Jelenleg olvasottPeriféria a központban – Ferenc pápa víziója és annak latin-amerikai forrásai írta Kisnémet Fülöp40 perc Hipertóniás ellátottak edukációjának fontossága dietetikai szemmel Korai kezelésbevétel az addiktológiai problémákkal küzdő kliensek ellátásának...
Megosztás Szöveg beállítások

A missziós tanítvány helyzete nem a középponté, hanem a perifériáé – mutatott rá Ferenc pápa több ízben arra, hogy a nagy változások a centralizmusból kimozdulva történhetnek meg. Az egyházfő gondolatai mély latin-amerikai ideológiai alapokból táplálkoznak.

Absztrakt

Ferenc pápa pontifikátusának vissza-visszatérő gondolata a perifériáról, a periferikus léthelyzetekről, valamint a centrum-periféria viszonyról szóló tanítás. A kicsit is figyelmes olvasó jól tudja, hogy a periféria témája nemcsak szociális értelemben, a társadalmak alján/szélén élő tömegek helyzetére való felhívásként jelenik meg az argentin pápa megnyilatkozásaiban, hanem ő mélyebb jelentést is igyekszik adni neki. Ugyanakkor éppen ez a társadalmi tapasztalat az, amely reflexióra indította a korábban Buenos Aires érsekeként szolgáló Jorge Mario Bergogliót. A tanulmány célja, hogy felkutassa e gondolatkör latin-amerikai forrásait, gyökereit, amelyeket a régió egyház- és társadalomtörténetében, valamint filozófiai gondolkodásában érdemes keresnünk. Ennek jegyében az írás bemutatja a latin-amerikai egyház elmúlt száz évének történetét a centrum és a periféria erőterében, az úgynevezett függőségi elméletet, valamint a cent- rum és a periféria viszonyára vonatkozó reflexiót Bergoglio szellemi fejlődésének hátterében, különös tekintettel Enrique Dussel és Alberto Methol Ferré munkásságára, végül pedig ismerteti a Latin-Amerikai Püspöki Tanács (CELAM) vonatkozó reflexióját.

 

Kulcsszavak: Ferenc pápa, centrum és periféria, latin-amerikai egyháztörténelem, függőségi elmélet, a felszabadítás filozófiája

DOI: 10.56699/MT.2025.1.5

Cikk felolvasása00:00

A sokak által ismert és elismert Szent Egyed Közösség alapítója, Andrea Riccardi történész találó megfogalmazása szerint Ferenc pápa megválasztásával „a jelenkor egyházában először történt meg, hogy a perifériáról származó szemlélet és magatartásmód képviselője a központba jutott” (Riccardi, 2019: 17). Véleménye szerint ennek hátterében többek között a központ (elsősorban a római kúria) egyre mélyülő válsága áll, ugyanakkor Riccardi értelmezésében nem Ferenc pápa „találmánya” a periféria tematizálása, ugyanis Róma jelenlegi püspöke egy meghatározó hagyomány elemeként helyezte az egyházi gondolkodás fókuszába a periferikus léthelyzetekről való nyílt és őszinte beszédet (Riccardi, 2023; újabban: Gájer, 2024: 102–128).

Jelen tanulmány célja, hogy miután röviden szintetizálja Ferenc pápa perifériáról szóló tanítóhivatali megnyilatkozásait, annak ered nyomába, hogy a latin-amerikai egyház és társadalom szülötteként Jorge Mario Bergoglio milyen szellemi és kulturális örökség kontextusából beszél a perifériáról. Éppen ezért komplex módon mutatja be azokat az (egyház)történeti, gazdasági, filozófiai és teológiai szempontokat, amelyek így együttesen segíthetik Ferenc pápa perifériáról alkotott víziójának megértését és befogadását – hiszen a dolgozat tézise szerint a latin-amerikai kontextus látásmódja meghatározó módon alakítja a jelenkori pápaságot, és így a katolicizmus „globális arculatát” is megváltoztat(hat)ja.

Ferenc pápa és a periféria

A figyelmes olvasó minden bizonnyal nem siklott el afölött, hogy a jelenlegi pontifikátusnak már az első hónapjaiban kirajzolódtak azok a koordináták, amelyek között Ferenc pápa a perifériáról gondolkodik. A szimbolikus tettek sora mellett – gondoljunk csak első

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

  • II Conferencia General del Episcopado Latinoamericano (1968): Documento Conclusivo, Medellín, CELAM, https://celam.org/wp-content/ uploads/2021/05/2-conferencia-general-medellin.pdf (letöltve: 2024. 12. 06.).
  • III Conferencia General del Episcopado Latinoamericano (1979): Documento Conclusivo, Puebla, CELAM, https://celam.org/wp-content/ uploads/2021/05/3-conferencia-general-puebla.pdf (letöltve: 2024. 12. 06.).
  • V Conferencia General del Episcopado Latinoamericano (2007): Documento Conclusivo, Aparecida, CELAM, https://celam.org/wp-content/ uploads/2021/07/5-conferencia-general-aparecida.pdf  (letöltve:  2024.  12.  06.).
  • Anelli, Francesco (2019): Teologia del popolo: Radici, interpreti, profilo, Bologna, EDB.
  • Borghesi, Massimo (2017): Jorge Mario Bergoglio: Una biografia intellettuale, Milano, Jaca Book.
  • Cajas Guijarro, John – Pérez-Oviedo, Wilson Amadeo (2019): Center–periphery structures and dependency: A theoretical and methodological proposal, 2019. 12. 03., https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3488904 (letöltve: 2024. 12. 06.).
  • Díaz Kayel, Bárbara (2015): Alberto Methol Ferré: Una influencia fundamental en el pensamiento del papa Francisco, Cuadernos del CLAEH, 34, 63–85.
  • Dussel, Enrique (1977): Church-state relations in peripheral Latin American formations, The Ecumenical Review, 29 (1), 28–38. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1758-6623.1977.tb03226.x
  • Dussel, Enrique (1991): 1492: The discovery of an invasion, Cross Currents, 41 (4), 437–452.
  • Dussel, Enrique (1992): Filosofia della liberazione, Brescia, Queriniana.
  • Eördögh István (1998): Az egyház a gyarmati Latin-Amerikában, Szeged, Gradus ad Parnassum.
  • Ferenc (2014): Evangelii gaudium – Az evangélium öröme. Az evangélium hirdetéséről a mai világban, Budapest, Szent István Társulat.
  • Fernández, Víctor Manuel (2014): Il progetto di Francesco: Dove vuole portare la Chiesa, Buri, EMI.
  • Francesco (2013): Discorso ai vescovi responsabili del CELAM, 2013. 07. 28., https://www. vatican.va/content/francesco/it/speeches/2013/july/documents/papa-   francesco_20130728_gmg-celam-rio.html (letöltve: 2024. 12. 06.).
  • Franziskus (2013): Und jetzt beginnen wir diesen Weg: Die ersten Botschaften des Pontifikats, Freiburg, Herder.
  • Gájer László (2024): Mintázatok. Vázlatok Egyházam jövőjéről és lehetőségeiről, Budapest, Magyar Kurír.
  • Horváth Emőke (2012): A Rio de Janeiró-i Püspöki Konferencia (1955) és a Latin Amerikai Általános Zsinat (1899) párhuzamai a Szentszék Latin-Amerika politikájának tükrében, Acta Scientiarum Socialium, 15 (2), 45–52.
  • Horváth Emőke (2023): Latin-Amerika a 19–20. században, Vigilia, 88 (2), 98–108.
  • Kapoor, Ilan (2010): Kapitalizmus, kultúra, cselekvés. Függőségi elmélet kontra posztkolonializmus, Fordulat, 3 (5), 101–124.
  • Kisnémet Fülöp (2023): Ferenc pápa és a nép argentin teológiája. Egy pontifikátus szellemi háttere, Vigilia, 88 (2), 109–117.
  • La Bella, Gianni (2012): Roma e L’America Latina: Il resurgimiento cattolico sudamericano, Milano, Guerini e Associati.
  • La Bella, Gianni (2019): Latin-Amerika és az argentin laboratórium, in Riccardi, Andrea (szerk.): Ferenc pápa és az ő ideje. A kereszténység Jorge Mario Bergoglio idején, Pannonhalma, Bencés Kiadó, 37–56.
  • Luciani, Rafael (2018): Medellin fifty years later: From development to liberation, Theological Studies, 79 (3), 566–589. DOI: https://doi. org/10.1177/0040563918784765
  • Methol Ferré, Alberto – Metalli, Alver (2014): Il papa e il filosofo, Siena, Cantagalli. Patsch Ferenc (2008): A felszabadítás teológiája – korunkban, Korunk, 19 (11), 37–45.
  • Patsch Ferenc (2013): „A szegények – a szegény Jézus teste”. A felszabadítás teológiája egyházias olvasata, Vigilia, 78 (9), 657–664.
  • Riccardi, Andrea (2019): Az egyház a központok és a perifériák között, in Riccardi, Andrea (szerk.): Ferenc pápa és az ő ideje. A kereszténység Jorge Mario Bergoglio idején, Pannonhalma, Bencés Kiadó, 13–27.
  • Riccardi, Andrea (2023): Perifériák. Az egyházat érintő válságok és újdonságok, Budapest, Vigilia.
  • Solans, Francisco Javier Ramón (2020): The creation of a Latin American catholic church Vatican authority and political imagination, 1854–1899, Journal of Ecclesiastical History, 71 (2), 316–336. DOI: https://doi.org/10.1017/ S0022046919002276
  • Solymári Dániel (2023): Úton egy jobb világ felé. Ferenc pápa menekültpolitikája, Budapest, Vigilia.
  • Spadaro, Antonio (2014): Svegliate il mondo! Colloquio di Papa Francesco con i Superiori Generali, La Civiltà Cattolica, 165 (1), 3–17.
  • Torralba, Francesco (2021): Dizionario Bergoglio: Le parole chiave di un pontificato, Milano, ETS.
  • Zelei Dávid (2022): A latin-amerikai identitás metamorfózisai a 19–20. században, Budapest, ELTE BTK (doktori disszertáció), https://edit.elte.hu/xmlui/ static/pdf-viewer-master/external/pdfjs-2.1.266-dist/web/viewer.html?file=https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/85757/dissz_Zelei_D%c3%a1vid_tortenelemtud.pdf?sequence=1&isAllowed=y (letöltve: 2024. 12. 06.).
Kisnémet Fülöp1072 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk