A magyar klinikai pszichológia egyik legjelentősebb alkotó személyisége. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológia szakának hallgatója volt. Végzős korában csatlakozott a Dr. Mérei Ferenc vezette lipóti laboratóriumhoz, ahol már ekkor „fogalomnak” számított kollégái körében. 1970-ben lett relaxációs terapeuta, ezzel úttörő szerepet vállalva a pszichoterápia bontakozó világában. Bölcsészdoktori címét 1972-ben szerezte. Ez évben kezdte egyetemi oktatói munkáját is. Kandidátusi fokozatot 1982-ben szerzett, 1984-ben pszichoterapeuta címet kapott. 1995-ben lett habilitált egyetemi tanár. Mérei Ferenc utódaként megteremtette a klinikai pszichológus korszerű szakmai szerepét, identitását. Kiemelkedő oktatási tevékenységén túl az utóbbi 42 évben 1600 tudományos előadást tartott, 12 saját szakkönyve van, 24 könyv szerkesztője. 104 szakkönyvfejezet írója, 9 tankönyvjegyzet, illetve 25 tankönyvfejezet szerzője. 200 tudományos tanulmánya van és megszámlálhatatlan recenzió, pályázat, félszáz médiaszereplés kötődik a nevéhez.