Máltai Tanulmányok | Az idősek otthonába költözés hatása az identitásra

Megosztás

Szöveg beállítások

Amikor egyszerre kell megküzdeni az időskor normatív krízisével és az intézményi elhelyezés okozta válsággal: hogyan tartható meg az önazonosság és lehet-e még rugalmasságra számítani az énkép változásában időskorban is?

Absztrakt

Magyarországon folyamatosan növekszik az idősek bentlakásos otthonaiban élők száma. Az intézménybe költözés jelentős pszichés megterhelést jelenthet, és az identitást is érintheti, mivel megváltozhatnak az énkép alapját képező szerepek, kapcsolatok és életkörülmények. Ugyanakkor a kutatások szerint az idősek többsége képes alkalmazkodni az új helyzethez, és megőrizni identitását. Jelen kvalitatív kutatás a relokalizáció identitásra gyakorolt hatását vizsgálta öt 74–86 éves személy körében, akik legalább hat hónapja idősek otthonában élnek. A félig strukturált interjúkat interpretatív fenomenológiai analízissel (IPA), mesterséges intelligencia támogatásával dolgoztuk fel. Az eredmények szerint a beköltözés hatása egyénenként eltérő volt, azonban valamennyi résztvevő alapvetően folyamatosnak és változatlannak élte meg magát. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az interperszonális kapcsolatok, valamint a kontroll és az ágencia megélésének lehetősége hozzájárulhat az identitás kontinuitásának fenntartásához.

Kulcsszavak: időskor, identitás, idősek otthona, relokalizáció

DOI: 10.56699/MT.2026.3.7

Cikk felolvasása00:00

Jelen kutatás rövidített változata egy szakdolgozatnak, amely az identitás és az idősek otthonába költözés kapcsolatát vizsgálta félig strukturált interjúk elemzésével. A téma megértése érdekében elsőként szeretnénk rövid áttekintést nyújtani az időskor bio-pszicho-szocio-spirituális megközelítéséről, valamint az identitás és az idősek bentlakásos intézményeinek legfontosabb jellemzőiről.

ELMÉLETI HÁTTÉR

Az időskor – biológiai aspektusból – együtt jár a testi funkciók fokozatos hanyatlásával, a homeosztatikus kapacitás csökkenésével és a betegségekkel kapcsolatos fokozott sérülékenységgel (Pétervári et al., 2013). Az öregedést ugyanakkor nem csupán genetikai tényezők, hanem környezeti hatások is alakítják (Pék, 2014; Siró, 1999). Magyarországon a krónikus betegségek előfordulása az életkor előrehaladtával jelentősen növekszik, a hetvenöt éven felüliek körében már 80 százalékra nő ennek aránya (KSH, 2025). Ugyanakkor a veszteségmodell mellett megjelent az aktív idősödés szemlélete is, amely hangsúlyozza az egészségmegőrző magatartás, különösen a rendszeres testmozgás jelentőségét az életminőség fenntartásában (Lukács, 2017; Pétervári et al., 2013).

Pszichológiai szempontból az időskort a memória, az ítélőképesség, az intellektuális teljesítmény és a hangulati élet változásai jellemezhetik (Siró–Bódor, 1999). Ebben az életkorban gyakrabban jelennek meg szorongásos és hangulati zavarok, valamint demencia és delírium (Csókási et al., 2025; Singh–Upadhyay, 2014). Ugyanakkor más kutatások szerint az idősek a pozitív érzelmek gyakoribb megélésére is képesek, amit többek között fejlettebb érzelemszabályozási stratégiáik magyarázhatnak (Csókási et al., 2025; Kerekes–Karádi, 2013). Több szakirodalmi mű

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Anderson, Helen – Stocker, Rachel – Russell, Sian – Robinson, Lucy – Hanratty, Barbara – Robinson, Louise – Adamson, Joy (2022): Identity construction in the very old: A qualitative narrative study, PLOS ONE, 17 (12). DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0279098

Andrew, Melissa K. – Fisk, John D. – Rockwood, Kenneth (2012): Psychological

well-being in relation to frailty: A frailty identity crisis?, International Psychogeriatrics, 24 (8), 1347–1353. DOI: https://doi.org/10.1017/S1041610212000269

Bitzan, Janet E. – Kruzich, Jean M. (1990): Interpersonal relationships of nursing home residents, The Gerontologist, 30 (3), 385–390. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/30.3.385

Bódi, Diana-Cristina (2012): The third age identity crisis, Bulletin of the Transilvania University of Brasov, 5 (54 2).

Bóna Adrienn (2015): A krízis lélektana, in Kiss Enikő Csilla – Sz. Makó Hajnalka (szerk.): Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana, Pécs, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, 123–137.

Bourestom, Norman – Tars, Sandra (1974): Alterations in life patterns following nursing home relocation, The Gerontologist, 14 (6), 506–510. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/14.6.506

Bögre Zsuzsanna (2020): Az identitás két történelmi modellje és a narratív identitás, in A. Gergely András – Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor – Kovács Éva – Paksi Veronika (szerk.): Kultúra, közösség és társadalom, Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont – Magyar Szociológiai Társaság, 241–255.

Brooke, Virginia (1989): Nursing home life: How elders adjust, Geriatric Nursing, 10 (2), 66–68. DOI: https://doi.org/10.1016/S0197-4572(89)80054-0

Burke, Peter J. – Stets, Jan E. (2009): Identity Theory, Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195388275.001.0001

BUSZSZH–MMSZE (2024): A beköltözési krízis – Szakmai útmutató az idősek otthonába történő beköltözés kihívásainak kezeléséhez, Budapesti Szociális Szakmatámogatási Hálózat Idősek Otthona Munkacsoport – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Közép-Magyarországi Régiója, https://www.buszszh.hu/download/buszszh_bekoltozesi_krizis_szakmai_anyag_20241206.pdf (letöltve: 2026. 03. 30.).

Chang, Ae Kyung – Park, Yeon Hwan (2010): Sense of control, social support, depression, and adjustment of nursing home residents, Korean Journal of Adult Nursing, 22 (5), 519–528.

Charenkova, Jūratė (2020): Prerequisites of Identity Continuity of Older People during Residential Care Facility Relocation (doktori disszertáció, Vilniaus Universitetas), VU Virtual Library. DOI: https://epublications.vu.lt/object/elaba:63014358/

Cohen-Mansfield, Jiska – Golander, Hava – Arnheim, Giyorah (2000): Self-identity in older persons suffering from dementia: Preliminary results, Social Science & Medicine, 51 (3), 381–394. DOI: https://doi.org/10.1016/S0277-9536(99)00471-2

Csókási Krisztina – Erős Zoltán – Császár-Varga Boglárka – Deák Anita (2025): Az időskori érzelmi változások pszichológiai megközelítése, Magyar Tudomány, 186 (3), 516–523. DOI: https://doi.org/DOI:%252010.1556/2065.186.2025.3.13

Demnitz-King, Harriet – Gonneaud, Julie – Klimecki, Olga M. – Chocat, Anne – Collette, Fabienne – Dautricourt, Sophie – Jessen, Frank – Krolak-Salmon, Pierre – Lutz, Antoine – Morse, Rachel M. – Molinuevo, José L. – Poisnel, Géraldine – Touron, Edelweiss – Wirth, Miranka – Walker, Zuzana – Chételat, Gaël – Marchant, Natalie L. – Medit-Ageing Research Group (2022): Association of self-reflection with cognition and brain health in cognitively unimpaired older adults, Neurology, 99 (13), e1422–e1431. DOI: https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000200951

Erikson, Erik H. – Erikson, Joan M. (1998): The Life Cycle Completed Extended Version, New York, W. W. Norton & Company.

Ferwagner Anna (2022): Tevékeny időskor, aktív idősödés, Magyar Gerontológia, 14 (Konferencia különszám). DOI: https://doi.org/10.47225/mg/14/Kulonszam/12178

Franken, Lina – Vepřek, Libuše Hannah (2026): AI in and for qualitative research, in Friese, Heidrun – Nolden, Marcus – Schreiter, Miriam (szerk.): Handbuch Soziale Praktiken und Digitale Alltagswelten, Wiesbaden, Springer VS, 581–589. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-658-44521-8_98

Gil, Roger – Arroyo-Anllo, Eva M. – Ingrand, Pierre – Gil, Manuel A. C. – Neau, Jean-Philippe – Ornon, C. – Bonnaud, Véronique (2001): Self-consciousness

and Alzheimer’s disease, Acta Neurologica Scandinavica, 104 (5). DOI: https://doi.org/10.1034/j.1600-0404.2001.00280.x

Gross, J. J. – Carstensen, L. L. – Pasupathi, M. – Tsai, J. – Götestam Skorpen, C. – Hsu, A. Y. C. (1997): Emotion and aging: Experience, expression, and control, Psychology and Aging, 12 (4), 590–599. DOI: https://doi.org/10.1037/0882-7974.12.4.590

Haight, Barbara K. – Michel, Yvonne – Hendrix, Shirley (1998): Life review: Preventing despair in newly relocated nursing home residents short- and long-term effects, The International Journal of Aging and Human Development, 47 (2), 119–142.

DOI: https://doi.org/10.2190/A011-BRXD-HAFV-5NJ6

Jalali, Mohammad S. – Akhavan, Ali (2024): Integrating AI language models in qualitative research: Replicating interview data analysis with ChatGPT, System Dynamics Review, 40 (3), e1772. DOI: https://doi.org/10.1002/sdr.1772

Johnson, Rebecca A. – Bibbo, Jessica (2014): Relocation decisions and constructing the meaning of home: A phenomenological study of the transition into a nursing home, Journal of Aging Studies, 30, 56–63. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jaging.2014.03.005

Kang, Bada – Scales, Kezia – McConnell, Eleanor S. – Song, Yuting – Lepore, Michael – Corazzini, Kirsten (2020): Nursing home residents’ perspectives on their social relationships, Journal of Clinical Nursing, 29 (7–8), 1162–1174. DOI: https://doi.org/10.1111/jocn.15174

Kerekes Zsuzsanna – Karádi Kázmér (2013): Időskori kognitív változások összefüggései a mindennapi életvezetéssel, in Kállai János – Kaszás Beáta – Tiringer István (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája, Budapest, Medicina Könyvkiadó, 263–288.

Kim, Heejung S. – Sherman, David K. (2007): „Express yourself”: Culture and the effect of self-expression on choice, Journal of Personality and Social Psychology, 92 (1), 1–11. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.92.1.1

Kirk, Robert M. (2015): Age Differences in Identity Processing Styles and Self-Consciousness: A Moderation Analysis and Examination of Ageism (doktori disszertáció, Bowling Green State University), OhioLINK, https://etd.ohiolink.edu/acprod/odb_etd/etd/r/1501/10?clear=10ésp10_accession_num=bgsu1428926536 (letöltve: 2026. 03. 30.).

Koenig, Harold G. (2006): Religion, spirituality and aging, Aging és Mental Health, 10 (1). DOI: https://doi.org/10.1080/13607860500308132

Kovács Asztrik (2023): A kvalitatív pszichológiai kutatás adatgyűjtése, in Rácz József (szerk.): Kvalitatív pszichológia, Budapest, ELTE PPK – Eötvös Kiadó, 61–86.

Krause, Neal (2007): Self-expression and depressive symptoms in late life, Research on Aging, 29 (3). DOI: https://doi.org/10.1177/0164027506298226

KSH (2025): Krónikus betegség nem és korcsoport szerint, 2025. 07. 15., https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0035.html (letöltve: 2026. 03. 30.).

Lan, Xiuyan – Xiao, Huimin – Chen, Ying (2020): Psychosocial reactions to relocation to a nursing home among Chinese older adults, Archives of Gerontology and Geriatrics, 91 (104230). DOI: https://doi.org/10.1016/j.archger.2020.104230

Lavretsky, Helen (2010): Spirituality and aging, Aging Health, 6 (6), 749–769. DOI: https://doi.org/10.2217/ahe.10.70

Lukács Attila (2017): A táplálkozás és a sport szerepe időskorban a lelki és

a fizikai egészség megőrzése érdekében, Magyar Gerontológia, 9 (33), 23–33. DOI: https://doi.org/10.47225/MG/9/33/8126

Magyar Országgyűlés (1993): 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300003.tv (letöltve: 2026. 03. 30.).

McDonnell, Michelle – Dill, Lauren – Panos, Stella – Amano, Stacy – Brown, Warren – Giurgius, Shadee – Small, Gary – Miller, Karen (2020): Verbal fluency as a screening tool for mild cognitive impairment, International Psychogeriatrics, 32 (9), 1055–1062. DOI: https://doi.org/10.1017/S1041610219000644

Mikhail, Martha Leona (1992): Psychological responses to relocation to a nursing home, Journal of Gerontological Nursing, 18 (3), 35–39. DOI: https://doi.org/10.3928/0098-9134-19920301-08

Morgan, David L. (2023): Exploring the use of artificial intelligence for qualitative data analysis: The case of ChatGPT, International Journal of Qualitative Methods, 22

(6). DOI: https://doi.org/10.1177/16094069231211248

Munson, Brent James (2022): The Experiences of the Elderly Transitioning From Home to the The Experiences of the Elderly Transitioning From Home to the Nursing Home Setting (doktori disszertáció, Nova Southeastern University), NSU Works, https://nsuworks.nova.edu/fse_etd/358/ (letöltve: 2026. 03. 30.).

Norrick, Neal R. (2009): The construction of multiple identities in elderly narrators’ stories, Ageing and Society, 29 (6), 903–927. DOI: https://doi.org/10.1017/S0144686X09008599

Olvasztóné Balogh Zsuzsanna – Herpainé Lakó Judit – Bognár József – Kopkáné Plachy Judit (2011): Idős emberek életkörülményeinek és egészség-magatartásának vizsgálata, Egészségfejlesztés, 52 (5–6), 24–30.

O’Neill, Marie – Ryan, Assumpta – Tracey, Anne – Laird, Liz (2020): “You’re at their mercy”: Older peoples’ experiences of moving from home to a care home:

A grounded theory study, International Journal of Older People Nursing, 15 (2), e12305. DOI: https://doi.org/10.1111/opn.12305

Osborne, John W. (2012): Psychological effects of the transition to retirement, Canadian Journal of Counselling and Psychotherapy, 46 (1).

Paddock, Katie (2015): The Impact of the Transition to a Care Home on Residents’ Sense of Identity (doktori disszertáció, University of Manchester), ProQuest, https://www.proquest.com/openview/f57670b6ccf2874bc02c92f26f56267c/1?pq-origsite=gscholaréscbl=51922 (letöltve: 2026. 03. 30.).

Paddock, Katie – Brown Wilson, Christine – Walshe, Catherine – Todd, Chris (2019): Care home life and identity: A qualitative case study, The Gerontologist, 59 (4), 655–664. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/gny090

Parkar, Shubhangi R. (2015): Elderly mental health: Needs, Mens Sana Monographs, 13

(1). DOI: https://doi.org/10.4103/0973-1229.153311

Paterniti, Debora A. (2003): Claiming identity in a nursing home, in Gubrium, Jaber

– Holstein, James A. (szerk.): Ways of Aging, Hoboken, NJ, Wiley, 58–74. DOI: https://doi.org/10.1002/9780470756157.ch5

Pék Győző (2014): Egészségpszichológiai szempontok az időskorban, in Kállai János – Varga József – Oláh Attila (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban, Budapest, Medicina, 469–494.

Péntek Beáta – Zoltán László (2008): Idősotthonok – Hol töltsem idős éveimet?, Budapest, SpringMed.

Pétervári Erika – Székely Miklós – Balaskó Márta (2013): Az idősödő szervezet: táplálkozás, mozgás és fiziológiai változások, in Kállai János – Kaszás Beáta – Tiringer István (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája, Budapest, Medicina, 151–178.

Pino, Christopher J. – Rosica, Lenore M. – Carter, Thomas J. (1978): The differential effects of relocation on nursing home patients, The Gerontologist, 18 (2), 167–172. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/18.2.167

Pukánszky Judit – Szabó Csanád – Lantos Katalin (2021): Időskorúak mentális egészségét befolyásoló tényezők, Egészségfejlesztés, 62 (2), 3–12. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.5999

Riedl, Maria – Mantovan, Franco – Them, Christa (2013): Being a nursing home resident: A challenge to one’s identity, Nursing Research and Practice, (932381). DOI: https://doi.org/10.1155/2013/932381

Roberts, Tonya – Bowers, Barbara (2015): How nursing home residents develop relationships with peers and staff: A grounded theory study, International Journal of Nursing Studies, 52 (1), 57–67. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijnurstu.2014.07.008

Singh, Richa – Upadhyay, Anurag (2014): Mental health of elderly people, Journal of Psychosocial Research, 9 (1), 61–70.

Siró Béla (1999): A biológiai életkor, in Siró Béla – Bódor Csilla (szerk.): Gyakorlati geriátria, Budapest, Springer Orvosi Kiadó Kft., 36.

Siró Béla – Bódor Csilla (1999): Az időskor psychológiája, in Siró Béla – Bódor Csilla (szerk.): Gyakorlati geriátria, Budapest, Springer Orvosi Kiadó Kft., 31–32.

Spini, Dario – Jopp, Daniela S. (2014): Old age and its challenges to identity, in Jaspal, Rusi – Breakwell, Glynis M. (szerk.): Identity Process Theory: Identity, Social Action and Social Change, Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9781139136983.019

Tomka Béla (2008): Az időskor mint elkülönült életszakasz kialakulása: A nyugdíjrendszerek, in Gyáni Gábor – Láczay Magdolna (szerk.): Generációk a történelemben, Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola GTFK – Hajnal István Kör, 39–50.

Verspeek, Emmie A. M. – Haas, Maximilian – Brehmer, Yvonne – Scheppingen, Manon A. van – Bender, Nadine – Kliegel, Matthias – Hering, Alexandra (2025): Changes in cognitive functioning and quality of life after relocation to a nursing home: A prospective longitudinal study of Swiss nursing home residents, European Journal of Ageing, 22 (35). DOI: https://doi.org/10.1007/s10433-025-00869-7

Vézina, Aline – Robichaud, Line – Voyer, Philippe – Pelletier, Daniel (2011): Identity cues and dementia in nursing home intervention, WORK, 40 (1). DOI: https://doi.org/10.3233/WOR-2011-1201

Vincent, John (2003): Old Age, London, Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203449929

Warmoth, Krystal – Lang, Iain A. – Phoenix, Cassandra – Abraham, Charles – Andrew, Melissa K. – Hubbard, Ruth E. – Tarrant, Mark (2016): ‘Thinking you’re old and frail’: A qualitative study of frailty in older adults, Ageing and Society, 36 (7), 1483–1500. DOI: https://doi.org/10.1017/S0144686X1500046X

Washburn, Allyson M. (2005): Relocation puts elderly nursing home residents at risk of stress, although the stress is short lived: Commentary, BMJ Mental Health, 8 (2). DOI: https://doi.org/10.1136/ebmh.8.2.49

Wilkinson, Jody A. – Ferraro, Kenneth F. (2002): Thirty years of ageism research, in Nelson, Todd D. (szerk.): Ageism Stereotyping and Prejudice against Older Persons, Cambridge, Mass., The MIT Press, 339–358. DOI: https://doi.org/10.7551/mitpress/1157.003.0017

Windahl, Jenny – Kihlgren, Annica – Liedström, Elisabeth – James, Inger (2014): To maintain older family members lifestyle and self-identity for a meaningful daily life in nursing homes and home care – The relatives’ perspective, Clinical Nursing Studies, 2 (4), 53–63. DOI: https://doi.org/10.5430/cns.v2n4p129

Zimmer, Zachary – Jagger, Carol – Chiu, Chi-Tsun – Ofstedal, Mary Beth – Rojo, Florencia – Saito, Yasuhiko (2016): Spirituality, religiosity, aging and health in global perspective: A review, SSM – Population Health, 10 (2), 373–381. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ssmph.2016.04.009

Veit Bence

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló