Máltai Tanulmányok | Az idősödő európai társadalmak kihívásai. Demográfiai változások és társadalmi alkalmazkodás

Megosztás

Szöveg beállítások

Mit árul el a piramis, a harang vagy a hagyma alakú korfa? Megoldást jelenthet-e az elöregedő társadalmak válságára a bevándorlás? Melyik régiókban a legmagasabb a várható élettartam Magyarországon? Demográfiai körkép hazánk határain innen és túl.

Absztrakt

Az európai társadalmak egyik meghatározó hosszú távú demográfiai folyamata a népesség elöregedése, amelyet elsősorban a tartósan alacsony termékenység, a várható élettartam növekedése és a migrációs folyamatok alakítanak. A tanulmány célja bemutatni a népesség öregedésének legfontosabb demográfiai folyamatait és főbb társadalmi, gazdasági következményeit, figyelmet fordítva az európai országok közötti, valamint Magyarországon belüli területi különbségekre. Az áttekintett folyamatok alapján megállapítható, hogy az idősödés üteme és következményei jelentős területi és országok közötti eltéréseket mutatnak, és különösen kedvezőtlen helyzet alakulhat ki azokban a térségekben, ahol az alacsony termékenység a munkaképes korú népesség elvándorlásával és az időskorú népesség növekvő arányával párosul. A demográfiai alkalmazkodás ezért több terület összehangolt beavatkozását igényli.

Kulcsszavak: idősödés, termékenység, területi különbségek, migráció, várható élettartam

DOI: 10.56699/MT.2026.3.1

Cikk felolvasása00:00

Európa társadalmainak egyik meghatározó hosszú távú folyamata a népesség idősödése (Kolozsvári et al., 2026; Pári et al., 2024). A jelenség nem pusztán a 65 év felettiek számának növekedését jelenti, hanem a teljes korstruktúra átalakulását: az alacsonyabb születésszám következtében a fiatalabb korosztályok létszáma csökken, miközben a várható élettartam növekedése miatt az idősebb korosztályok aránya és létszáma egyaránt emelkedik. A folyamat következményei túlmutatnak a demográfiai hatásokon, és közvetlenül érintik az országok munkaerőpiacát, nyugdíjrendszerét, egészségügyi és szociális ellátórendszerét, valamint az államháztartások fenntarthatóságát. A különböző országok azonban nem azonos demográfiai helyzetből indulnak, és az idősödés üteme, valamint annak társadalmi következményei is jelentősen eltérhetnek.

Jelen tanulmány nem törekszik a társadalmak demográfiai öregedését meghatározó valamennyi folyamat teljes körű bemutatására, mivel a jelenség összetettsége és sokrétűsége nem teszi lehetővé valamennyi aspektus részletes vizsgálatát. Az írás célja bemutatni a népesség öregedésének legfontosabb demográfiai folyamatait és tendenciáit, ezáltal átfogóbb képet adva a népesség korstruktúrájának változásáról, valamint az ebből fakadó jelenlegi és várható jövőbeli kihívásokról.

A KORFÁK KÜLÖNBÖZŐSÉGE

A népesség korstruktúrájának szemléltetésére a demográfiában széles körben alkalmazott eszköz a korfa(1). Ez nem csupán egy adott időpont népességszerkezetét mutatja be, hanem a korábbi évtizedek demográfiai folyamatainak összegzett eredményét is tükrözi. Alakját és belső szerkezetét elsősorban a termékenység, a halandóság és a vándorlás hosszabb távú alakulása formálja. A népesség fejlődési

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Alho, Juha M. (2008): Migration, fertility, and aging in stable populations, Demography, 45 (3), 641–650. DOI: https://doi.org/10.1353/dem.0.0021

Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába, Budapest, Osiris.

Bagavos, Christos (2022): On the contribution of foreign-born populations to overall population change in Europe: Methodological insights and contemporary evidence for 31 European countries, Demographic Research, 46, 7, 179–216. DOI: https://doi.org/10.4054/DemRes.2022.46.7

CSO (2025): Population and Migration Estimates, Central Statistics Office, 2025. 04., Ireland, https://www.cso.ie/en/releasesandpublications/ep/p-pme/populationandmigrationestimatesapril2025/ (letöltve: 2026. 09. 16.).

European Commission (2024): 2024 Ageing Report Economic and budgetary projections for the EU Member States (2022-2070), https://economy-finance.ec.europa.eu/document/download/971dd209-41c2-425d-94f8-e3c3c3459af9_en?filename=ip279_en.pdf (letöltve: 2026. 09. 10.).

Eurostat (2019): Projected old-age dependency ratio, 2100 (EU=57%), https://ec.europa.eu/eurostat/documents/4187653/9451024/Population_projections_2100_2/7410c021-95ef-4e36-bd85-c1baabe6c5e6?t=1562597107320 (letöltve: 2026. 08. 28.).

Eurostat (2020): Ageing Europe, LOOKING AT THE LIVES OF OLDER PEOPLE IN THE EU, Publications Office of the European Union, https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/11478057/KS-02-20-655-EN-N.pdf/9b09606c-d4e8-4c33-63d2-3b20d5c19c91?t=1604055531000 (letöltve: 2026. 08. 29.).

Eurostat (2025a): Old-age-dependency ratio, https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/tps00198/default/bar?lang=en (letöltve: 2026. 08. 28.).

Eurostat (2025b): Key figures on the EU in the world – 2025 edition, https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-key-figures/w/ks-01-25-002 (letöltve: 2026. 09. 10.).

Eurostat (2025c): Healthy life years by sex (from 2004 onwards) – Methodology and metadata, https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/hlth_hlye_esms.htm?utm#shortdata_descrDisseminated (letöltve: 2026. 09. 10.).

Eurostat (2026a): Demography of Europe – 2026 edition, https://ec.europa.eu/eurostat/web/interactive-publications/demography-2026 (letöltve: 2026. 09. 16.).

Eurostat (2026b): Fertility statistics, https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Fertility_statistics (letöltve: 2026. 08. 29.).

Ghio, D – Goujon, A. – Natale, F. (2022): Assessing the demographic impact of migration on the working-age population across European territories, Demographic Research, 46, 9, 261–272. DOI: https://doi.org/10.4054/DemRes.2022.46.9

Hablicsek László (2003): A népességreprodukció területi aspektusairól, Demográfia, 46 (1), 45–72.

INE (2025): Statistics on Migrations and Changes of Residence (SMCR) Year 2024, Instituto Nacional Estadistica, https://www.ine.es/dyngs/Prensa/en/EMCR2024.htm (letöltve: 2026. 09. 17.).

Kapitány Balázs (szerk.) (2015): Demográfiai fogalomtár, Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, https://demografia.hu/hu/letoltes/kiadvanyok/Demografiai-Fogalomtar.pdf (letöltve: 2026. 08. 28.).

Kitao, Sagiri – Yamada, Tomoaki (2026): Survey of demographics, family, and fiscal sustainability in Japan: macroeconomic approaches, The Japanese Economic Review, 77, 471–507. DOI: https://doi.org/10.1007/s42973-026-00250-y

Kolozsvári Krisztina – Gyorgyovich Miklós – Pillók Péter (2026): A társadalmak öregedésének globális trendjei és alkalmazkodási stratégiái, Századvég, 5 (3), 11–38. DOI: https://doi.org/10.65295/SZF.2025.3-1

Koutsogeorgopoulou, Vassiliki – Morgavi, Hermes (2025): Ageing populations, their fiscal implications and policy responses, OECD Economics Department Working Papers, No. 1844, OECD Publishing, Paris, DOI: https://doi.org/10.1787/6aec03b3-en

KSH (2021): A várható élettartam. Fenntartható fejlődés indikátorai, https://www.ksh.hu/ffi/1-10.html (letöltve: 2026. 09. 10.).

KSH (2022): Időskorúak eltartottsági rátája, 2022 (%), https://map.ksh.hu/nepszamlalas/?locale=hu (letöltve: 2026. 08. 28.).

KSH (2026): Eltartottsági ráta – Definíciók, https://www.ksh.hu/sdg/1-1-sdg-1.html (letöltve: 2026. 08. 28.).

Miles, David (2023): Macroeconomic impacts of changes in life expectancy and fertility, The Journal of the Economics of Ageing, 24 (2), 100425. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jeoa.2022.100425

NIS (2025): The usually resident population* decreasing as of January 1 st 2025 while the international migration balance remained positive in 2024, National Institute of Statistics, https://insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/poprez_ian2025e.pdf (letöltve: 2026. 09. 17.).

OECD (2023): OECD Regional Outlook 2023: The Longstanding Geography of Inequalities,

OECD Publishing, Paris. DOI: https://doi.org/10.1787/92cd40a0-en

OECD (2024a): OECD Regions and Cities at a Glance 2024, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/f42db3bf-en

OECD (2024b): OECD Pensions Outlook 2024: Improving Asset-backed Pensions for Better Retirement Outcomes and More Resilient Pension Systems, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/51510909-en

OECD (2025a): The Economic Benefit of Promoting Healthy Ageing and Community Care, OECD Health Policy Studies, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/0f7bc62b-en

OECD (2025b): Pensions at a Glance 2025: OECD and G20 Indicators, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/e40274c1-en

OECD (2025c): OECD Employment Outlook 2025: Can We Get Through the Demographic Crunch?, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/194a947b-en

OECD (2025d): OECD Reviews of Labour Market and Social Policies: Bulgaria 2025, OECD Reviews of Labour Market and Social Policies, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/81e7cac7-en

OECD (2025e): OECD Reviews of Labour Market and Social Policies: Romania 2025, OECD Reviews of Labour Market and Social Policies, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/f0532908-en

OECD (2025f): Health at a Glance 2025: OECD Indicators, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/8f9e3f98-en

OECD (2026): Financing of Social Protection, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/b384fd31-en

OECD – EC-JRC (2021): Access and Cost of Education and Health Services: Preparing Regions for Demographic Change, OECD Rural Studies, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/4ab69cf3-en.

OECD – European Commission (2024): Health at a Glance: Europe 2024: State of Health in the EU Cycle, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/b3704e14-en

Pári András – Rövid Irén – Fűrész Tünde (2024): Population of Europe – from a Hungarian perspective, in Barzó Tímea (szerk.): Demographic Challenges in Central Europe: Legal and Family Policy Response, Miskolc–Budapest, Studies of the Central European Professors’ Network, 47–79. DOI: https://doi.org/10.54237/profnet.2024.tbdecce_2

Pénzes János (2024): A magyarországi belföldi vándorlás néhány területi jellemzője, 1990–2022, Területi Statisztika, 64 (6), 779–800. DOI: https://doi.org/10.15196/TS640604

Pongrácz Tiborné (2013): A Ratkó-korszak, Korfa, 13 (1), 1–4. DOI: https://doi.org/10.55954/AP.2013.4.519

Pop-Eleches, Cristian (2006): The impact of an abortion ban on socioeconomic outcomes of children: Evidence from Romania, Journal of Political Economy, 114 (4), 744–773. DOI: https://doi.org/10.1086/506336

Republic Of Bulgaria National Statistical Institute (2025): Population And Demographic Processes – 2025 – Final Data, https://www.nsi.bg/en/file/35195/ population_and_demographic_processes%20EN.pdf (letöltve: 2026. 09. 17.).

Sicsic, Michaël – Hourani, Diana (2026): The impact of population ageing on tax revenues in OECD countries, OECD Taxation Working Papers, No. 75, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/94cbc7e5-en

Tóth Géza – Kincses Áron – Kovács Marcell (2024): A termékenység térbelisége Magyarországon, 2021, Területi Statisztika, 64 (1), 30–50. DOI: https://doi.org/10.15196/TS640102

United Nations (2024): World Population Prospects 2024: Summary of Results, UN DESA/ POP/2024/TR/NO. 9., New York, United Nations, https://population.un.org/wpp/assets/Files/WPP2024_Summary-of-Results.pdf (letöltve: 2026. 09. 20.).

United Nations Population Fund (2025): World Population Dashboard: Total fertility rate, per woman, 2025, https://www.unfpa.org/data/world-population-dashboard (letöltve: 2026. 08. 29.).

WBG (2025): Age dependency ratio, old (% of working-age population), Japan, World Bank Group, https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.DPND. OL?end=2025&locations=JP&start=1960&view=chart (letöltve: 2026. 08. 18.).

WHO (2021): Decade of Healthy Ageing: Baseline Report, Geneva, World Health Organization, https://www.who.int/publications/i/item/9789240017900 (letöltve: 2026. 09. 16.).

WHO (2025): From loneliness to social connection: charting a path to healthier societies. Report of the WHO Commission on Social Connection, Geneva, World Health Organization,

https://www.who.int/publications/i/item/978240112360 (letöltve: 2026. 09. 16.).

Tossou Edgard Marcel