gondoskodás életre váltását jelölte meg. A szegénység többé nem Isten büntetésének következménye volt, hanem olyan húsvér helyzet, amelyet látva a másik iránt mindent felülíró részvéttel és őt felemelő cselekedettel kell megnyilvánulni.

Jóllehet a katolikus egyház modern

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

  • Aguilar, R. Andres Castaneda et al. (2022): Global poverty update from the World Bank, World Bank Blogs, https://blogs.worldbank.org/opendata/april-2022-global-poverty-update-world-bank (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • Baumann, Klaus – Frick, Eckhard (2021): The religious under-determination of spiritual needs from a theological perspective and their implications for health and social care, in Büssing, Arndt (szerk.): Spiritual Needs in Research and Practice, Cham, Palgrave Macmillan, 9–25. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-70139-0_2
  • Benedek pápa, XVI. (2009): Caritas in veritate, Budapest, Szent István Társulat, https://www.vatican.va/content/benedict-xvi/hu/encyclicals/documents/       hf_ben-xvi_enc_20090629_caritas-in-veritate.html (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • Borondi, Linda (2020): Pope at Mass: ’Faith is a love story for people in love!’, Vatican News, https://www.vaticannews.va/en/pope/news/2020-11/pope-mass-advent-cardinals-homily.html (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • Caritas Internationalis (2011): Annual Report 2011, Vatican City State, https://www. caritas.org/wordpress/wp-content/uploads/2017/07/AnnualReport11.pdf    (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • Európai Bizottság (2021): Az európai szereplők – a világ donorai között élen járva – 66,8 milliárd euróra növelték a hivatalos fejlesztési támogatás összegét 2020-ban (Sajtóközlemény),   https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ ip_21_1701 (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • Ferenc pápa (2020): Ferenc pápa homíliája az Isteni Irgalmasság vasárnapján: „Vajon odaadtam nyomorúságomat az Úrnak?”, 2020. 04. 19., Magyar Kurír, https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-homiliaja-az-isteni-irgalmassag-vasarnapjan-vajon-odaadtam-nyomorusagomat-az-urnak (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • Ferguson, Niall (2019): A tér és a torony – Hálózatok, hierarchiák és harc a globális hatalomért, Budapest, Scolar.
  • Gutiérrez, Gustavo – Müller, Gerhard Ludwig (2017): A szegények oldalán, Budapest, Új Ember, 72–75.
  • Huntington, Samuel P. (1994): A katona és az állam, Budapest, Zrínyi.
  • ICRC (2015): Annual Report 2015, Genf, International Committee of the Red Cross, https://www.icrc.org/en/document/annual-report-2015-icrc (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies (2011): The Value of Volunteers – Imagine How Many Needs Would Go Unanswered Without Volunteers, Geneva.
  • Kasper, Walter (2015): Irgalmasság, Budapest, Új Ember.
  • Keizo, Obuchi (1998): Opening Remarks, in JCIE: The Asian Crisis and Human Security.
  • An Intellectual Dialogue on Building Asia’s Tomorrow, Tokyo, JCIE, 18–19, http:// www.jcie.org/researchpdfs/crisis_human_sec/3_Part%201.pdf (letöltve: 2022.04.20.).
  • Magyar Kurír (2022): Ferenc pápa a helyreállító igazságszolgáltatás jelentőségét hangsúlyozta,  https://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-helyreallito-igazsagszolgaltatas-jelentoseget-hangsulyozta (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • Nye, Joseph S. (1993): Understanding International Conflicts, New York, Harper Collins College Publisher.
  • Pompey, Heinrich (2015): Caritas Theology – Theological Foundations and Shape of the Church’s Charitable Ministry, Olomouc, Palacky University, https://freidok. uni-freiburg.de/fedora/objects/freidok:10697/datastreams/FILE1/content    (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • Sen, Amartya (2003): A fejlődés mint szabadság, Budapest, Európa.
  • Solymári Dániel (2019): Az újsegélyezés történeti kontextusa – Post-development: régi elvek új köntösben, Embertárs, 17 (3), 213–223.
  • Sphere (2018): Handbook, http://www.sphereproject.org/handbook/the-chs-and-sphere-frequently-asked-questions/#Q1 (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • Truman, Harry S. (1949): Inaugural Address, 1949. 01. 20., https://www.trumanlibrary.gov/library/public-papers/19/inaugural-address (letöltve: 2022.04.20.).
  • UNDP (1994): Human Development Report 1994, New York, Oxford University Press, http://hdr.undp.org/sites/default/files/reports/255/hdr_1994_en_complete_     nostats.pdf (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • World Bank (1981): World Development Report, https://openknowledge.worldbank. org/handle/10986/5964 (letöltve: 2022. 04. 20.).
  • Zehr, Howard (1990): Changing Lenses. A New Focus for Crime and Justice, Harvey, Herald Press.
Solymári DánielSolymári Dániel1378 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk