Máltai Tanulmányok | Poszthumanizmus, gondoskodás, emberi komposztálás

Megosztás

Szöveg beállítások

Egy beteg bolygón képtelenség bármilyen tényleges „gyógyulásról” beszélni: a poszthumanista gondoskodás paradigmája szerint a gondozás túlmutat az egyes embereken, de még az emberi fajon is: planetáris dimenzióból kellene vizsgálni ezt a kérdést.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Jelen tanulmányban a poszthumanizmus mint gondolkodási stílus egyik különleges alkalmazási területére hívom fel a figyelmet: a poszthumanista ápolás mint új etikai praxis lehetőségére. A modern betegápolás és beteggondozás intézménye a humanista ideológiai struktúra által meghatározott. Rendszerint olyan fogalmak kerülnek előtérbe az egészségüggyel kapcsolatos szakmai diskurzusokban, mint a „személy- és betegközpontúság”. A poszthumanista gondoskodás (posthuman care) hívei szerint téves az emberközpontú szemlélet. Az antropocén korszakban olyan természeti és társadalmi jelenségek idején élünk, amelyek szükségessé teszik a szemléletváltást. A poszthumanista gondoskodás túlmutat az emberi fajon: egy beteg bolygón képtelenség igazi „gyógyulásról” beszélni. Olyan gondoskodás szükségeltetik, amely áthágja az egyén- és emberközpontú egészségügyi rendszer határait. A humánkomposztálás lehetőségét vetem fel, mint planetárisan integrált poszthumanista gondoskodásgyakorlatot.

Kulcsszavak: egészségügy, gondoskodás, ökológia, poszthumanizmus

DOI: 10.56699/MT.2024.4.6

Jelen tanulmány számot vet a poszthumanista ápolás mint új etikai praxis lehetőségével. Ez a fogalom magyarázatra szorul, hiszen a modern betegápolás és beteggondozás intézménye par excellence humanista keretekben fogant, és – Magyarországon és másutt egyaránt – még mindig döntőrészt a humanista ideológiai struktúra által meghatározott. Rendszerint olyan fogalmak kerülnek előtérbe az egészségüggyel kapcsolatos szakmai diskurzusokban, mint a „személy- és betegközpontúság”. A legelterjedtebb szemlélet értelmében még befogadóbbá, „ügyfél- és betegbarátabbá” vagy „személyközpontúbbá” kellene tenni a fennálló egészségügyi rendszert.

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

Adam, Simon – Juergensen, Linda – Mallette, Claire (2021): Harnessing the power to bridge different worlds: An introduction to posthumanism as a philosophical perspective for the discipline, Nursing Philosophy, 22 (3), e12362. DOI: https://doi.org/10.1111/nup.12362
Barnett, Joshua T. (2018): On dying ecologically in the Anthropocene, The Ecological Citizen, 2 (1), 23–29.
Bartha Ádám – Horváth Márk (2024): Az idegenség csápjai. Bevezetés, in Bartha Ádám – Horváth Márk (szerk.): Poli-P. Poszthumán Perspektívák, Budapest, Kijárat, 7–24.
Bennett, Karen (2007): Epistemicide! The tale of a predatory discourse, The Translator, 13 (2), 151–169. DOI: https://doi.org/10.1080/13556509.2007.10799236
Borsos Éva (2018): A vajdasági magyar pedagógusok növényismerete, Képzés és Gyakorlat: Neveléstudományi folyóirat, 16 (4), 49–58. DOI: https://doi. org/10.17165/TP.2018.4.5
Bozalek, Vivienne – Zembylas, Michalinos – Tronto, Joan C. (2021): Introduction, in Bozalek, Vivienne – Zembylas, Michalinos – Tronto, Joan C. (szerk.): Posthuman and Political Care Ethics for Reconfiguring Higher Education Pedagogies, London, Palgrave Macmillan, 1–13. DOI: https://doi. org/10.4324/9781003028468-1
Braidotti, Rosi (2013): The Posthuman, Cambridge, Polity.
Braidotti, Rosi (2021): Posthuman feminism and gender methodology, in Browne, Jude (szerk.): Why Gender?, Cambridge University Press, 101–125. DOI: https://doi.org/10.1017/9781108980548.007
Canguilhem, Georges (2004): A normális és a kóros, Budapest, Gondolat.
Cordon, Charissa P. (2013): System theories, An overview of various system theories and its application in healthcare, American Journal of Systems Science, 2 (1), 13–22.
Cudworth, Erika – Hobden, Stephen (2011): Posthuman International Relations, Complexity, Ecologism and Global Politics, London, Zed Books. DOI: https://doi.org/10.5040/9781350221857
Dasgupta, Arnab (2021): Viral entanglements, Pandemic, planetarity and new materialist response, Sanglap: Journal of Literary and Cultural Inquiry, 8 (1), 20–40. DOI: https://doi.org/10.35684/JLCI.2021.8102
Dillard Wright, Jessica (2022): A radical imagination for nursing: Generative insurrection, creative resistance, Nursing Philosophy, 23, e12371. DOI: https://doi.org/10.1111/nup.12371
Dovchin, Sender – Dovchin, Ulemj – Gower, Graeme (2023): The discourse of the Anthropocene and posthumanism: Indigenous peoples and local communities, Ethnicities, 1–15. DOI: https://doi.org/10.1177/14687968231219778
Economx (2023): A világ nem tudna kezelni egy újabb pandémiát, Economx, 2023. 11. 01., https://www.economx.hu/gazdasag/pandemia-globalis-valsagkezeles-felkeszultseg.779651.html (letöltve: 2024. 09. 24.).
Ferngren, Gary B. (2016): Medicine and Health Care in Early Christianity, Baltimore, Johns Hopkins University Press. DOI: https://doi.org/10.1353/book.3348
Ferrando, Francesca (2018): Poszthumanizmus, transzhumanizmus, antihumanizmus, metahumanizmus és az új materializmusok: különbségek és viszonylatok, Helikon, 64 (4), 394–405.
Foucault, Michel (2000): A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája, Budapest, Osiris.
Garcia, Mark (szerk.) (2024): Posthuman Architectures. Theories, Designs, Technologies and Futures, Hoboken, Wiley.
Gibson, Barbara E. – Gibson, Joanna K. – Fadyl, Gareth Terry – Waterworth, Kate – Mosleh, Donya – Kayes, Nicola M. (2021): A posthuman decentring of person-centred care, Health Sociology Review, 30 (3), 292–307. DOI: https://doi.org/10.1080/14461242.2021.1975555
Gjerde, Lars Erik Løvaas (2024): Biopolitical Leviathan: Understanding state power in the era of COVID-19 through the Weberian-Foucauldian Theory of the state, Theoria, 71 (178), 48–74. DOI: https://doi.org/10.3167/th.2024.7117803
Haraway, Donna J. (2016): Staying with the Trouble. Making Kin in the Chthulucene, Durham, Duke University Press. DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctv11cw25q
Hartshorne, Charles (1937): Beyond Humanism. Essays in the New Philosophy of Nature, Chicago, Willett, Clark & Company.
Harvard T. H. Chan (é. n.): Coronavirus and Climate Change, Boston, Harvard T. H. Chan, https://www.hsph.harvard.edu/c-change/subtopics/coronavirus-and- climate-change/ (letöltve: 2024. 09. 04.).
Hassan, Ihab (1977): Prometheus as performer: Toward a posthumanist culture?, The Georgia Review, 31 (4), 830–850.
Herbrechter, Stefan (2022): Critical Posthumanism – An overview, in Herbrechter, Stefan – Callus, Ivan – Rossini, Manuela – Grech, Marija – Bruin-Molé, Megen de – Müller, Christopher John (szerk.): Palgrave Handbook of Critical Posthumanism, London, Palgrave Macmillan, 3–26. DOI: https://doi. org/10.1007/978-3-031-04958-3_66
Heyd, Thomas (2021): Covid-19 and climate change in the times of the Anthropocene, The Anthropocene Review, 8 (1), 21–36. DOI: https://doi. org/10.1177/2053019620961799
Hopkins-Walsh, Jane – Dillard-Wright, Jessica – Brown, Brandon – Smith, Jamie – Willis, Eva (2022): Critical posthuman nursing care: Bodies reborn and the ethical imperative for composting, Witness: The Canadian Journal of Critical Nursing Discourse, 4 (1), 16–35. DOI: https://doi.org/10.25071/2291-5796.126
Horváth Márk (2017): A halál nekromediális szimulációja. Elmúlás és gyász a digitális technológiák korában, Szombathely, Savaria University Press.
Horváth Márk (2021): Az antropocén. Az ökológiai válság és a posztantropocentrikus természetkulturális viszonyok, Budapest, Prae.
Horváth Márk – Losoncz Márk – Lovász Ádám (2019): A valóság visszatérése, Újvidék, Forum.
Horváth Márk – Lovász Ádám (2023): Az emberi állapot medikalizációja: biopolitika COVID-19 előtt és alatt, Replika, 129, 43–64. DOI: https://doi. org/10.32564/129.2
Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió (2019): A poszthumanizmus változatai. Emberi, embertelen és ember utáni, Budapest, Prae.
Karpouzou, Peggy – Zampaki, Nikoleta (2023): Introduction. Towards a symbiosis of posthumanism and environmental humanities or paving narratives for the symbiocene, in Karpouzou, Peggy – Zampaki, Nikoleta (szerk.): Symbiotic Posthumanist Ecologies in Western Literature, Philosophy and Art. Towards Theory and Practice, Lausanne, Peter Lang, 11–41. DOI: https://doi.org/10.3726/b20590
Kiss Kata Dóra (2022): Hogyan azonosul a nőiség a természettel a társadalmi képzeletben. Az ökofeminista gondolkodás hasznáról, Kellék, 66, 37–54.
Langford, Peter – Newman, Saul (2023): Order, Crisis, and Redemption. Political Theology After Schmitt, State University of New York Press. DOI: https://doi. org/10.1515/9781438493459
Laurin, Annie-Claude – Martin, Patrick (2024): Thinking through critical posthumanism: Nursing as political and affirmative becoming, Nursing Inquiry, 31 (1), e12606. DOI: https://doi.org/10.1111/nin.12606
Lichtman, Richard (1990): The production of human nature by means of human nature, Capitalism Nature Socialism, 1 (4), 13–51. DOI: https://doi. org/10.1080/10455759009358399
Lovász Ádám (2022): Az ökofeminista és a krokodil esete: A „hússá válás” mint extrofenomenológiai redukció, Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 12 (2), 80–103. DOI: https://doi.org/10.14232/tntef.2022.2.80-103
Marder, Michael (2013): Plant Thinking. A Philosophy of Vegetal Life, New York, Columbia University Press.
Margulis, Lynn (2000): Az együttélés bolygója, Budapest, Vince.
Merchant, Carolyn (1980): The Death of Nature: Women, Ecology, and the Scientific Revolution, New York, HarperCollins.
Nemes Z. Márió (2015): Képalkotó elevenség. Esztétika és antropológia a humanitás határvidékén, Budapest, L’Harmattan.
Nemes Z. Márió (2023): Going viral: The media anthropology of the “quarantine subject” in the context of biopolitics and psychopolitics, Hungarian Journal of English and American Studies, 29 (1), 121–142. DOI: https://doi.org/10.30608/ hjeas/2023/29/1/7
Newman, Saul (2002): Max Stirner and the politics of posthumanism, Contemporary Political Theory, 1, 221–238. DOI: https://doi.org/10.1057/palgrave.cpt.9300038
Phiri, Madalitso Z. (2024): The ideology of epistemicide, in Sanni, John Sodiq – Phiri, Madalitso Zililo (szerk.): Monuments and Memory in Africa, London, Palgrave Macmillan, 12–36. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003432876-2
Plumwood, Val (1993): Feminism and the Mastery of Nature, Abingdon, Routledge. Porpora, Douglas V. (2017): Dehumanization in theory: anti-humanism, non-humanism, post-humanism, and trans-humanism, Journal of Critical Realism, 16 (4), 353–367. DOI: https://doi.org/10.1080/14767430.2017.1340010
Prescod-Weinstein, Chanda (2020): Making black women scientists under white empiricism: the racialization of epistemology in physics, Signs: Journal of Women in Culture and Society, 45 (2), 421–447. DOI: https://doi.org/10.1086/704991
Puig de la Bellacasa, María (2017): Matters of Care. Speculative Ethics in More than Human Worlds, Minneapolis, University of Minnesota Press. DOI: https://doi.org/10.1017/S2753906700002096
Roden, David (2018): Humanizmus, transzhumanizmus és poszthumanizmus, Helikon, 64 (4), 405–434.
Salleh, Ariel (2019): Ökofeminizmus, Fordulat, 25, 143–158.
Singer, Peter (2019): Az állatok felszabadítása, Budapest, Oriold és Társai Kft.
Smith, Jamie B. – Willis, Eva (2020): Interpreting posthumanism with nurse work, Journal of Posthuman Studies, 4 (1), 59–75. DOI: https://doi.org/10.5325/ jpoststud.4.1.0059
Széplaky Gerda (2023): Sem Isten, sem állat. Fejezetek az áldozati kultúra dekonstrukciójából, Budapest, Prae.
Timeto, Federica (2021): Becoming-with in a compost society – Haraway beyond posthumanism, International Journal of Sociology and Social Policy, 41 (3–4), 315–330. DOI: https://doi.org/10.1108/IJSSP-08-2019-0158
Vaujany, François-Xavier de – Gherardi, Silvia – Silva, Polyana (szerk.) (2024): Organization Studies and Posthumanism: Towards a More-than-Human World, Abingdon, Routledge.
Wolfe, Cary (2010): What is Posthumanism?, Minneapolis, University of Minnesota Press.
Wolfe, Cary (2018): Posthumanism, in Braidotti, Rosi – Hlavajova, Maria (szerk.): Posthuman Glossary, London, Bloomsbury, 356–359.

Lovász Ádám

Absztrakt

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló