Hátralékok és szegénységi kockázat – a hátralékok előfordulását meghatározó társadalmi tényezők elemzése

Hegedűs JózsefKatona Nóra

2019/3-4 | 211-226.kb. 27 perc (15 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

A tanulmány a KSH 2015-ös felvételének segítségével a hátralékosság kialakulását elemzi, amelyet a szegénységi kockázat egyfajta indikátorának tekinthetünk.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tanulmány a KSH 2015-ös felvételének segítségével a hátralékosság kialakulását elemzi, amelyet a szegénységi kockázat egyfajta indikátorának tekinthetünk. A problémát egy egyszerű ok-okozati modell segítségével elemezzük, amelynek főbb változói a társadalmi osztályhelyzet, a települési pozíció, a lakáspozíció és a demográfiai viszonyok. A modell a társadalmi osztályhelyzetből indul ki, és több változót, illetve a survey-ben meghatározott indikátoraikat csatolja be lépésről lépésre a logisztikus regresszió elemzésébe. A vizsgálat kimutatta, hogy melyek azok az élethelyzetek, amelyekben a hátralék valószínűsége (a szegénységi kockázat esélye) kiugróan magas, ami egyúttal a jóléti rendszer és a lakásrendszer hiányosságaira, kritikus pontjaira is utal.

Kulcsszavak: Társadalmi egyenlőtlenségek, lakásköltségek megfízethetősége, hátralékok, szegénységi kockázat

Bevezetés – az elemzés elméleti keretei

A hátralék olyan társadalmi jelenség, amely egy háztartás költségvetésében az egyensúly megbomlására utal. Azt jelenti, hogy egy háztartás bevételei egy adott időszakban nem fedezik a kiadásait, azaz a háztartás költségvetési egyensúlya felbomlik, ami a szegénység kockázatát növeli. Nem véletlen, hogy a társadalmi egyenlőtlenségekkel, szegénységgel foglalkozó hazai irodalom már nagyon régen felfigyelt erre a problémára, de kevés olyan elemzéssel találkozhattunk, amely mélységében, kvantitatív módszerekkel elemzett volna a hátralékosság kialakulását befolyásoló társadalmi tényezőket (Győri–Gábor, 1990; Győri, 1995; Győri–Tausz, 1999; Hegedüs, 2006; Hegedüs–Somogyi, 2018; Misetics, 2019; Ferge–Darvas, 2011; Habitat for Humanity, 2014–2018; Bajomi–Pinkasz, 2018; TÁRKI, 2002, 2004).^[1]E

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Bajomi Anna Zsófia – Pinkasz András: Eladósodottság és hátralékosság, 2018, in: Jelentés a lakásszegénységről, https://habitat.hu/mivel-foglalkozunk/lakhatasi-jelentesek/lakhatasi-jelentes-2018/eladosodottsag-es-hatralekossag/ (Letöltve: 2020.01.20.)
Győri Péter – Gábor László: Díjhátralékosok – díjhátralékosság, Szociálpolitikai Értesítő 1990/2., 147–322.
Győri Péter: Eladósodott társadalom, Fővárosi díjhátralékok 1984–1994, I–II., Esély, VII. évfolyam, 1995/1., 32–45., 1995/2., 59–70.
Győri Péter – Tausz Katalin: A díjhátralék-probléma szociálpolitikai nézőpontból, in Péteri Gábor – Tausz Katalin (szerk.): Megelőzés és együttműködés, A díjhátralék-probléma megoldási lehetőségei helyi szinten, Nagykovácsi, Pontes Kft., 1999.
Habitat for Humanity: Lakhatási jelentések, 2013–2018.
Hegedüs József: Lakáspolitika és a lakáspiac, A közpolitika korlátai, Esély, XVII. évfolyam, 2006/5., 65–100.
Hegedüs József – Eszenyi Orsolya – Somogyi Eszter – Teller Nóra: Lakhatási szükségletek Magyarországon, 2009, http://www.mut.hu/?module=news&action=getfile&fid=114874 (Letöltve: 2020.01.20.)
Hegedüs József – Somogyi Eszter: A lakások megfizethetősége és a társadalmi egyenlőtlenségek – a KSH 2015-ös lakásfelvétele alapján, 2018, in: Dóra Ilona – Székely Gáborné: Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei, Budapest, KSH, 2016, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/miben_elunk15_2.pdf (Letöltve: 2020.01.20.)
Hegedüs József – Somogyi Eszter – Teller Nóra: Lakáspiac és lakásindikátorok. In: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport, 2018, Budapest, TÁRKI, 2018. 309–327.
Ferge Zsuzsa – Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, A „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2010. évi jelentése, Budapest, A „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága, 2011.
Kolosi Tamás – Róbert Péter (2004): A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának főbb folyamatai a rendszerváltás után, in: Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport, 2004, Budapest, Tárki, 2004. 48–74.
KSH: A háztartások életszínvonala, 2014, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv.pdf (Letöltve: 2020.01.20.)
KSH: Miben élünk? – A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei, 2016, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/miben_elunk15.pdf (Letöltve: 2020.01.21.)
KSH: A háztartások életszínvonala, 2016, 2017, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv16.pdf (Letöltve: 2020.01.21.)
KSH: A háztartások életszínvonala, 2017, 2018, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv17.pdf (Letöltve: 2020.01.21.)
Misetics Bálint: Kevesebbet, kevesebbeknek, A lakásfenntartás önkormányzati szintű támogatása 2015 után, Esély, XXX. évfolyam, 2019/1., 3–41.
Tárki: A lakásfenntartás költségei, Támogatottak és támogatásra szorulók, Budapest, Tárki, 2002.
Tárki: A lakásfenntartási támogatás célzottsága, A helyi rendeletek és adminisztráció hatása, Budapest, Tárki, 2004.
Budapest, Ursus Libris, 2016.

Ábrajegyzék

1. ábra: A hátralékosság kialakulásának magyarázó elméleti modellje. Saját szerkesztés
1. táblázat: A hátralékosság számokban (2015). KSH: Miben élünk? – A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei, 2016, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/miben_elunk15.pdf (Letöltve: 2020.01.21.)
2. táblázat: A hátralékos háztartások százalékos megoszlása a hátralékosságot magyarázó változók szerint. Forrás: KSH: Miben élünk? – A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei, 2016, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/miben_elunk15.pdf (Letöltve: 2020.01.21.) (a KSH által készített súlyokkal felszorozva becsültük meg a hátralékos háztartások arányát)
3. táblázat: A hátralékosság magyarázata a logisztikus regressziós modell segítségével. Adatok forrása: KSH: Miben élünk? – A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei, 2016, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/miben_elunk15.pdf (Letöltve: 2020.01.21.)
4. táblázat: A társadalmi státuszt mérő főkomponenst alkotó változóknak és a társadalmi státusz változónak a háztartásfő foglalkoztatási struktúrában elfoglalt helye szerinti megoszlása Adatok forrása: KSH: Miben élünk? – A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei, 2016, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/miben_elunk15.pdf (Letöltve: 2020.01.21.)1