Máltai Tanulmányok | Az intézményi árulás és a társas kapcsolatok szerepe a bántalmazott nőket ért traumák feldolgozásában

Megosztás

Szöveg beállítások

A társas támogatás kulcstényező lehet a bántalmazó kapcsolatokból való kilépés során. Ugyanakkor nemcsak a baráti és rokoni segítség, hanem az érintett intézmények adekvát fellépése is szükséges ahhoz, hogy a traumatikus múltat maga mögött tudja hagyni valaki.

Absztrakt

A párkapcsolati erőszak túlélőit gyakran kísérhetik a traumával kapcsolatos szégyenérzet és a PTSD tünetei. Kutatásunkban, melyben 204 bántalmazott nő vett részt, azt vizsgáltuk, hogy az intézmények és az informális kapcsolatok mennyiben segíthetnek vagy éppen hátráltathatnak a trauma feldolgozásában. Az alábbi eszközöket használtuk: Intézményi Árulás és Támogatás Kérdőív, Szociális Reakciók Kérdőív, Traumával Kapcsolatos Szégyenérzet Kérdőív, Nemzetközi Trauma Kérdőív. Akik semmilyen támogatásban nem részesültek, illetve akik kizárólag formális támogatást kaptak, nagyobb szégyenérzetről számoltak be, szemben azokkal, akik formális és informális támogatást is kaptak. A társas támogatás, a traumával kapcsolatos szégyenérzet és PTSD-tünetek vizsgálata során teljes, a negatív társas reakciók, a traumával kapcsolatos szégyenérzet és PTSD-tünetek vizsgálata során részleges mediációt kaptunk. Az eredmények arra utalnak, hogy az intézményi árulás elszigeteli az egyént, fokozza tehetetlenségérzését és újratraumatizál.

Kulcsszavak: párkapcsolati erőszak, PTSD, intézményi árulás, traumával kapcsolatos szégyenérzet

DOI: 10.56699/MT.2026.2.7

Cikk felolvasása00:00

A nők elleni erőszak napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi problémája, mely a közhiedelemmel ellentétben számos formát ölthet, beleértve a fizikai, lelki, gazdasági, szóbeli, társadalmi és szexuális bántalmazást. A nők elleni erőszak nemcsak szociális kérdés, hanem fontos emberi jogi és egészségügyi probléma is (Tóth, 2018). Nők elleni erőszaknak minősül minden olyan erőszakos fellépés a magánéletben és a közéletben, amely negatív hatást fejt vagy fejthet ki a nők szexuális, fizikai vagy pszichés jóllétére, s amely a nőket a nemük miatt éri. Idesorolható a fenyegetés és a kényszerítés is (United Nations, 1993; Harjánné Brantmüller et al., 2022). A probléma komolyságát jelzi, hogy minden negyedik ötven év alatti nő élt már át párkapcsolati fizikai és/vagy szexuális erőszakot, továbbá 2023-ban napi szinten száznegyven nő és kislány veszítette életét közeli családtagja vagy partnere, vagyis olyasvalaki keze által, akiben megbízott (Sardinha et al., 2022; UNODC – UN Women, 2024). Magyar viszonylatban nézve a 18 és 74 év közötti korosztályban közel kétmillió nő

van, akik érzelmi abúzust szenvedtek el partnerüktől életük során (Wirth–Winkler, 2015).

A BÁNTALMAZÁS HATÁSAI

A bántalmazás különböző betegségek kialakulásához vezethet. Vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy a bántalmazott nőknél kétszer nagyobb a depresszió kialakulásának veszélye, valamint a párkapcsolati erőszakot átélt nőknél a droghasználat és a poszt-traumás stressz zavar (PTSD) esélye 3,6–5,6-szer nagyobb volt (Golding, 1999; Harjánné Brantmüller et al., 2022). Más kutatások pozitív kapcsolatot találtak a párkapcsolati erőszak és a depresszió, a PTSD, az alvászavarok, az öngyilkossági hajlam, a szorongásos és az étkezési zavarok

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

Au, Teresa M. – Sauer-Zavala, Shannon – King, Matthew W. – Petrocchi, Nicola – Barlow, David H. – Litz, Brett T. (2017): Compassion-based therapy for trauma-related shame and posttraumatic stress: Initial evaluation using a multiple baseline design, Behavior Therapy, 48 (2), 207–221. DOI: https://doi.org/10.1016/j.beth.2016.11.012

Badour, Christal L. – Resnick, Heidi S. – Kilpatrick, Dean G. (2017): Associations between specific negative emotions and DSM-5 PTSD among a national sample of interpersonal trauma survivors, Journal of Interpersonal Violence, Advance 32 (11), 1620–1641. DOI: https://doi.org/10.1177/0886260515589930

Beeble, Marisa L. – Bybee, Deborah – Sullivan, Cris M. – Adams, Adrienne E. (2009): Main, mediating, and moderating effects of social support on the well-being of survivors of intimate partner violence across 2 years, Journal of Consulting and Clinical Psychology, 77 (4), 718–729. DOI: https://doi.org/10.1037/a0016140

Boethius, Susanne – Åkerström, Malin (2020): Revealing hidden realities: Disclosing domestic abuse to informal others, Nordic Journal of Criminology, 21 (2), 186–202. DOI: https://doi.org/10.1080/2578983X.2020.1787725

Brandes, Dalia – Ben-Schachar, Gershon – Gilboa, Assaf – Bonne, Omer – Freedman, Sara – Shalev, Arieh Y. (2002): PTSD symptoms and cognitive performance in recent trauma survivors, Psychiatry Research, 110 (3), 231–238. DOI: https://doi.org/10.1016/S0165-1781(02)00125-7

Camp, A. Rachel (2022): From Experiencing Abuse to Seeking Protection: Examining the Shame of Intimate Partner Violence, Georgetown Law Faculty Publications and Other Works 2480, 103–154. DOI: https://scholarship.law.georgetown.edu/facpub/2480

Campbell, Rebecca – Sullivan, Cris M. – Davidson, William S. (1995): Women who use domestic violence shelters: changes in depression over time, Psychology of

Women Quarterly, 19 (2), 237–255. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1471-6402.1995.tb00290.x

Christl, Maria-Ernestina – Pham, Kim-Chi Tran – Rosenthal, Adi – DePrince, Anne P. (2024): When institutions harm those who depend on them: A scoping review of institutional betrayal, Trauma, Violence, & Abuse, 25 (4), 2797–2813. DOI: https://doi.org/10.1177/15248380241226627

Cloitre, Marylene – Shevlin, M. – Brewin, C. R. – Bisson, J. I. – Roberts, N. P. Maercker, A. – Karatzias, T. – Hyland, P. (2018): The International Trauma Questionnaire: Development of a self-report measure of ICD-11 PTSD and complex PTSD, Acta Psychiatrica Scandinavica, 138 (6), 536–546. DOI: https://doi.org/10.1111/acps.12956

Cunningham, Katherine C. (2020): Shame and guilt in PTSD, in Tull, Matthew Kimbrel, Nathan (szerk.): Emotion in Posttraumatic Stress Disorder, Cambridge, Academic Press, 145–171. DOI: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-816022-0.00006-5

DePrince, Anne P. – Chu, Ann T. – Pineda, Annarheen S. (2011): Links between specific posttrauma appraisals and three forms of trauma-related distress, Psychological Trauma: Theory, Research, Practice, and Policy, 3 (4), 430–441. DOI: https://doi.org/10.1037/a0021576

Dichter, Melissa E. – Makaroun, Lena – Tuepker, Anais – True, Gala – Montgomery, Ann Elizabeth – Iverson, Katherine (2020): Middle-aged women’s experiences of intimate partner violence screening and disclosure: “It’s a private matter. It’s an embarrassing situation”, Journal of General Internal Medicine, 35 (12), 2655–2657. DOI: https://doi.org/10.1007/s11606-020-05938-1

Doane, Nancy-Jane Kimberly (2007): Intimate Partner Violence: An Analysis of the Retrospective Accounts of Survivors’ Experiences with Religious and Friendship Support Networks and Shame (doktori disszertáció, University of Montana).

Doane, Nancy-Jane Kimberly (2010): Predictors of Posttraumatic Growth, Shame, and Posttraumatic Stress Symptoms in Survivors of Intimate Partner Violence: The roles of Social Support and Coping, https://scholarworks.umt.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1784&context=etd (letöltve: 2024. 10. 15.).

Dutton, Mary Ann – Goodman, Lisa A. – Bennett, Lauren (2001): Court-involved battered women’s responses to violence: The role of psychological, physical, and sexual abuse, Violence and Victims, 14 (1), 89–104. DOI: https://doi.org/10.1891/0886-6708.14.1.89

Dworkin, Emily R. – Brill, Charlotte D. – Ullman, Sarah E. (2019): Social reactions to disclosure of interpersonal violence and psychopathology: A systematic review and meta-analysis, Clinical Psychology Review, 72, 101750. 1–34. DOI: https://doi.org/10.1016/j.cpr.2019.101750

Ehlers, Anke – Clark, David M. (2000): A cognitive model of posttraumatic stress disorder, Behaviour Research and Therapy, 38 (4), 319–345. DOI: https://doi.org/10.1016/S0005-7967(99)00123-0

Enander, Viveka (2010): “A fool to keep staying”: Battered women labeling themselves stupid as an expression of gendered shame, Violence Against Women, 16 (1), 5–31. DOI: https://doi.org/10.1177/1077801209353577

Galántai, Júlia – Ligeti, Anna Sára – Wirth, Judit (2019): Children exposed to violence: Child custody and its effects on children in intimate partner violence related cases in Hungary, Journal of Family Violence, 34, 399–409. DOI: https://doi.org/10.1007/s10896-019-00066-y

Golding, Jacqueline M. (1999): Intimate partner violence as a risk factor for mental disorders: A meta-analysis, Journal of Family Violence, 14 (2), 99–132. DOI: https://doi.org/10.1023/A:1022079418229

Gómez, Jennifer M. (2021): Gender, campus sexual violence, cultural betrayal, institutional betrayal, and institutional support in US ethnic minority college students: A descriptive study, Violence Against Women, 28 (1), 93–106. DOI: https://doi.org/10.1177/1077801221998757

Gregory, Alison Clare – Williamson, Emma – Feder, Gene (2017): The impact on informal supporters of domestic violence survivors: A systematic literature review, Trauma, Violence, & Abuse, 18 (5), 562–580. DOI: https://doi.org/10.1177/1524838016641919

Griffin, Michael G. – Resick, Patricia A. – Yehuda, Rachel (2005): Enhanced cortisol suppression following dexamethasone administration in domestic violence survivors, American Journal of Psychiatry, 162 (6), 1192–1199. DOI: https://doi.org/10.1176/appi.ajp.162.6.1192

Gutowski, Ellen – Goodman, Lisa A. (2020): “Like I’m invisible”: IPV survivor-mothers’ perceptions of seeking child custody through the family court system, Journal of Family Violence, 35 (5), 441–457. DOI: https://doi.org/10.1007/s10896-019-00063-1

Harjánné Brantmüller Éva – Horváth Cintia – Karamánné Pakai Annamária – Karácsony Ilona (2022): Nők elleni párkapcsolati erőszak és a védőnő prevenciós lehetőségei, Aranypajzs, 1 (2), 47–60. DOI: https://doi.org/10.56077/AP.2022.2.4

Herman, Judith Lewis (2019): Trauma és gyógyulás – Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig, Budapest, Háttér.

Hoffmann Kriszta – Wirth Judit (2025): A bántalmazás piramisa, Budapest, Nők a Nőkért az Erőszak Ellen Egyesület.

Johnson, Dawn M. – Zlotnick, Caron (2009): HOPE for battered women with PTSD in domestic violence shelters, Professional Psychology: Research and Practice, 40 (3), 234–241. DOI: https://doi.org/10.1037/a0012519

Jones, Alyssa C. – Badour, Christal L. (2024): Advancing the measurement of trauma-related shame among women with histories of interpersonal trauma, Violence Against Women, 30 (10), 2697–2720. DOI: https://doi.org/10.1177/10778012231163575

Kengyel Judith Gabriella – Barna Emese – Németh Anna Júlia – Tordai Dorottya (2025): „Tűrjél, lányom, majd jobb lesz”. A párkapcsolati erőszak áldozatainak társas támogatottsága és a poszttraumás növekedés lehetőségei, Máltai Tanulmányok, 7 (2), 68–86. DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2025.2.4

Kondrath, Susannah Robb – A. Bagioni Brandt, Elizabeth – Campbell, Katharine – S. Chamberlin, Elizabeth – Dordal, Paul – East, Rotunda – Fantus, Sophia et al. (2024): Moral injury and institutional betrayal among cis women and sexual and gender minorities, Current Treatment Options in Psychiatry, 11, 265–278. DOI: https://doi.org/10.1007/s40501-024-00332-x

Lorenz, Katherine – Hayes, Rebecca – Jacobsen, Cathrine (2021): “Title IX isn’t for you, it’s for the university”: Sexual violence survivors’ experiences of institutional betrayal in Title IX investigations, Journal of Qualitative Criminal Justice and Criminology, 12 (1), 96–128. DOI: https://doi.org/10.21428/cb6ab371.1959e20b

Masci, Sandra F. – Sanderson, Sonya (2017): Perceptions of psychological abuse versus physical abuse and their relationship with mental health outcomes, Violence and Victims, 32 (2), 362–376. DOI: https://doi.org/10.1891/0886-6708.VV-D-15-00180

Monteith, Lindsay L. – Bahraini, Nazanin H. – Matarazzo, Bridget B. – Soberay, Kelly A. – Smith, Carly Parnitzke (2016): Perceptions of institutional betrayal predict suicidal self-directed violence among veterans exposed to military sexual trauma: MST and perceptions of institutional betrayal, Journal of Clinical Psychology, 72 (7), 743–755. DOI: https://doi.org/10.1002/jclp.22292

NANE Egyesület (é. n.): Az intézményi árulás, https://nane.hu/wp-content/uploads/intezmenyi_arulas_final_online.pdf (letöltve: 2024. 11. 02.).

Nurius, Paula S. – Furrey, Jacqueline – Berliner, Lucy (1992): Coping capacity among women with abusive partners, Violence and Victims, 7 (3), 229–243. DOI: https://doi.org/10.1891/0886-6708.7.3.229

O’Connor, Monica (2002): Consequences and outcomes of disclosure for abused women, International Journal of Gynecology & Obstetrics, 78, S83–S89. DOI: https://doi.org/10.1016/S0020-7292(02)00050-4

Øktedalen, Tuva – Hagtvet, Knut Arne – Hoffart, Asle – Langkaas, Tomas Formo – Smuckler, Mervin (2014): The Trauma Related Shame Inventory: Measuring trauma-related shame among patients with PTSD, Journal of Psychopathology and Behavioral Assessment, 36 (4), 600–615. DOI: https://doi.org/10.1007/s10862-014-9422-5

Olff, Miranda (2012): Bonding after trauma: On the role of social support and the oxytocin system in traumatic stress, European Journal of Psychotraumatology, 3 (1), 18597. DOI: https://doi.org/10.3402/ejpt.v3i0.18597

Orchowski, Lindsay M. – Gidycz, Christine A. (2015): Psychological consequences associated with positive and negative responses to disclosure of sexual assault among college women: A prospective study, Violence against Women, 21 (7), 803–823. DOI: https://doi.org/10.1177/1077801215584068

Patton, Samantha C. – Szabo, Yvette Z. – Newton, Tamara L. (2022): Mental and physical health changes following an abusive intimate relationship: A systematic review of longitudinal studies, Trauma, Violence, & Abuse, 23 (4), 1079–1092. DOI: https://doi.org/10.1177/1524838020985554

Pennebaker, James W. – Beall, Sandra K. (1986): Confronting a traumatic event: Toward an understanding of inhibition and disease, Journal of Abnormal Psychology, 95 (3), 274–286. DOI: https://doi.org/10.1037/0021-843X.95.3.274

Pico-Alfonso, Maria Angelis (2005): Psychological intimate partner violence: The major predictor of posttraumatic stress disorder in abused women, Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 29 (1), 181–193. DOI: https://doi.org/10.1016/j.neubiorev.2004.08.010

Pinciotti, Caitlin M. – Orcutt, Holly K. (2021): Institutional betrayal: Who is most vulnerable?, Journal of Interpersonal Violence, 36 (11–12), 5036–5054. DOI: https://doi.org/10.1177/0886260518802850

Rice, Lori K. (2024): Institutional betrayal and its implications on college sexual assault survivors’ coping styles and psychological wellbeing (doktori disszertáció, California School of Professional Psychology, Alliant International University), https://www.proquest.com/openview/94e4c01bf1d9adae11e1246d27352fa9/1?pq-origsite=gscholar&cbl=18750&diss=y (letöltve: 2024. 10. 30.).

Rose, Linda E. – Campbell, Jacquelin (2000): The role of social support and family relationships in women’s responses to battering, Health Care for Women International, 21 (1), 27–39. DOI: https://doi.org/10.1080/073993300245384

Sardinha, Lynnmarie – Maheu-Giroux, Mathieu – Stöckl, Heidi Meyer, Sarah – Garcia-Moreno, Claudia (2022): Global, regional, and national prevalence estimates of physical or sexual, or both, intimate partner violence against women in 2018, The Lancet, 399 (10327), 803–813. DOI: https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)02664-7

Smith, Carly Parnitzke – Freyd, Jennifer J. (2013): Institutional betrayal questionnaire, Journal of Traumatic Stress, DOI: https://doi.org/10.1037/t57274-000

Street, Amy Elisabeth – Arias, Ileane (2001): Psychological abuse and posttraumatic stress disorder in battered women: Examining the roles of shame and guilt, Violence and Victims, 16 (1), 65–78. DOI: https://doi.org/10.1891/0886-6708.16.1.65

Timblin, Holly Rachelle (2021): Investigating the role of expectations of disclosure in the relationship between trauma-related shame and seeking mental health services. Electronic Theses, Projects, and Dissertations, 2021. 05., https://scholarworks.lib.csusb.edu/etd/1221 (letöltve: 2024. 10. 15.)

Tóth Olga (2018): A nők elleni párkapcsolati erőszak Magyarországon. Az elmúlt 20 év kutatási eredményeinek összegzése, Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 8 (4), 1–28. DOI: https://doi.org/10.18030/socio.hu.2018.4.1

Ullman, Sarah E. (2000): Psychometric characteristics of the Social Reactions Questionnaire: A measure of reactions to sexual assault victims, Psychology of Women Quarterly, 24 (3), 257–271. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1471-6402.2000.tb00208.x

Ullman, Sarah E. – Filipas, Henrietta H. (2001): Correlates of formal and informal support seeking in sexual assault victims, Journal of Interpersonal Violence, 16 (10), 1028–1047. DOI: https://doi.org/10.1177/088626001016010004

Ullman, Sarah E. – Peter-Hagene, Liana (2014): Social reactions to sexual assault disclosure, coping, perceived control, and PTSD symptoms in sexual assault victims, Journal of Community Psychology, 42 (4), 495–508. DOI: https://doi.org/10.1002/jcop.21624

Ullman, Sarah E. – Relyea, Mark – Sigurvinsdottir, Rannveig – Bennett, Sidney (2017): A short measure of social reactions to sexual assault: The Social Reactions Questionnaire–Shortened, Violence and Victims, 32 (6), 1096–1115. DOI: https://doi.org/10.1891/0886-6708.VV-D-16-00066

United Nations (1993): Declaration on the elimination of violence against women (48/104), https://www.un.org/en/genocideprevention/documents/atrocitycrimes/Doc.21_declaration%20elimination%20vaw.pdf (letöltve: 2024. 10. 20.).

UNODC – Un Women (2024): Femicides in 2023: Global Estimates of Intimate Partner/Family Member Femicides, United Nations, www.unwomen.org/en/digital-library/publications/2024/11/femicides-in-2023-global-estimates-of-intimate-partner-family-member-femicides (letöltve: 2024. 10. 15.).

WHO (2019): Post-traumatic stress disorder (F43.1). ICD-10 Version: 2019., https://icd.who.int/browse10/2019/en#/F43.1 (letöltve: 2026. 05. 20.).

Wirth Judit – Winkler Zsuzsanna (2015): Nők elleni erőszak az adatok tükrében. FRA-népesség-bűnügyi statisztikák, Budapest, NANE Egyesület.

Kengyel Judith GabriellaDomán Zsófia