Máltai Tanulmányok | Gyógyító kert: természetalapú megoldás a mentális egészség támogatására

Megosztás

Szöveg beállítások

A természet mint gyógyszer, a mentális betegek mint a bioszféra óvói – előnyös kölcsönhatás a Gyógyító Kert Valóságlabor keretei között. Ökológusok, közösségfejlesztők, mentálhigiénés szakemberek az élővilág és az emberi psziché orvoslásáért.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A mentális egészség krízise egyre inkább érzékelhető világszerte, s ez összefügg a globális polikrízissel. E válságok enyhítését célozzák a természetalapú megoldások, amelyek révén a természettel együttműködve kezeljük problémáinkat. A természet mentális egészségre gyakorolt kedvező hatásán nyugvó természetalapú megoldások egy csoportját jelentik a gyógyító kertek. Ezek az ember és a természet kölcsönhatásában létrejövő olyan élőhelyek, amelyek egyszerre járulnak hozzá a biológiai sokféleség és a mentális egészség védelméhez. A Gyógyító Kert Valóságlabor keretében egy mentális betegségeket gyógyító hazai intézmény és külső szakemberek fogtak össze, hogy a kórházkertet gyógyító kertté tervezzék át a részvételi akciókutatás módszertanát követve. A sok szakterületről bevont tudás s a területen dolgozó és gyógyuló emberek, az ott élő és odalátogató állatok, illetve az ottani növények igényei és tapasztalatai együtt alakítják a gyógyító kertet.

Kulcsszavak: gyógyító kert, mentális egészség, természetalapú megoldások, részvételi akciókutatás

DOI: 10.56699/MT.2024.3.5

Napjainkban az egymással koevolúciós összeköttetésben lévő ökológiai, társadalmi, gazdasági rendszereink egyidejű válságát éljük meg, mely összetettsége miatt a polikrízis nevet kapta. Az említett rendszerek egymásra hatása révén az őket érintő válságok hatásai is összeadódnak, ez pedig az emberi társadalomra nézve még nagyobb kockázatot jelenthet (Lawrence et al., 2024). E sokféle válság részeként a mentális egészség krízisét is éljük a globális ökológiai válsággal összefüggésben (Kumar et al., 2023). Égető szükség van ezért olyan megoldásokra, amelyek révén fizikai és mentális értelemben egyaránt jobb életet élhetünk,

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: A Gyógyító Kert Valóságlabor főbb akciói 2023 szeptembere és 2024 májusa között. Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

Aerts, Raf – Honnay, Olivier – Van Nieuwenhuyse, An (2018): Biodiversity and human health, Mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces, British Medical Bulletin, 127 (1), 5–22. DOI: https://doi. org/10.1093/bmb/ldy021
Bauer, Willi (2023): Reframing urban nature-based solutions through perspectives of environmental justice and privilege, Urban Planning, 8 (1), 334–345. DOI: https://doi.org/10.17645/up.v8i1.6018
Bell, Sarah L. – Hickman, Clare – Houghton, Frank (2023): From therapeutic landscapes to therapeutic ‘sensescape’ experiences with nature? A scoping review, Wellbeing, Space and Society, 4, 100126. DOI: https://doi.org/10.1016/j. wss.2022.100126
Bell, Sarah J. – Instone, Lesley – Mee, Kathleen J. (2017): Engaged witnessing, Researching with the more-than-human, Area, 50 (1), 136–144. DOI: https://doi. org/10.1111/area.12346
Bratman, Gregory N. – Hamilton, J. Paul – Daily, Gretchen C. (2012): The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health, Annals of the New York Academy of Sciences, 1249 (1), 118–136. DOI: https://doi.org/10.1111/ j.1749-6632.2011.06400.x
COEVOLVERS (é. n.): About, https://co-evolvers.eu/about (letöltve: 2024. 05. 19.). Cooper Marcus, Clare – Barnes, Marni (szerk.) (1999): Healing Gardens, Therapeutic Benefits and Design Recommendations, New York, John Wiley & Sons.
ENOLL (é. n.): What are Living Labs, European Network of Living Labs, https://enoll.org/about-us/what-are-living-labs/ (letöltve: 2024. 06. 08.).
Fals-Borda, Orlando – Rahman, Md Anisur (1991): Action and Knowledge, Breaking the Monopoly with Participatory Action Research, New York, Apex Press. DOI: https://doi.org/10.3362/9781780444239.000
Frantzeskaki, Niki (2019): Seven lessons for planning nature-based solutions in cities, Environmental Science & Policy, 93, 101–111. DOI: https://doi.org/10.1016/j. envsci.2018.12.033
Harries, Bethany – Chalmin-Pui, Lauriane Suyin – Gatersleben, Birgitta – Griffiths, Alistair – Ratcliffe, Eleanor (2024): Identifying features within a garden linked to emotional reactions and perceived restoration, Cities & Health. DOI: https://doi.org/10.1080/23748834.2023.2300235
Herrmann-Pillath, Carsten – Hiedenpää, Juha – Soini, Katriina (2022): The co- evolutionary approach to nature-based solutions, A conceptual framework, Nature- Based Solutions, 2, 100011. DOI: https://doi.org/10.1016/j.nbsj.2022.100011
Herrmann-Pillath, Carsten – Sarkki, Simo – Maran, Timo – Soini, Katriina – Hiedenpää, Juha (2023): Nature-based solutions as more-than-human art, Co- evolutionary and co-creative design approaches, Nature-Based Solutions, 4. DOI: https://doi.org/10.1016/j.nbsj.2023.100081
Hossain, Mokter – Leminen, Seppo – Westerlund, Mika (2019): A systematic review of living lab literature, Journal of Cleaner Production, 213, 976–988. DOI: https://doi. org/10.1016/j.jclepro.2018.12.257
Kabisch, Nadja – Basu, Sukanya – Van den Bosch, Matilda – Bratman, Gregory N. – Masztalerz, Oskar (2023): Nature-based solutions and mental health, in McPhearson, Timon – Kabisch, Nadja – Frantzeskaki, Niki (szerk.): Nature- based Solutions in Cities, Cheltenham, Edward Elgar, 192–212. DOI: https://doi. org/10.4337/9781800376762.00019
Kántor Noémi – Gulyás Ágnes – Szkordilisz Flóra – Pásztor Péter – Kovács Attila – Kiss Márton (2017): Nature4Cities, A természetalapú megoldások (nature-based solutions) alkalmazási lehetőségei a várostervezésben, in Blanka Viktória – Ladányi Zsuzsanna (szerk.): Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században, Szeged, Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet, 295–304.
Kosztka Júlia (2022): Kint és bent, Outdoor módszerek és terek használata a magyarországi szociális munkában, Esély, 33 (1), 74–87. DOI: https://doi. org/10.48007/esely.2022.1.4
Kumar, Pushpam – Brander, Luke – Kumar, Manasi – Cuijpers, Pim (2023): Planetary health and mental health nexus, Benefit of environmental management, Annals of Global Health, 89 (1). DOI: https://doi.org/10.5334/aogh.4079
Lackey, Nancy Qwynne – Tysor, Deborah A. – McNay, G. David – Joyner, Leah – Baker, Kensey H. – Hodge, Camilla (2021): Mental health benefits of nature-based recreation, A systematic review, Annals of Leisure Research, 24 (3), 379–393. DOI: https://doi.org/10.1080/11745398.2019.1655459
Lawrence, Michael – Homer-Dixon, Thomas – Janzwood, Scott – Rockstöm, Johan – Renn, Ortwin – Donges, Jonathan F. (2024): Global polycrisis, The causal mechanisms of crisis entanglement, Global Sustainability, 7 (e6). DOI: https://doi.org/10.1017/sus.2024.1
Levin, Morten (2012): Academic integrity in action research, Action Research, 10 (2), 133–149. DOI: https://doi.org/10.1177/1476750312445034
Logghe, Sara – Schuurman, Dimitri (2017): Action research as a framework to evaluate the operations of a Living Lab, Technology Innovation Management Review, 7 (2), 35–41. DOI: https://doi.org/10.22215/timreview/1056
Málovics György (2019): Tudás létrehozása társadalmi hatással karöltve: a részvételi akciókutatás (RAK) megközelítése, Magyar Tudomány, 180 (8), 1147–1157. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.8.5
Maran, Timo (2020): Ecological repertoire analysis, A method of interaction-based semiotic study for multispecies environments, Biosemiotics, 13, 63–75. DOI: https://doi.org/10.1007/s12304-020-09378-9
Mihók Barbara – Fekete Márta – Frankó Luca – Martos Tamás – Pataki györgy – Sallay Viola – Báldi András (2021): Természet és lelki egészség, Vácrátót–Budapest, ELKH Ökológiai Kutatóközpont.
Nieberler-Walker, Katharina – Desha, Cheryl – Bosman, Caryl – Roiko, Anne – Caldera, Savindi (2023): Therapeutic hospital gardens, Literature review and working definition, Health Environments Research & Design Journal, 16 (4), 260–295. DOI: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/19375867231187154
Rákár-Szabó Natália – Kenézlői Eszter (2019): A tapasztalati tanulástól a kalandterápiáig, Az ‘Adventure Therapy’ eredete, kulcsfogalmai és alkalmazásának pszichoterápiás alapja, Serdülő- és Gyermekpszichoterápia, 12 (1), 67–92.
Reason, Peter (2006): Choice and quality in action research practice, Journal of Management Inquiry, 15 (2), 187–203. DOI: https://doi. org/10.1177/1056492606288074
Reason, Peter – Bradbury, Hilary (2001): Introduction, Inquiry and participation in search of a world worthy of human aspiration, in Reason, Peter – Bradbury, Hilary (szerk.): Handbook of Action Research, Participative Inquiry and Practice, London, SAGE, 1–14.
Remme, Devyn H. A. – Haarstad, Havard (2022): From instrumentalization to commoning, A critical review of participation in urban nature-based solutions, Frontiers in Sustainable Cities, 4, 917607. DOI: https://doi.org/10.3389/ frsc.2022.917607
Stigsdotter, Ulrika K. – Grahn, Patrik (2002): What makes a garden a healing garden?, Journal of Therapeutic Horticulture, 13, 60–69.
Summers, James K. – Vivian, Deborah N. (2018): Ecotherapy, A forgotten ecosystem service, A review, Frontiers in Psychology, 9, 1389. DOI: https://doi.org/10.3389/ fpsyg.2018.01389
Takácsné Zajacz Vera – Mezősné Szilágyi Kinga – Karlócainé Bakay Eszter (2021): Kórházkertek tervezési elvei az ökoszisztéma-szolgáltatás tükrében, 4D Tájépítészeti és Kertművészeti folyóirat, 59, 18–39.
Tallent, Theodore – Zabala, Aiora (2024): Social equity and pluralism in nature- based solutions, Practitioners’ perspectives on implementation, Environmental Science & Policy, 151, 103624. DOI: https://doi.org/10.1016/j.envsci.2023.103624
Ulrich, Roger S. (1984): View through a window may influence recovery from surgery, Science, 224 (4647), 420–421. DOI: https://doi.org/10.1126/ science.6143402
Whitmee, Sarah – Haines, Andy – Beyrer, Chris – Boltz, Frederick – Capon, Anthony G. – De Souza Dias, Braulio Ferreira et al. (2015): Safeguarding human health in the Anthropocene epoch, Report of The Rockefeller Foundation – Lancet Commission on planetary health, The Lancet, 386 (10007), 1973–2028. DOI: https://doi.org/10.1016/S0140-6736(15)60901-1
WHO (2022): World mental health report: transforming mental health for all, Geneva, WHO.
Xie, Linjun – Bulkeley, Harriet (2020): Nature-based solutions for urban biodiversity governance, Environmental Science & Policy, 110, 77–87. DOI: https://doi. org/10.1016/j.envsci.2020.04.002