Jelenleg olvasottKitörés a nyomorból – A nagy léptékű társadalmi mobilitás mentorálhatósága írta Hüse Lajos37 perc Segíteni másokon – de ki segít a segítőn? – Hallgatói perspektívák... A gyógypedagógus szerepe a szociális szférában
Megosztás Szöveg beállítások

A lakóhelyi és oktatási szegregáció valamint a szociális szolgáltatások elérhetőségének korlátai újratermelik az egyenlőtlenségeket. A gyenge társadalmi kötések hiányában a leszakadó rétegek egyre távolabb kerülnek a többségi társadalomtól. Vannak ugyanakkor jó példák: a mentorok szerepe a felzárkózó településeken kulcsfontosságú lehet.

Absztrakt

A korábbi javuló tendenciák ellenére Magyarországon az iskolázottsági különbségek a romák és nem romák között továbbra is fennállnak – egyes dimenziókban súlyosbodnak is –, amit főként a társadalmi szegregáció, az oktatási környezet és a családi háttér eltérései okoznak. A gyorsuló iskolai szegregáció tovább fokozza az esélyegyenlőtlenséget, melyet a homogenizált továbbtanulási pályák és a magas lemorzsolódási arány tovább súlyosbítanak. A tanulmány a nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium körében végzett interjúk alapján mutat rá az úgynevezett fontos másik szerepére, amelyen olyan felnőtt támogató személyeket ért, akik motiválják, segítik és támogatják a tanulók pályafutását. A tanulmány kiemeli, hogy a sikeres társadalmi mobilitáshoz elengedhetetlen a támogató, mentoráló kapcsolatok kiépítése, különösen a mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű cigány fiatalok esetében, és bemutatja a mobilitási mentorálás többdimenziós szerepét a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében.

 

Kulcsszavak: roma/cigány, hátrányos helyzet, mobilitás, szakkollégium, mentorálás

DOI: 10.56699/MT.2025.4.3

 

Cikk felolvasása00:00

A társadalmi egyenlőtlenség komplex, multidimenzionális jelenség (Milanovic, 2012; Therborn, 2006), jelen tanulmány ebből a komplexitásból kiemelve az etnikai és az oktatási dimenzió metszetében létrejövő, önmagába visszacsatolódó egyenlőtlenségi mechanizmusra, illetve annak megtörhetőségére fókuszál. Etnikai dimenzióról beszélünk, de a cigány lakosság iskolázottsági mutatói nem etnikai okból különböznek nagymértékben az országos átlagtól, hanem – ahogy számos, részben lentebb felhasznált forrás bizonyítja – a társadalmi helyzet szegregatív különbségeiből adódnak.

A magyarországi cigány népesség iskolázottsága az 1950-es évektől jelentősen javult (az analfabetizmus felszámolása, az általános iskola befejezése), és a 2000-es évektől további javuló tendencia figyelhető meg a közép- és felsőfokú végzettség tekintetében is. Ugyanakkor az eltérő továbbtanulási mintázatok miatt az iskolázottsági különbség romák és nem romák között továbbra is fennmaradt (Polónyi, 2002; Kállai, 2003). A standardizált teszteredményekben ugyancsak jelentős lemaradás mutatható ki, mely elsősorban az oktatási környezet és a családi háttér különbségeivel magyarázható (Havas, 2002; Kertesi–Kézdi, 2014, 2016). A kompetenciamérések során az iskolák közötti különbségek jelentősen az OECD-átlag feletti mértékben járulnak hozzá a tanulói teljesítmények különbségeihez. Egészen megdöbbentő a 2011-es kompetenciamérés eredménye, miszerint a szakképzésben részt vevő tizedik évfolyamos tanulók teljesítménye alacsonyabbnak bizonyult az általános iskola hatodik évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is, azaz egy egész képzési forma tanulói (a populáció 22 százaléka, zömében cigány származásúak) a négy évvel fiatalabbak átlagos

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

  • Adamecz Anna (2025): A tankötelezettség változásának hatásai, in Hermann Zoltán –Varga Júlia (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2023–2024 – Befektetés az emberi tőkébe Magyarországon, Budapest, HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 132–136.
  • Andersen, Susan M. – Tuskeviciute, Rugile – Przybylinski, Elizabeth – Ahn, Janet – Xu, Joy H. (2016): Contextual variability in personality from significant–other knowledge and relational selves, Frontiers in Psychology, 6. DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2015.01882
  • Auxné Bánfi Ilona – Balázsi Ildikó – Lak Ágnes Rozina – Szabó Vilmos (2012): Országos kompetenciamérés 2011 – Országos jelentés, Budapest, Oktatási Hivatal.
  • Durst Judit – Nyírő Zsana – Bereményi Ábel (szerk.) (2022): A társadalmi mobilitás ára – Első generációs diplomások és az osztályváltás következményei, Budapest, Gondolat Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont.
  • Ercse Krisztina (2018): Az állam által ösztönzött, egyházasszisztált szegregáció mechanizmusa, in Fejes József Balázs – Szűcs Norbert (szerk.): Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról, Szeged, Motiváció Oktatási Egyesület, 177–200.
  • Ercse Krisztina (2019): Az egyházi fenntartású iskolák és a szelekció, szegregáció kapcsolata, Iskolakultúra, 29 (7), 50–72. DOI: https://doi.org/10.14232/ ISKKULT.2019.7.50
  • Goldthrope, John H. (1987): Social Mobility and Class Structure in Modern Britain, Oxford, Clarendon Press.
  • Granovetter, Mark (1973): The strength of weak ties, American Journal of Sociology, 78 (6), 1360–1380. DOI: https://doi.org/10.1086/225469 
  • Gulyás Klára (2022): Roma/cigány fiatalok pályaválasztási preferenciái, Acta Medicinae et Sociologica, 13 (34), 33–62. DOI: https://doi.org/10.19055/ams.2022.05/31/2
  • Haller, Archie O. – Woelfel, Joseph – Fink, Edward L. (1969): Wisconsin Significant Other Battery: Instruction, Validation, and Reliability Tests of Questionnaire Instruments to Identify ’Significant Others’ and Measure Their Educational and Occupational Expectations for High School Use, Madison, University of Wisconsin, Final Report, U.S. Office of Education, Project t5-1170.
  • Havas Gábor (2002): A cigány tanulók elkülönítése az általános iskolában, in Reisz Terézia – Andor Mihály (szerk.): A cigányság társadalomismerete, Pécs, Iskolakultúra, 152–173.
  • Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona (2001): Cigány gyerekek az általános iskolákban, Budapest, Oktatáskutató Intézet.
  • Horberg, Elizabeth J. – Chen, Serena (2010): Significant others and contingencies of self-worth: activation and consequences of relationship-specific contingencies of self-worth, Journal of Personality Social Psychology, 98 (1), 77–91. DOI: https://doi. org/10.1037/a0016428
  • Hüse Lajos (2021): Az Evangélikus Roma Szakkollégium közösségének mikrotörténete, Nyíregyháza, Evangélikus Roma Szakkollégium.
  • Hüse Lajos (2024): Hogyan reagálhat a szociális munka a településszintű depriváció következményeire?, Sárospataki Füzetek, 28 (3), 61–79. DOI: https://doi.org/10.59914/SF.28.2024.3.6
  • Kállai Ernő (szerk.) (2003): A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején, Budapest, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet.
  • Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2009): Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után, Közgazdasági Szemle, 56 (11), 959–1000.
  • Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2014): On the test score gap between Roma and non-Roma students in Hungary and its potential causes, Budapest Working Papers on the Labour Market BWP – 2014/1, https://real.mtak.hu/13516/1/bwp1401.pdf (letöltve: 2025. 10. 30.).
  • Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2016): Roma and non-Roma students in Hungary and its potential causes, Economics of Transition, 24 (1), 135–162. DOI: https://doi.org/10.1111/ecot.12076
  • Kram, Kathy E. (1985): Mentoring at Work: Developmental Relationships in Organizational Life, Glenview, IL, Scott Foresman.
  • Li, Yaojun (2021): Upward mobility, in Ritzer, George – Rojek, Chris (szerk.): The Wiley-Blackwell Encyclopedia of Sociology, John Wiley & Sons, Ltd. DOI: https://doi.org/10.1002/9781405165518 
  • Milanovic, Branko (2012): Global income inequality by the numbers: in history and now – an overview, World Bank Policy Research Working Paper, 2012/6259. DOI: https://doi.org/10.1596/1813-9450-6259
  • Nahalka István (2022): Közoktatás-politika 2018–2022, Educatio, 31 (1), 14–29. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.2 
  • Obsuth, Ingrid – Murray, Aja Louise – Malti, Tina – Sulger, Philippe – Ribeaud, Denis – Eisner, manuel (2017): A non-bipartite propensity score analysis of the effects of teacher–student relationships on adolescent problem and prosocial behavior, Journal of Youth and Adolescence, 46, 1661–1687. DOI: https://doi.org/10.1007/s10964-016-0534-y
  • Polónyi István (2002): A cigány népesség demográfiai, iskolázottsági és foglalkoztatási helyzete, Iskolakultúra, 12 (8), 44–56.
  • Pusztai Gabriella (2008): A társadalmi tőke és az iskola. Kapcsolati erőforrások hatása az iskolai pályafutásra, Budapest, Új Mandátum.
  • Ragins, Belle Rose – Cotton, John L. (1999): Mentor functions and outcomes: A comparison of men and women in formal and informal mentoring relationships, Journal of Applied Psychology, 84 (4), 529–550. DOI: https://doi.org/10.1037//0021-9010.84.4.529
  • Therborn, Göran (szerk.) (2006): Inequalities of the World New Theoretical Frameworks: Multiple Empirical Approaches, London, Verso.
Hüse Lajos1486 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk