Máltai Tanulmányok | Infokommunikációs technológiák a magas támogatási szükségletű emberek augmentatív és alternatív kommunikációjának szolgálatában

Megosztás

Szöveg beállítások

Alternatív utakat kell keresni az információk átadására és fogadására a beszéd használatának problémái esetén, és ez sok ezer ember számára létfontosságú hazánkban is. A technika fejlődésével olyanok számára is kinyílik a világ, akik eddig hiába próbáltak kapcsolatba lépni környezetükkel.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tanulmány a súlyosan-halmozottan fogyatékos (magas támogatási szükségletű) személyek körében előforduló komplex kommunikációs igény ismertetése után a sérült vagy hiányzó kommunikációs funkciók kiegészítését vagy pótlását szolgáló augmentatív és alternatív kommunikációs lehetőségeket mutatja be. Az áttekintés a segédeszközt nem igénylő kommunikációs módok ismertetésétől a különböző szintű technikai igényű rendszerek rövid bemutatásán keresztül jut el a magas technikai igényű (high-tech) rendszerekig, melyekhez infokommunikációs eszközökre és speciális szoftverekre van szükség. A számítógépen alkalmazható, Magyarországon elérhető szoftverek rövid bemutatása után kitér az asszisztív technológiákra, melyek magas támogatási szükségletű személyek esetében az infokommunikációs eszközök optimális használatához szükségesek lehetnek.

Kulcsszavak: súlyos-halmozott fogyatékosság, magas támogatási szükséglet, komplex kommunikációs igény, augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK), infokommunikációs technológiák (IKT)

DOI: 10.56699/MT.2024.4.7

Aki járt úgy életében, hogy egy fogászati beavatkozás után napokig nem tudott beszélni, az megtapasztalta, mit jelent a hangzó beszéd nélküli, „kommunikációban akadályozott” élethelyzet. Ilyenkor kerüljük embertársainkat, vagy ha nagyon szükséges vásárolnunk, csak olyan üzletbe megyünk, ahol jól ismerjük az eladókat, akik elfogadók, és megértik, ha mutogatással, papírcédulákkal próbáljuk elmondani, hogy mit szeretnénk. Hasonló ehhez az az élethelyzet, amikor valaki csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem képes kifejezni magát hangzó beszéd útján, csak éppen fogyatékossággal élő embertársainknál a kommunikációs akadályozottság nem pár napig, hanem

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

ábra: Funkciózavarok előfordulási gyakorisága a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknél öt kutatásban és az öt kutatás átlagában. Az adatok forrása: Márkus, 2005; Bata, 2013; Márkus 2017; Környei, 2017; Fodor, 2024.

Felhasznált irodalom

Bass László (szerk.) (2004): Jelentés a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről, Budapest, Kézenfogva Alapítvány.
Bata Beáta (2013): A fővárosban élő, a 2006/2007-es és a 2010/2011-es tanév közötti időszakban tankötelezett súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek, fiatalok adatainak elemzése, Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (diplomamunka, kézirat).
Beukelman, David R. – Mirenda, Pat (2021): Augmentatív és alternatív kommunikáció. Segítségnyújtás komplex kommunikációs igényű gyermekek és felnőttek számára, Budapest, Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft.
Dombainé Esztergomi Anna – Szöllősyné Juhász Csilla (2008): Inkluzív nevelés. Sérülésspecifikus eszköztár mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez, Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, https://www.etikk.hu/wp-content/uploads/2013/05/eszkoz_mozgasserult.pdf (letöltve: 2024. 09. 23.).
Erdélyi Andrea (2005): Nézd a kezem! Egyszerű gesztusjelek gyűjteménye nem beszélő emberekkel való kommunikációhoz, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Erdélyi Andrea (2008): Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) mint a kommunikációtudományok egyik legifjabb részdiszciplínája, Gyógypedagógiai Szemle, 36 (1), 14–26.
Erdélyi Andrea (2009): A gesztusnyelv kommunikációelméleti alapjai. A „Nézd a kezem!” elnevezésű gesztusnyelv mint az augmentatív és alternatív kommunikáció új lehetősége, Budapest, ELTE BGGYFK – Eötvös Kiadó.
Fekete-Szabó Viola (2020): A komplex kommunikációs igényű mozgáskorlátozott személyek kommunikációs készségeinek és képességeinek vizsgálata, in Tóth Mónika (szerk.): Diagnosztikus protokoll az augmentatív és alternatív kommunikációs fejlesztési és támogatási szükséglet felméréséhez, Budapest, Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft., 45–68., https://www.nfszk.hu/kiadvanyok/specialis-kommunikacios-igeny-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok/diagnosztikus-protokoll-az-augmentativ-es-alternativ-kommunikacios-fejlesztesi-es-tamogatasi-szukseglet-felmeresehez/ (letöltve: 2024. 09. 23.).
Fekete-Szabó Viola (2021): Másképp mondva. A mozgáskorlátozott emberek kommunikációtámogatásának tapasztalatai, Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek infokommunikációs akadálymentesítése EFOP-1.1.5-17-2017-00004, Budapest, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), https://www.meosz.hu/wp-content/uploads/2021/05/AAK_online.pdf (letöltve: 2024. 09. 23.).
Fodor Réka (2024): Súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelés-oktatásának hazai helyzete és tapasztalatai a 2022/23-as tanévben, Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (szakdolgozat, kézirat).
Havasi Ágnes (2022): Komplex kommunikációs igényű autizmussal élő kisiskolások kommunikációja, Budapest, ELTE PPK NDI (doktori értekezés), https://ppk.elte.hu/dstore/document/997/Havasi_%C3%81gnes_disszert%C3%A1ci%C3%B3_V%C3%89GLEGES%20bizotts%C3%A1ggal.pdf (letöltve: 2024. 09. 23.).
Juhász Ágnes (2020): Bevezetés, in Tóth Mónika (szerk.): Diagnosztikus protokoll az augmentatív és alternatív kommunikációs fejlesztési és támogatási szükséglet felméréséhez, Budapest, Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft., 9–24., https://www.nfszk.hu/kiadvanyok/specialis-kommunikacios-igeny-temajaval-foglalkozo-kiadvanyok/diagnosztikus-protokoll-az-augmentativ-es-alternativ-kommunikacios-fejlesztesi-es-tamogatasi-szukseglet-felmeresehez/ (letöltve: 2024. 09. 23.).
Kálmán Zsófia (1997): „Augmentatív és alternatív kommunikáció” szócikk, in Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Pedagógiai lexikon I., Budapest, Keraban Könyvkiadó, 11–12.
Kálmán Zsófia (2006): Mással-hangzók. Az augmentatív és alternatív kommunikáció alapjai, Budapest, Bliss Alapítvány.
Királyhidi Dorottya (2009): Kommunikáció érzékszervi sérüléssel társuló, súlyos, halmozott sérülés esetén, in Kálmán Zsófia – Kovács Zsuzsanna – Simonics Benjámin (szerk.): Pár-beszéd. Kiegészítő jegyzet a súlyosan, halmozottan sérült személyek kommunikációs segítőit felkészítő tanfolyam anyagához, Budapest, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, 27–40.
Környei Kristóf (2017): A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók bemutatása, közoktatásbeli helyzetük emberi jogi szempontú vizsgálata a szakértői bizottsági tevékenység tükrében, Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (szakdolgozat, kézirat).
KSH (2022): Népszámlálás 2022, https://nepszamlalas2022.ksh.hu/eredmenyek/statikus-tablak (letöltve: 2024. 09. 23.).
Lányiné Engelmayer Ágnes (2001): „Halmozott fogyatékosság”, „halmozottan fogyatékosok”, „halmozottan fogyatékosok nevelése” szócikkek, in Mesterházi Zsuzsa (szerk.): Gyógypedagógiai lexikon, Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Kar, 108–111.
Magyar országgyűlés (1998): 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv (letöltve: 2024. 09. 23.).
Magyar országgyűlés (2007): 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700092.tv (letöltve: 2024. 09. 23.).
Márkus Eszter (2005): Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének elméleti és gyakorlati problémái, Budapest, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola (doktori értekezés, kézirat).
Márkus Eszter (2017): A fejlesztő nevelés-oktatás helyzete ma Magyarországon: három kérdőíves felmérés eredményeinek tükrében, in Márkus Eszter – Péntek- Dózsa Melinda (szerk.): „30 múlt...” – A komplex szomatopedagógiai rehabilitáció lehetőségei és feladatai, Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, 58–68.
Márkus Eszter (2020): Hogyan támogassuk az intellektuális képességzavart mutató gyermekeket? Útmutató a súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók integrált neveléséhez, Eger, Eszterházy Károly Egyetem, Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport, https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2020/10/utmutato-a-sulyosan-halmozottan-fogyatekos-tanulok-integralt-nevelesehez.pdf (letöltve: 2024. 09. 23.).
MEOSZ (2020): Korlátok nélkül (videófim), Budapest, Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, https://www.youtube.com/ watch?v=eLCPOjpMjNc (letöltve: 2024. 09. 23.).
OH (2020): A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei (2020), Budapest, Oktatási Hivatal, https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok (letöltve: 2024. 09. 23.).
Péntek-Dózsa Melinda (2020): Útmutató a mozgáskorlátozott tanulók integrált neveléséhez, Eger, Eszterházy Károly Egyetem, Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport, https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2020/10/utmutato-a-mozgaskorlatozott-tanulok-integralt-nevelesehez.pdf (letöltve: 2024. 09. 23.).
Vámos Tibor (2023): Infokommunikációs támogató technológiák alkalmazása a rehabilitációban, in Vekerdy-Nagy Zsuzsanna – Cserháti Péter – Polgár Anna – Zsebe Andrea (szerk.): A rehabilitációs és fizikális medicina módszertana, Budapest, Medicina, 550–555.
WHO (2003): FNO – A funkcióképesség, egészség és fogyatékosság nemzetközi osztályozása, Egészségügyi Világszervezet, http://nrszh.hu/html/szakmai_oldalak/iranyelvek/FNO.pdf (letöltve: 2024. 09. 23.).
Zelenka Zsófia (2009): Fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott emberek kommunikációs lehetőségeiről, in Kovács Zsuzsanna – Simonics Benjamin (szerk.): „GONDOLAT– JEL”. Jegyzet a fejlődésmenetükben súlyosan akadályozott személyek kommunikációs szakembere képzéshez, Budapest, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, 45–52.