Az emberi méltóság normatív szerepe a keresztény karitatív gyakorlatban –...
Nem lehetünk keresztények karitatív cselekedetek nélkül – Ferenc pápa gondolatából kiindulva az emberiesség, a méltóság és a szolidaritás értelmezésén keresztül…
A „kockázatos ketchup index” kísérlet – Az inkluzív önkormányzati működés és a települési sikeresség összefüggéseinek vizsgálata mélyszegénységgel és szegregációval küzdő kistelepüléseken
Milyen kockázatokkal néznek szembe a felzárkózni kívánó önkormányzatok és mennyiben járul hozzá a sikerhez a döntéshozatali nyitottság, a kapcsolati háló, a többség és kisebbség közötti interakciók, valamint a vezetői elkötelezettség? Tizenkét település eltérő megküzdési módjait mutatja be a dolgozat.
Absztrakt
A tanulmány a települési felzárkózási folyamatok sikerességének feltételeit vizsgálja, különös tekintettel az inkluzív önkormányzati működés szerepére szegregációval és mélyszegénységgel küzdő kistelepüléseken. A 2017 és 2023 között végzett kutatás tizenkét település komplex elemzésére épült, kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvözve. Kutatótársaimmal két kísérleti eszközt dolgoztunk ki: a Teljes Kockázati Indexet (TRI) a fejlesztési beavatkozások kockázatainak előzetes értékelésére* és a Felzárkózási Települési Indexet (CSI) a társadalmi-gazdasági előrehaladás mérésére. Integrált alkalmazásuk („kockázatos ketchup index”) a nemzetközi szociális kockázati indexek elemeit ötvözi a hazai sajátosságokkal. Az eredmények alátámasztották a TRI prediktív képességét és az inkluzív működés meghatározó szerepét, ugyanakkor arra utalnak, hogy ez utóbbi szükséges, de nem elégséges feltétele a pozitív fejlődési pályának.
Kulcsszavak: inkluzív önkormányzat, települési felzárkózás, szegregáció, kockázati index, társadalmi integráció
DOI: 10.56699/MT.2026.2.4
Cikk felolvasása00:00
Kutató- és fejlesztőcsoportok tagjaként több mint másfél évtizede foglalkozom vidéki települések szocioökonómiai felmérésével, helyzetelemzésével és fejlesztési tervezésével. Közösségfejlesztők tanítványaként – hajdani mestereim, közülük különösen Beke Pál és Balázsi Károly mellett – természetesnek tűnt, hogy egy település erőforrásrendszerét, helyzetét és esélyeit a helyi közösség kulcsszereplőinek meglátásai, kapcsolatrendszere és dinamikája irányából, a bevonás és bevonódás személyes közegéből vizsgáljam. A jelen tanulmány ennek a megközelítésnek a tükrében a települési vezetés és a fejlesztéspolitika szemszögéből közelít a felzárkózási folyamatokhoz: a társadalmi integráció minőségének és az inkluzív önkormányzati működésnek a települési sikerességgel való összefüggéseit vizsgálja szegregációval és mélyszegénységgel küzdő kistelepüléseken.
A vonatkozó kutatások és a gyakorlati tapasztalatok alapján evidenciának tűnik a korreláció az inkluzív-integratív önkormányzás és a települési sikeresség között. Mégis azt látjuk, hogy a magyar vidék talán legjelentősebb versenyhátránya az együtt nem működésből, a társadalmi és gazdasági integráció hiányából adódó széttagoltság. Az integrációs deficit megakadályozza azoknak az értékteremtő szociális és gazdasági együttműködéseknek, horizontális és vertikális értékláncoknak a kialakulását, amelyek a lokális és mikrorégiós szintű prosperitáshoz, végső soron a fenntartható fejlődési pályára álláshoz szükségesek lennének.
A tanulmány egy 2017 és 2023 között végzett, tizenkét szegregált élethelyzetű kistelepülést felölelő kutatás eredményeit mutatja be. A munka során két kísérleti módszertani eszközt dolgoztunk ki: a Teljes Kockázati Indexet (Total Risk
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Csatlakozom Regisztráció részleteiFelhasznált irodalom
Felhasznált irodalom
Ábrajegyzék
- ábra: A vizsgált települések elhelyezkedése. Saját szerkesztés.
- ábra: Teljes kockázati index (TRI) a vizsgált településeken. Saját számítás és ábra.
- táblázat: A vizsgált települések TRI- és CSI-értékeinek összefoglaló Saját szerkesztés.
Felhasznált irodalom
Bódi Ferenc – Bőhm Antal (2000): Sikeres helyi társadalmak Magyarországon, Budapest, Agroinform Kiadóház.
Brezzi, Monica – Kim, Sei-Jin – Veneri, Paolo (2016): Making Cities Work for All – Data and Actions for Inclusive Growth, Paris, OECD. DOI: https://doi.org/10.1787/9789264263260-en
Coleman, James S. (1988): Social capital in the creation of human capital, American Journal of Sociology, 94, S95–S120. DOI: https://doi.org/10.1086/228943
De Pascale, Francesco (2023): The Social Vulnerability Index: A Literature Review, in D’Amico, Sebastiano – De Pascale, Francesco (szerk.): Geohazards and Disaster Risk Reduction, Springer, 483–495. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-031-24541-1_22
Ditzendy Károly Arisztid (2012): Társadalompolitika és közösségi művelődés: új kihívások – Vázlatok a közösségi művelődés új útjaihoz 2. rész, SZÍN – Közösségi Művelődés, (6), 11–13.
Egyensúly Intézet (2024): A jövő települései Magyarországon – Az Egyensúly Intézet településindexe, Budapest, Egyensúly Intézet, https://egyensulyintezet.hu/ei-telepulesindex-2023/ (letöltve: 2024. 10. 15.).
Enyedi György (1997): A sikeres város, Tér és Társadalom, 11 (4), 1–7. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.11.4.446
Enyedi György – Tamási Péter (2001): Szegénység Magyarországon, Info-Társadalomtudomány, (54), 3–6.
Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. (2007): Általános útmutató az előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez (nem beruházási jellegű projektek), Budapest, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Ferge Zsuzsa (2006): Struktúra és szegénység, in Kovách Imre (szerk.): Társadalmi metszetek – Hatalom, érdek, individualizáció és egyenlőtlenség a mai Magyarországon, Budapest, Napvilág, 479–500.
Fekete Éva (2013): Az aprófalvak gazdasági megújulásának lehetőségei, in Kovács Katalin – Váradi Monika Mária (szerk.): Hátrányban, vidéken, Budapest, Argumentum, 352–363.
Illési Miklós – T. Nagy Judit – Számadó Róza (2019): 21. századi önkormányzati sikertényezők vizsgálata az ÖFFK II. projekt kutatásainak tükrében – Összegző tanulmány, Budapest, Belügyminisztérium.
Koós Bálint (2015): A szegénység és depriváció a magyar településállományban az ezredfordulót követően – avagy kísérlet a települési deprivációs index
létrehozására, Tér és Társadalom, 29 (1), 53–68. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2681
Kovách Imre (2022): Vidékszociológia, Debrecen, Debreceni Egyetem.
Lengyel Imre (2000): A regionális versenyképességről, Közgazdasági Szemle, 47, 962–987. Lukács György (2010): A telepi cigány meg az ő kontextusai, Szociológiai Szemle, 20 (3),
76–81.
Magyary Zoltán (1942): Magyar közigazgatás, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Moret, Whitney (2014): Vulnerability Assessment Methodologies: A Review of the Literature, USAID – FHI 360.
Putnam, Robert D. (2000): Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community, New York, Simon & Schuster.
Simmie, James – Martin, Ron (2009): The economic resilience of regions: Towards an evolutionary approach, Cambridge Journal of Regions, Economy and Society, 1 (3), 27–43. DOI: https://doi.org/10.1093/cjres/rsp029
Szarvák Tibor (2022): Adalékok a társadalmi felzárkózás szociológiájának értelmezéséhez – Közösségi és egyéni szerepek, társadalmi meghatározottságok a vidéki Magyarországon, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Szörényiné Kukorelli Irén (2016): Az innováció szerepe a falvak életében, in Sikos T. Tamás – Tiner Tibor (szerk.): Tájak, régiók, települések térben és időben: tanulmánykötet Beluszky Pál 80. születésnapjára, Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 417–428.
Virág Tünde (2010): Kirekesztve. Falusi gettók az ország peremén, Budapest, Akadémiai Kiadó.
Hírlevél
További érdekességekért iratkozzon fel hírlevelünkre!
Alapgondolat
A társadalmi kihívások lapja
A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.
Egy folyóirat, egy honlap
A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.
Minőségbiztosítás, akkreditációk
Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.
Máltai Tanulmányok Szerkesztőség
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu
