Kiégéssel küzdenek átvitt értelemben és szó szerint is a környezet védelméért dolgozó szakemberek. Van-e jogalapja, értelme a reménynek a klímaváltozással küzdő világunkban? Találnak-e feloldozást a szorongás alól a hasonló célokért küzdők, ha közösen viselik a terheket?
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A környezeti krízis témájával behatóbban foglalkozó, a planetáris egészségért dolgozó szakemberek közvetlenül szembesülnek a környezetünk, a természet állapotromlásával, az ezzel kapcsolatos veszteség- és fenyegetettségérzettel. Esszénkben e „zöld szakemberek” mentális jóllétének kihívásairól írunk, és áttekintjük, milyen megküzdési módokat alkalmazhatnak a környezeti válság okozta stressz kezelésére. Az elméleti felvetésekhez illusztrációként csapatunk, az Environmental Social Science Research Group tagjai körében indított Remény Projektünk tanulságait használjuk fel. Az aktivitásba fordítás, a természet iránti hála megélése, a figyelemelterelés, a társas támogatás keresése mind fontos része a stresszel való megküzdésnek a problémafókuszú, érzelemfókuszú és a jelentésközpontú megküzdési stratégiák részeként. A remény fontos erőforrás lehet, amikor a cselekvésből következő pozitív eredmény, visszacsatolás hiányzik. A zöld szakemberek munkahelyi közösségeiben a környezeti krízis lélektani hatásainak és a remény témájának a közös megvitatása a közösségi mentálhigiéné támogatásának fontos eleme kellene hogy legyen.
Természeti környezetünk globális változása az elmúlt ötven év során példa nélkül áll az emberi történelemben. A témával kapcsolatos átfogó tudományos tudást összegző Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) 2019-es jelentése szerint az emberi tevékenység alapvetően átalakította a szárazföldi területek 75 százalékát és a tengerek, óceánok 66 százalékát
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Ágoston Csilla – Csaba Benedek – Nagy Bence – Kőváry Zoltán – Dúll Andrea – Rácz József – Demetrovics Zsolt (2022): Identifying types of eco-anxiety, eco-guilt, eco-grief, and eco-coping in a climate-sensitive population: a qualitative study, International Journal of Environmental Research and Public Health, 19 (4), 2461. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph19042461
Boon, Paul I. (2022): Is poor mental health an unrecognised occupational health and safety hazard for conservation biologists and ecologists? Reported incidences, likely causes and possible solutions, Pacific Conservation Biology, 29 (4), 273–291. DOI: https://doi.org/10.1071/PC21059
Bury, Simon M. – Wenzel, Michael – Woodyatt, Lydia (2020): Against the odds, Hope as an antecedent of support for climate change action, British Journal of Social Psychology, 59 (2), 289–310. DOI: https://doi.org/10.1111/bjso.12343
Chivian, Eric (szerk.) (2002): Biodiversity: Its Importance to Human Health, Boston, Center for Health and the Global Environment – Harvard Medical School. Daeninck, Cami – Kioupi, Vasiliki – Vercammen, Ans (2023): Climate anxiety, coping strategies and planning for the future in environmental degree students in the UK, Frontiers in Psychology, 14 (1126031). DOI: https://doi.org/10.3389/ fpsyg.2023.1126031
Folkman, Susan (2008): The case for positive emotions in the stress process, Anxiety, Stress, & Coping, 21 (1), 3–14. DOI: https://doi.org/10.1080/10615800701740457
Fraser, John – Pantesco, Victor – Plemons, Karen – Gupta, Rupanwita – Rank, Shelley J. (2013): Sustaining the conservationist, Ecopsychology, 5 (2), 70–79. DOI: https://doi.org/10.1089/eco.2012.0076
Gerber, Zach (2023): Self-compassion as a tool for sustained and effective climate activism, Integrated Environmental Assessment and Management, 19 (1), 7–8. DOI: https://doi.org/10.1002/ieam.4695
Hartig, Terry – Mitchell, Richard – De Vries, Sjerp – Frumkin, Howard (2014): Nature and health, Annual Review of Public Health, 35, 207–228. DOI: https://doi. org/10.1146/annurev-publhealth-032013-182443
IPBES (2019): Global Assessment Report on Biodiversity and Ecosystem Services of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Bonn, IPBES Secretariat.
Jovarauskaite, Lina – Böhm, Gisela (2021): The emotional engagement of climate experts is related to their climate change perceptions and coping strategies, Journal of Risk Research, 24 (8), 941–957. DOI: https://doi.org/10.1080/13669877.2020.1779785
Kahn, Robert L. – Antonucci, Toni C. (1980): Convoys over the life course, Attachment, roles, and social support, in Baltes, Paul B. – Brim, Orville G. (szerk.): Life-Span Development And Behaviour, New York, Academic Press, 253–268.
Kállai János (2007): Egészség és társas támogatás, in Kállai János – Varga József – Oláh Attila (szerk.): Egészségpszichológia a gyakorlatban, Budapest, Medicina, 199–214.
Kaplan, Berton H. – Cassel, John C. – Gore, Susan (1977): Social support and health, Medical Care, 15 (5), 47–58. DOI: https://doi.org/10.1097/00005650-197705001-00006
Kis Médea (2016): A remény pszichológiája, Elméleti áttekintés az empíria tükrében, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 17 (3), 243–285. DOI: https://doi. org/10.1556/0406.17.2016.3.3
Kővári Zoltán (2019): Bevezetés: Föld és lélek – klímaválság és pszichológia, Imágó Budapest, Ökológia és pszichoanalízis különszám, 8 (4): 3–10.
Kurth, Charlie (2018): The Anxious Mind, An Investigation into the Varieties and Virtues of Anxiety, Massachusetts, The MIT Press. DOI: https://doi.org/10.7551/ mitpress/11168.001.0001
Lawrance, Emma – Thompson, Rhiannon – Fontana, Gianluca – Jennings, Neil (2021): The impact of climate change on mental health and emotional wellbeing: current evidence and implications for policy and practice, Grantham Institute Briefing paper 36, 1–36.
Lazarus, Richard S. – Folkman, Susan (1984): Stress, Appraisal, and Coping, New York, Springer Publishing Company.
Macy, Joanna – Johnstone, Chris (2012): Active Hope, How to Face the Mess We’re in Without Going Crazy, Novato, Ca., New World Library.
Mihók Barbara – Fekete Márta – Frankó Luca – Martos Tamás – Pataki György – Sallay Viola – Báldi András (2021): Természet és lelki egészség, Vácrátót–Budapest, ELKH Ökológiai Kutatóközpont, https://ecolres.hun-ren.hu/tanulmanyok/ termeszet-es-lelki-egeszseg/ (letöltve: 2024. 05. 10.).
Nagy Beáta Magda (2013): A hála pszichológiája, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14 (2), 139–165. DOI: https://doi.org/10.1556/Mental.14.2013.2.3
Nature (2024): What happens when climate change and the mental-health crisis collide?, Nature, 2024. 04. 10. DOI: https://doi.org/10.1038/d41586-024-00993-x
Ogden, Lesley Evans (2016): Conservation biology, A new hope?, BioScience, biw142. DOI: https://doi.org/10.1093/biosci/biw142
Ojala, Maria (2012): Regulating worry, promoting hope, How do children, adolescents, and young adults cope with climate change?, International Journal of Environmental and Science Education, 7 (4), 537–561.
Ojala, Maria (2013): Coping with climate change among adolescents, Implications for subjective well-being and environmental engagement, Sustainability, 5 (5), 2191–2209. DOI: https://doi.org/10.3390/su5052191
Oláh Attila (2021): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény, Budapest, Akadémiai Kiadó. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634546979
Papp-Zipernovszky Orsolya – Kékesi Márk Zoltán – Jámbori Szilvia (2017): A Multidimenzionális észlelt társas támogatás kérdőív magyar nyelvű validálása, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 18 (3), 230–262. DOI: https://doi. org/10.1556/0406.18.2017.011
Park, Andrew – Williams, Elizabeth – Zurba, Melanie (2020): Understanding hope and what it means for the future of conservation, Biological Conservation, 244 (108507). DOI: https://doi.org/10.1016/j.biocon.2020.108507
Pienkowski, Thomas – Keane, Aidan – Castelló Y Tickell, Sofia – De Lange, Emiel – Hazenbosch, Mirjam – Khanyari, Munib – Arlidge, William et al. (2022): Protecting those who protect nature by supporting conservationists’ mental wellbeing, Research Square. DOI: https://doi.org/10.21203/rs.3.rs-1132018/v1
Pienkowski, Thomas – Keane, Aidan – Castelló Y Tickell, Sofia – De Lange, Emiel – Hazenbosch, Mirjam – Khanyari, Munib et al. (2023): Supporting conservationists’ mental health through better working conditions, Conservation Biology, 37 (5), e14097. DOI: https://doi.org/10.1111/cobi.14097
Pikó Bettina (2002): Társas kapcsolatok és a társas támogatás egészségszociológiája, in Pikó Bettina (szerk.): Egészségszociológia, Budapest, Új Mandátum, 94–114.
Potter, John D. – Brooks, Collin – Donovan, Geoffrey – Cunningham, Chris – Douwes, Jeroen (2023): A perspective on green, blue, and grey spaces, biodiversity, microbiota, and human health, Science of the Total Environment, 892 (164772). DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2023.164772
Richardson, Miles – Passmore, Holli-Anne – Lumber, Ryan – Thomas, Rory – Hunt, Alex (2021): Moments, not minutes, The nature – wellbeing relationship, International Journal of Wellbeing, 11 (1), 8–33. DOI: https://doi.org/10.5502/ijw. v11i1.1267
Sangervo, Julia – Jylhä, Kirsti M. – Pihkala, Panu (2022): Climate anxiety, Conceptual considerations, and connections with climate hope and action, Global Environmental Change, 76 (12), 102569. DOI: https://doi.org/10.1016/j. gloenvcha.2022.102569
Silver, Roxane N. – Wortman, Camille B. (1980): Coping with undesirable life events, in Garber, Judy – Seligman, Martin E. P. (szerk.): Human Helplessness, New York, Academic Press, 279–340.
Strack, Juliane – Lopes, Paulo – Esteves, Francisco – Fernandez-Berrocal, Pablo (2017): Must we suffer to succeed? When anxiety boosts motivation and performance, Journal of Individual Differences, 38 (2), 113–124. DOI: https://doi. org/10.1027/1614-0001/a000228
Thompson, Allen (2010): Radical hope for living well in a warmer world, Journal of Agricultural and Environmental Ethics, 23, 43–59. DOI: https://doi.org/10.1007/ s10806-009-9185-2
Whitmee, Sarah – Haines, Andy – Beyrer, Chris – Boltz, Frederick – Capon, Anthony G. – De Souza Dias, Braulio Ferreira – Ezeh, Alex et al. (2015): Safeguarding human health in the Anthropocene epoch, Report of The Rockefeller Foundation–Lancet Commission on planetary health, The Lancet, 386 (10007), 1973–2028. DOI: https://doi.org/10.1016/S0140-6736(15)60901-1
A digitális kultúra nem választási lehetőség, hanem alapvető túlélési stratégia: a társadalmunkat sújtó segítő szakemberek hiányára csakúgy választ adhat, mint…
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: