Jelenleg olvasottAz ifjúsági gazdasági státusz, lakhatási jellemzők kockázatai és az otthonteremtési támogatások a… írta Fazekas AnnaHamarics Eszter27 perc Lakhatási helyzetkép – generációs metszetben Női lakhatási szegénység a Kádár-korszakban. Egy lakhatási pálya ko...
Megosztás Szöveg beállítások

Önállósodás kontra egzisztenciális kihívások – milyen okok rejlenek az elhúzódó felnőtté válás mögött ma Magyarországon? Kik számára nyújtanak megoldást az otthonteremtési támogatások, és miben bízhatnak a felzárkózó településeken élők? – körkép a magyar fiatalok lakhatási helyzetéről

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Az ifjúsági generáció nehézségei a munkaerőpiaci jelenlétet, a családalapítást, a gyermekvállaláshoz kötődő döntéseiket és lakhatási viszonyaikat is érintik. A hátrányos helyzetű településeken élő fiatalok életében mindezek a folyamatok más lehetőségekkel párosulnak, mint nagyvárosi kortársaik esetében, ami különösképp igaz a különböző otthonteremtési támogatások vonatkozásában, hiszen ezek feltételeit nem szociális alapon határozták meg, a lakhatási szegénységben élők nagy része számára e támogatások nem érhetők el. Az országos, nagymintás ifjúságkutatások, adatfelvételek eredményei révén, melyeket kiegészítenek a Felzárkózó települések program (FETE) adatgyűjtései, illetve az otthonteremtési támogatások adatai, keretben próbáljuk felvázolni az ifjúság lakhatási, gazdasági kitettségét. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az ifjúsági makroadatokat a lokális adottságok, illetve a FETE szemszögéből értelmezzük, valamint ezek hozzájáruljanak az ifjúsági helyzetkép diverz leírásához.

 

Kulcsszavak: lakhatás, lakhatási szegénység, felzárkózó települések, ifjúság, családpolitika

DOI: 10.56699/MT.2024.1.4

Az ifjúsági generáció nehézségei a munkaerőpiaci jelenlétet, a családalapítást és a gyermekvállaláshoz kötődő döntéseiket, valamint a lakhatási viszonyaikat is érintik. Miközben a fiatal felnőttek kutatása terén egyre jellemzőbb a posztadoleszcencia mint az elhúzódó önállósodás vizsgálata, addig ennek differenciált megjelenési formái kevésbé hangsúlyosak. A hátrányos helyzetű településeken élő fiatalok életében az önállósodási folyamatok más lehetőségekkel párosulnak, mint nagyvárosi kortársaik esetében. Cikkünkben szeretnénk az országos, nagymintás ifjúságkutatások eredményei révén egyfajta

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

  1. táblázat: A családpolitikai intézkedések ismerete, igénybevétele a 15–29 évesek körében. Forrás: Magyar Ifjúság Kutatás 2020.
  2. táblázat: Életesemények előfordulása a szubjektív státusz metszetében. Forrás: Magyar Ifjúság Kutatás 2020.
  3. táblázat: A főtevékenység és a szubjektív státusz kapcsolata. Forrás: Magyar Ifjúság Kutatás 2020.
  4. táblázat: A legmagasabb iskolai végzettség és a szubjektív státusz kapcsolata. Forrás: Magyar Ifjúság Kutatás 2020.
  5. táblázat: A jelenlegi életszínvonallal és anyagi helyzettel való elégedettség és a szubjektív státusz kapcsolata. Forrás: Magyar Ifjúság Kutatás 2020.
  6. táblázat: A családtámogatási intézkedések ismeretének és a szubjektív státusznak a kapcsolata. Forrás: Magyar Ifjúság Kutatás 2020.
  7. táblázat: Egzisztenciális jellemzők előfordulása a 15–29 évesek háztartásaiban. Forrás: FETE-adatbázis.
  8. táblázat: A lakások komfortfokozata a 15–29 évesek háztartásait Forrás: FETE-adatbázis.
  9. táblázat: A lakások helyiségei a 15–29 évesek háztartásait Forrás: FETE- adatbázis.
  10. táblázat: A lakások közművesítésének megléte a 15–29 évesek háztartásaiban. Forrás: FETE-adatbázis.

Felhasznált irodalom

  • Anderloni, Luisa – Bacchiocchi, Emanuele – Vandone, Daniela (2012): Household financial vulnerability, An empirical analysis, Research in Economics, 66 (3), 284–296. DOI: https://doi.org/10.1016/j.rie.2012.03.001
  • Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris. Csizmadia Zoltán (2018): Anyagi helyzet – gazdasági erőforrások, in Nagy Ádám (szerk.): Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016, Budapest, Excenter Kutatóközpont, 178–203.
  • Csizmadia Zoltán (2022): Az ifjúság anyagi helyzete, in Nagy Ádám (szerk.): A lábjegyzeten is túl, Magyar ifjúságkutatás 2020, Budapest, Szociális Demokráciáért Intézet – Excenter Kutatóközpont, 134–161.
  • Éber Márk Áron (2020): A csepp, A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete, Budapest, Napvilág.
  • Fazekas Anna (2023): A státuszészlelés hatása a jövőtervezésre és családalapításra, in Csepeli György – Örkény Antal (szerk.): kötő-jelek 2023, Válogatás az ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola műhelytanulmányaiból, Budapest, ELTE TáTK, 8–21., https://tatk.elte.hu/dstore/document/2496/TaTK_Kotojelek_2023.pdf   (letöltve: 2024. 01. 21.).
  • Fazekas Anna – Nagy Ádám – Monostori Kristóf (2019): Generációs problématérkép, A fiatalok legégetőbb problémái a 2016-os ifjúságkutatás alapján, Szociálpedagógia, 7 (13), 58–73.
  • Ferge Zsuzsa (2000): A társadalom pereme és az emberi méltóság, Esély, 11 (1), 42–48., https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/79662/esely_2000_1_42. pdf?sequence=1 (letöltve: 2024. 01. 21.).
  • FETE (é. n.): Felzárkózó települések, A programról, https://fete.hu/a-programrol/ (letöltve: 2023. 12. 08.).
  • FETE-adatbázis: EFOP-1.4.5-20-2020-00001 keretében felvett háztartási kérdőívek, fete.hu (letöltve: 2024. 01. 21.).
  • Gábos András (2005): A magyar családtámogatási rendszer termékenységi hatásai, PhD- értekezés, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, https://phd.lib.uni-corvinus. hu/79/1/gabos_andras.pdf (letöltve: 2024. 01. 21.).
  • Hegedüs József – Székely Judit (2022): Lakásárak, jövedelmek és területi egyenlőtlenségek, in Kolosi Tamás – Szelényi Iván – Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport 2022, Budapest, TÁRKI, 71–91., DOI: https://doi.org/10.61501/ TRIP.2022.4
  • Horváth Nóra (é. n.): Kőszén, papír, kinyílt társadalmi olló – Az energiaszegénység, Energiaklub.hu, https://energiaklub.hu/cikk/koszen-papir-kinyilt-tarsadalmi- ollo-4947 (letöltve: 2023. 12. 10.).
  • KINCS (2022): A CSOK igénybevétele a Felzárkózó települések programban részt vevő 118 településen, Gyorsjelentés, https://www.koppmariaintezet.hu/docs/CSOK_ FeTe118_2021_elemzes.pdf (letöltve: 2023. 11. 20.).
  • Kormány (2019): 1404/2019. (VII. 5.) Korm. határozat a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának megalapozásáról, https://njt.hu/ jogszabaly/2019-1404-30-22 (letöltve: 2024. 01. 21.).
  • KSH (2022): Népszámlálás 2022, https://nepszamlalas2022.ksh.hu/ (letöltve: 2023.03.)
  • Magyar Ifjúság Kutatás 2020, http://www.ncsszi.hu/ifjusag/magyar-ifjusag-2020 (letöltve: 2024. 01. 21.).
  • Magyar Országgyűlés (2019): 2019. évi XXXII. törvény a családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról, https://mkogy.jogtar.hu/ jogszabaly?docid=A1900032.TV#lbj0idc58c (letöltve: 2024. 01. 21.).
  • MMSZA (2022): Lakhatás RRF, https://maltaialapitvany.hu/szakteruletek/ lakhatas/lakhatas-rrf/ (letöltve: 2023. 12. 04.).
  • MNB (2023): Hitelezési folyamatok, 2023. szeptember, https://www.mnb.hu/letoltes/ hitelezesi-folyamatok-2023-szeptember-hu.pdf (letöltve: 2024. 01. 21.).
  • Németh Erzsébet – Zsótér Boglárka – Béres Dániel (2018): A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében, Pénzügyi Szemle, 65 (2), 281–308., DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_2_8
  • Refworld (1991): CESCR General Comment No. 4: The Right to Adequate Housing (Art. 11 (1) of the Covenant, https://www.refworld.org/pdfid/47a7079a1.pdf (letöltve: 2023.12. 04.).
  • Somlai Péter – Bognár Virág – Tóth Olga – Kabai Imre (2007): Új ifjúság, Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről, Budapest, Napvilág.
  • Vaskovics László (2000): A posztadoleszcencia szociológiai elmélete, Szociológiai Szemle, 10 (4), 3–20.
Fazekas AnnaHamarics Eszter487 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

Az írás a falon

Eljön-e a „minőségi forradalom”, ami a fenntartható növekedésből sarjad, vagy az emberi és a gépi intelligencia szingularitása, az Ember 2.0…

2024/3 | 6-12.
Tovább

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked!

OKBővebb információk