Jelenleg olvasottKonfliktusok a digitáliseszköz-használat körül írta Princz KatalinPilinszki Attila40 perc Élményalapú megközelítés a serdülőkori alkoholfogyasztás prevenciójában... Látni és láttatni – a vizualitás kiaknázatlan lehetőségei a segítő...
Megosztás Szöveg beállítások

Az okostelefonok, tabletek használata már a legfiatalabb korosztály esetében is strukturáló tényezővé vált a családok életében. De hogyan lehet megtalálni a jó megoldásokat a gyorsan változó világunk kihívásaira a mediáció segítségével?

Absztrakt

A családi és kamaszmediációban is egyre gyakoribb konfliktusforrás a digitáliseszköz-használat. Az online világhoz kapcsolódás már mélyebb kapcsolati és nevelési dilemmákat is érint. A szülők gyakran nem értenek egyet, hogy milyen korlátokkal engedhető egy kiskorú a digitális térbe. Célunk valós esetek tükrében bemutatni, hogyan gondolkodnak erről a családtagok, és mit ad, ha közvetítőhöz fordul a család. A mediátori gyakorlatból merített tapasztalatok irányt mutatnak, hogy miként válhat az otthon biztonságos, ám megengedő közeggé a gyermekek számára, akik a digitális eszközöket már sem a tanulásban, sem szociális kapcsolataikban nem nélkülözhetik. Szakirodalmi áttekintést követően összegezzük, miként érdemes a témáról partnerként beszélgetni, elkerülve a család békéjét feldúló ellenségeskedést. A való életből vett példák tanulságai a segítő szakemberek számára is hasznos szempontokat kínálnak a digitális korszak családi konfliktusainak megértéséhez, támogatásához.

 

Kulcsszavak: digitális eszközök, konfliktusok, mediáció, gyermekek és szülők digitáliseszköz-használata

DOI: 10.56699/MT.2025.4.8

 

Cikk felolvasása00:00

A családi és kamaszmediációban is egyre gyakrabban jelenik meg konfliktusforrásként a digitáliseszköz-használat, amely számos feszültséget és elmélyülő vitákat eredményez. Tanulmányunk gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az online világhoz kapcsolódás nem pusztán technikai vagy szabályozási kérdés, hanem mélyebb kapcsolati és nevelési dilemmákat is felvet.

Jelen cikk tíz megtörtént esetet vizsgál, amelyek részben a saját mediációs gyakorlatunkból származnak, részben pedig más hazai mediátorokkal készített interjúk alapján dolgoztuk fel őket. A kutatáshoz 2025. június–július folyamán kerestünk meg olyan hazai mediátorokat, akik lezárt eseteikről anonimizált módon, a titoktartás megsértése nélkül, a szakmai tanulságokra koncentrálva tudtak beszámolni. Olyan esetekre voltunk kíváncsiak, melyekben a digitáliseszköz-használat jelentős szerepet játszott. Felhívásunkra öt mediátor jelentkezett, akik tíz esetről számoltak be. Ezeket mediátori interjú formájában rögzítettük, majd elemeztük őket. Kérdéseink az esetben szereplő család tagjaira, a mediációs folyamat lefolytatásának mikéntjére és az eset utóéletére vonatkoztak. A történetek lejegyzése során a szereplők beazonosíthatóságát elkerülendő több olyan részletet megváltoztattunk, amelyek a tartalmi és tanulságbeli relevancia szempontjából lényegtelenek voltak. Kutatásunk célja elsősorban az volt, hogy megvizsgáljuk, valóban megjelenik-e már – és ha igen, akkor milyen formában – a hazai mediátorok napi gyakorlatában a digitáliseszköz-használat mint konfliktusforrás, másodsorban pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy tudnak-e a mediátorok érdemben segíteni a családoknak ezekben a helyzetekben. Ugyanis a szülők mindennapi kihívásai közé

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

  1. táblázat: A vizsgált mediációs esetek főbb jellemzői. Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

  • Auxier, Brooke – Anderson, Monica – Perrin, Andrew – Turner, Erica (2020): Parenting Children in the Age of Screen, https://www.pewresearch.org/internet/2020/07/28/parenting-children-in-the-age-of-screens/ (letöltve: 2025.18.).
  • Bethesda Gyermekkórház (2025): Mozdulj rá a valóságra! – 30 + 8 ötlet a képernyőidő csökkentésére, Bethesda Gyermekkórház – Innovatív Egészségpedagógia – Aktív Magyarország – Ne találj kifogást!, https://www.bethesda.hu/letoltesek/kepernyokcsokkento-ebook-bethesda-2024-teljes.pdf (letöltve: 2025. 08. 18.).
  • BIK (2022): Better Internet for Kids, https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/ policies/strategy-better-internet-kids (letöltve: 2025. 08. 18.).
  • Bjelland, Mona – Soenens, Bart – Bere, Elling – Kovács, Éva – Lien, Nanna – Maes, Lea – Manios, Yannis – Moschonis, George – Velde, Saskia J. te (2015): Associations between parental rules, style of communication and children’s screen time, BMC Public Health, 15 (1002). DOI: https://doi.org/10.1123/jpah.2022-0085
  • Blum-Ross, Alicia – Livingstone, Sonia (2018): The trouble with “screen time” rules, in Mascheroni, Giovanna – Ponte, Cristina – Jorge, Ana (szerk.): Digital Parenting. The Challenges for Families in the Digital Age, Göteborg, Nordicom, 179–187,   https://www.diva-portal.org/smash/get/diva2:1535910/FULLTEXT01.pdf (letöltve: 2025. 08. 18.).
  • Brushe, Mary E. – Haag, Dandara G. – Melhuish, Edward C. – Reilly, Sheena – Gregory, Tess (2025): Screen time and parent-child talk when children are aged 12 to 36 months, JAMA Pediatrics, 178 (4), 369–375. DOI: https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2023.6790
  • Clark, Lynn Schofield (2011): Parental mediation theory for the digital age, Communication Theory, 21 (4), 323–343. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1468-2885.2011.01391.x
  • Digital Services Act (2022): The Digital Services Act – Ensuring a Safe and Accountable Online Environment, https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/ priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/digital-services-act_en (letöltve: 2025.18.).
  • Domoff, Sarah E. – Radesky, Jenny S. – Harrison, Kristen – Riley, Hurley O. – Lumeng, Julie C. – Miller, Alison L. (2018): A naturalistic study of child and family screen media and mobile device use, Journal of Child and Family Studies, 28, 401–410. DOI: https://doi.org/10.1007/s10826-018-1275-1
  • Kertész Tibor (2010): Mediáció a gyakorlatban, Miskolc, Bíbor Kiadó. Konfliktusok (2025): Digitális eszközök használata körül kialakult konfliktusok, https://www.konfliktuskezeles-vitarendezes.hu/digitalis-eszkozok (letöltve: 2025. 08. 18.).
  • Konok, Veronika – Binet, Marie-Andrée – Korom, Ágnes – Pogány, Ákos – Miklósi, Ádám – Fitzpatrick, Caroline (2024): Cure for tantrums? Longitudinal associations between parental digital emotion regulation and children’s self-regulatory skills, Developmental Psychopathology and Mental Health, 3. DOI: https://doi.org/10.3389/frcha.2024.1276154
  • Konok, Veronika – Bunford, Nóra – Miklósi, Ádám (2017): Associations between child mobile use and digital parenting style in Hungarian families, Journal of Children and Media, 14 (1), 91–109. DOI: https://doi.org/10.1080/17482798.2019.1684332
  • Kopcsó Krisztina – Ökrös Fruzsina – Boros Julianna (2024): A digitális médiahasználat jellemzői és korrelátumai másfél éves korban: egy reprezentatív magyarországi felmérés eredményei, Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 12 (2), 306–333.  DOI:  https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.306.333
  • Kutrovátz, Kitti (2022): Parental mediation of adolescents’ technology use, Intersections. East European Journal of Society and Politics, 8 (3), 99–117. DOI: https://doi.org/10.17356/ieejsp.v8i3.864
  • Liszkai-Peres, Krisztina – Budai, Zsófia – Kocsis, Adrienn – Jurányi, Zsolt – Pogány, Ákos – Kampis, György – Miklósi, Ádám – Konok, Veronika (2024): Association between the use of mobile touchscreen devices and the quality of parent-child interaction in preschoolers, Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 3. DOI: https://doi.org/10.3389/frcha.2024.1330243
  • Livingstone, Sonia – Stoilova, Mariya – Nandagiri, Rishita (2019): Children’s data and privacy online: Growing up in a digital age. An evidence review, London, London School of Economics and Political Science, https://eprints.lse.ac.uk/101283/1/Livingstone_childrens_data_and_privacy_online_evidence_review_published.  pdf (letöltve: 2025. 08. 18.).
  • Madigan, Sheri – Browne, Dillon – Racine, Nicole – Mori, Camille – Tough, Suzanne (2025): Association between screen time and children’s performance on a developmental screening test, JAMA Pediatrics, 173 (3), 244–250. DOI: https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2018.5056
  • Madigan, Sheri – McArthur, Brae Anne – Anhorn, Cinana – Eirich, Rachel – Christakis, Dimitri A. (2020): Association between screen use and child language skills: A systematic review and meta-analysis, JAMA Pediatrics, 174 (7), 665–675.  DOI:  https://doi.org/10.1001/jamapediatrics.2020.0327
  • Mares, Marie-Louise – Stephenson, Laura – Martins, Nicole – Nathanson, Amy I. (2018): A house divided: Parental disparity and conflict over media rules predict children’s outcomes, Computers in Human Behavior, 81, 177–188. DOI: https://doi.org/10.1016/j.chb.2017.12.009
  • Matthes, Jörg – Thomas, Marina F. – Stevic, Anja – Schmuck, Desirée (2021): Fighting over smartphones? Parents’ excessive smartphone use, lack of control over children’s use, and conflict, Computers in Human Behavior, 116. DOI: https://doi.org/10.1016/j.chb.2020.106618
  • McDaniel, Brandon T. – Coyne, Sarah M. (2016): Technology interference in the parenting of young children: Implications for mothers’ perceptions of coparenting, The Social Science Journal, 53 (4), 435–443. DOI: https://doi.org/10.1016/j.soscij.2016.04.010
  • McDaniel, Brandon T. – Walker, Jade Summerhays (2024): Coparenting of child media use and associations with child media limits and frequency of media use in the United States, Journal of Children and Media, 19 (1), 156–174. DOI: https://doi.org/10.1080/17482798.2024.2402270
  • Nagy, Beáta – Kutrovátz, Kitti – Király, Gábor – Rakovics, Márton (2022): Parental mediation in the age of mobile technology, Children and Society, 37 (2), 424–451. DOI: https://doi.org/10.1111/chso.12599
  • NMHH (2021): A „Gyermekek a neten és digitális szülőség 2020” kutatás eredményei, https://nmhh.hu/dokumentum/224643/mediahasznalat2020rovid1109.pdf    (letöltve: 2025. 08. 18.).
  • Numata-Uematsu, Yurika – Yokoyama, Hiroyuki – Sato, Hiroki – Endo, Wakaba – Uematsu, Mitsugu – Nara, Chieko – Kure, Shigeo (2018): Disorder and early media exposure: Neurobehavioral symptoms mimicking autism spectrum disorder, Journal of Medical Investigation, 65 (3.4). DOI: https://doi.org/10.2152/jmi.65.280
  • Peternák Magdolna (2024): Gyereknevelés, okoseszközök, negatív hatások, virtuális autizmus (podcast), https://www.youtube.com/watch?v=pWIZsSEQWJs (letöltve: 2025. 08. 18.).
  • Pogány Ákos (2024): A járvány rövid és hosszú távú hatásai óvodáskorú gyerekek digitáliseszköz-használatára és szociokognitív fejlődésére (kutatás folyamatban az ELTE Alpha Generation Labon belül, az eredmények még csak konferencia-előadás és interjú formájában érhetők el), https://mta.hu/tudomanyunnep2024/poszt-covid-virtualis-autizmust-okoz-az-ovisok-kutyuhasznalata-interju-pogany-akos-etologussal-114035 (letöltve: 2025. 08. 18.).
  • Rescorla, Leslie (2009): Age 17 language and reading outcomes in late-talking toddlers: Support for a dimensional perspective on language delay, Journal of Speech, Language, and Hearing Research, 52 (1), 16–30. DOI: https://doi.org/10.1044/1092-4388(2008/07-0171)
  • Réz, K. – Nagy, Z. Z. (2024): The use of digital devices and changing habits among generation alpha in Hungary. DOI: https://doi.org/10.1556/2066.2023.00051
  • Rose, Chad A. – Tynes, Brendesha M. (2015): Longitudinal associations between cybervictimization and mental health among U.S. adolescents, Adolescent Health, 57 (3), 305–312. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2015.05.002
  • Szakértői charta (2025): Szakértői konszenzus a gyermekek és serdülők képernyőhasználatáról, https://mvszsz.hu/index.php/hu/232-szakertoi-konszenzus-a-gyermekek-es-serdu-lok-kepernyohasznalatarol (letöltve: 2025. 08. 18.).
  • Tang, Lisa – Darlington, Gerarda – Ma, David W. L. – Haines, Jess – Guelph Family Health Study (2018): Mothers’ and fathers’ media parenting practices associated with young children’s screen-time: A cross-sectional study, BMC Obesity, 5 (37). DOI: https://doi.org/10.1186/s40608-018-0214-4
  • Tomopoluos, Suzy – Dreyer, Benard P. – Berkule, Samantha – Fierman, Arthur H. –Brockmeyer, Carolyn – Mendelsohn, Alan L. (2010): Infant media exposure and toddler developmenty, JAMA Pediatrics, 164 (12), 1105–1111. DOI: https://doi.org/10.1001/archpediatrics.2010.235
  • Tsomokos, Dimitris I. – Slavich, George M. (2024): Bullying fosters interpersonal distrust and degrades adolescent mental health as predicted by Social Safety Theory, Nature Mental Health, 2, 328–336. DOI: https://doi.org/10.1038/s44220-024-00203-7
  • UNICEF (2025): Childhood in a DigitalWorld: Screen time, skills and mental health, https://www.unicef.org/innocenti/reports/childhood-digital-world    (letöltve: 2025. 08. 18.).
  • Wieprecht, Jennifer – Gomes, Delphina – Morassutti Vitale, Federico – Manai, Simone Katrin – Shamas, Samar – Müller, Marcel – Baethmann, Maren – Tengler, Anja – Riley, Roxana – Mandilaras, Guido – Haas, Nikolaus Alexander – Schrader, Meike (2025): Influence of Screen Time on Physical Activity and Lifestyle Factors in German School Children: Interim Results from the Hand-on-Heart-Study (“Hand aufs Herz”). DOI: https://doi.org/10.3390/children12050576
  • Wu, Yan – Ye, Sunyue (2022): Longitudinal association of changes in parental correlates with screen time in Chinese preschoolers, Journal of Physical Activity and Health, 20 (8), 727–734. DOI: https://doi.org/10.1123/jpah.2022-0085
  • Zablotsky, Benjamin – Ng, Amanda E. – Black, Lindsey I. – Haile, Gelila – Bose, Jonaki – Jones, Jessica R. – Blumberg, Stephen J. (2025): Associations between screen time use and health outcomes among US teenagers, Preventing Chronic Disease, 22. DOI: http://dx.doi.org/10.5888/pcd22.240537
Princz KatalinPilinszki Attila1310 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk