Társadalmi jelen és fenntartható jövő a nemzetközi segélyezésben

Solymári Dániel2020/3-4 | 599-604.kb. 11 perc (5 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

A nemzetközi fejlesztési együttműködési szcéna egyik legizgalmasabb kérdése napjainkban , hogy a fejlesztési segélyezés mennyire tudja és kívánja a helyi, valós szükségleteket a donor saját érdekei elé helyezni. Ám erre csak akkor adhatunk valós válaszokat, ha a szakpolitikák alakítását, a tervezést és a megvalósítást is teljesen átjárja egy új, közösségi bevonásra is épülő, ha szükséges, a donorérdekeket háttérbe szorító szemlélet. Jelen tanulmány e „fenntartható segélyezésről” gondolkodik.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A nyolcvanas, kilencvenes évekre kulcskérdéssé vált, hogy a fejlesztési segélyezés mennyire tudja és kívánja a helyi, valós szükségleteket a donor saját érdekei elé helyezni. Mindez napjaink egyik legizgalmasabb segélyezési kérdése, amelyre csak akkor adhatunk valós válaszokat, ha a szakpolitikák alakítását, a tervezést és a megvalósítást is teljesen átjárja egy új, közösségi bevonásra is épülő, ha szükséges, a donorérdekeket háttérbe szorító szemlélet. Jelen írásunkban e „fenntartható segélyezésről” gondolkodunk.

Kulcsszavak: fenntarthatóság, nemzetközi segélyezés, post-development, segélyezési etika

Bevezető gondolatok

A nemzetközi segélyezés és általában a nemzetközi kapcsolatok etikai vonatkozása máig nem jelenik meg kellő hangsúllyal a szakmai diskurzusban. Pedig ez olyan terület, amely alapjaiban határozza meg a rezsimben szereplők elvi hozzáállását. A második világháborút követő időszak egyik fejlesztési hozadéka – párhuzamosan a pozitivista mozgalmakkal – az volt, hogy felerősödött a humán faktor szerepe a közgondolkodásban: azaz középpontba került az egyén. Megnőtt a jelentősége az olyan új megközelítésmódoknak, mint az urbanizáció, a globalizáció vagy éppen a megváltozott társadalmi életterek hatása az emberekre; a személy jelentősége értékelődött fel, a gondolkodás vált nyitottabbá (Haslam, 2017: 556–561). Olyan, korábban a segélyezés területén nem használt fogalmak kerültek előtérbe, mint: a másik elfogadása, az empátia, az odafigyelés, a nyitott és érzékeny gondolkodás; az
őslakosok, a helyi közösségek hagyományainak, szokásainak tisztelete, közösségi bevonás, területi igények, fenntarthatóság (Etzioni, 1988). Mindezek nem voltak szempontok korábban, sőt, gyakran

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Bebbington, Anthony J. –Hickey, Samuel –Mitlin, Diana C. (2008): Can NGOs make a difference? – The challenge of development alternatives, London, Zed Books, 3–37.
Etzioni, Amitai (1988): The Moral Dimension: Toward a New Economics, New York, Free Press.
Gutiérrez, Gustavo –Müller, Gerhard Ludwig (2016): A szegények oldalán – A felszabadítás teológia, Budapest, Új Ember, 2017.
Haslam, Paul A. –Schafer, Jessica –Beaudet, Pierre (2017): Introduction to International Development, Oxford, Oxford University Press.
Havasi Éva – Altorjai Szilvia (2005): A jövedelem mint az anyagi jólét és a szegénység mérőszáma, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 5–35.
Hayter, Teresa (1971): Aid as Imperialism, Middlesex, Penguin Books, 183–193.
Irwine, Renwick (2004): Learning from Poor People’s experience: Immersions, https://www.participatorymethods.org/resource/learning-poor-peoples-experience-immersions (letöltve: 2020. 12. 02.).
Juhász Judit – Bajmócy Zoltán – Gébert Judit – Málovics György (2015): Szegénység, képességek, lehetőségek, Közgazdasági Szemle, LXII (5), 544–564.
Nussbaum, Martha (2006): Beyond the social contract: Capabilities and global justice, Oxford Development Studies, Cambridge 32, 1:3–18.
Sen, Amartya (1999): Development as Freedom, New York, Oxford University Press, 35–54.
Solymári Dániel (2019): Az újsegélyezés történeti kontextusa – Post-development: régi elvek új köntösben, Embertárs, 17. évfolyam, 2019/3., 213–223.
Tarrósy István (2018): Térségi biztonsági kérdések és megoldások az afrikai kontinensen: Az Afrikai Unió és a regionális gazdasági közösségek (RECs) biztonsági architektúrája, Afrika Tanulmányok, XII(1–3), 5–30.