Az írás a falon
Eljön-e a „minőségi forradalom”, ami a fenntartható növekedésből sarjad, vagy az emberi és a gépi intelligencia szingularitása, az Ember 2.0…
Ép testben ép lélek – járvány idején. A fizikai aktivitás és a mentális egészség összefüggései egyetemisták körében a koronavírus-járvány alatt
Bezártság, társas távolságtartás, bizonytalanság és fertőzéstől való félelem – a koronavírus-járvány idején mindannyiunk lelki egészségére hatást gyakoroltak ezek a krízisjelenségek. A magyar egyetemisták körében végzett kutatás ugyanakkor igazolta, hogy a rendszeres, kitartó testmozgás nemcsak a fizikai erőnlétet, de a mentális megküzdést is segíti válságos helyzetekben.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
E tanulmány a mentális egészség[1]Az egyszerűség kedvéért a mentális egészség és mentális jóllét fogalmakat szinonimaként használjuk a tanulmányban, habár a két fogalom jelentéstartalma némileg eltér egymástól. … Részletek és a fizikai aktivitás, testmozgás kapcsolatának vizsgálatára irányul egy olyan időszakban – a koronavírus-járvány miatt elrendelt lezárások idején 2020 tavaszán –, amikor a testmozgás lehetőségei korlátozottak voltak. Az elemzés alapját a „COVID-19 International Student Well-Being Study” keretein belül, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói körében (n = 1808) online kérdőív segítségével felvett adatok képezik. A kérdőív egyrészt kitért arra, hogy milyen gyakorisággal végeztek az egyetemisták a koronavírus-járványt megelőzően és a pandémia alatt élénk, illetve mérsékelt testmozgást. Másrészt a Lenore Sawyer Radloff nevéhez fűződő szubjektívdepresszió-skála (CES-D) átdolgozott formájával vizsgálta azt is, hogy a hallgatók körében mennyire voltak jellemzőek a depresszió tünetei. A két terület összefüggései alátámasztják a fizikai aktivitás és a mentális jóllét pozitív kapcsolatát, továbbá rámutatnak, hogy azt más tényezők, például a hallgatók demográfiai és egészségi jellemzői is befolyásolják. A testmozgás és a mentális egészség koronavírus-járvány alatti kapcsolatának vizsgálata támpontot adhat ahhoz, hogy más válsághelyzetekben is felfigyeljünk a fizikai aktivitás és a mentális jóllét kapcsolatának
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Csatlakozom Regisztráció részleteiFelhasznált irodalom
Ábrajegyzék
- ábra: Az összesített depresszióskála átlaga korcsoportok szerint. C19 ISWS 2020, saját szerkesztés.
- ábra: Az összesített depresszióskála átlaga párkapcsolati státusz szerint. C19 ISWS 2020, saját szerkesztés.
- ábra: Az összesített depresszióskála átlagai az egyes korcsoportokban párkapcsolati státusz szerint. C19 ISWS 2020, saját szerkesztés.
- ábra: Az összesített depresszióskála átlaga az egészségi kockázatok fennállása szerint. C19 ISWS 2020, saját szerkesztés.
- ábra: Az összesített depresszióskála átlaga az élénk testmozgás végzésének gyakorisága szerint a koronavírus-járvány alatt. C19 ISWS 2020, saját szerkesztés.
- ábra: Az összesített depresszióskála átlaga a mérsékelt testmozgás végzésének gyakorisága szerint a koronavírus-járvány alatt. C19 ISWS 2020, saját szerkesztés.
- ábra: Az összesített depresszióskála átlagai az élénk testmozgás gyakoriságának változása szerint. C19 ISWS 2020, saját szerkesztés.
- ábra: Az összesített depresszióskála átlagai a mérsékelt testmozgás gyakoriságának változása szerint. C19 ISWS 2020, saját szerkesztés.
- táblázat: Az élénk testmozgás gyakoriságának hatása a depresszió szintjére. C19 ISWS 2020, saját szerkesztés.
- táblázat: A mérsékelt testmozgás gyakoriságának hatása a depresszió szintjére. C19 ISWS 2020, saját szerkesztés.
Felhasznált irodalom
- Arnold, Petra – Elekes, Zsuzsanna – Czibere, Ibolya – Vincze, Anikó – Csizmady, Adrienne – Lukács, Andrea (2020): COVID-19, An international student well-being study in Hungary, Corvinus Journal of Sociology and Social Policy, 11 (2), 163–170. DOI: https://doi.org/10.14267/CJSSP.2020.2.13
- Castañeda-Babarro, Arkaitz – Arbillaga-Etxarri, Ane – Gutiérrez-Santamaria, Borja – Coca, Aitor (2020): Physical activity change during COVID-19 confinement, International Journal of Environmental Research and Public Health, 17 (18), 6878. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph17186878
- Elmagd, Mohammed Abou (2020): Sports and physical activity during (COVID-19) pandemic, International Journal of Physical Education, Sports and Health, 7 (3), 82–84.
- Forte, Pedro – Branquinho, Luis – Ferraz, Ricardo (2022): The relationships between physical activity, exercise, and sport on the immune system, International Journal Environmental Research and Public Health, 19 (11), 6777. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph19116777
- Halabchi, Farzin – Ahmadinejad, Zahra – Selk-Ghaffari, Maryam (2020): COVID-19 epidemic, Exercise or not to exercise, That is the question!, Asian Journal of Sports Medicine, 11 (1), e102630. DOI: https://doi.org/10.5812/asjsm.102630
- Lukács, Andrea (2021): The impact of physical activity on psychological well-being and perceived health status during coronavirus pandemic in university students, Journal of King Saud University – Science, 33 (6), 101531. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jksus.2021.101531
- Nieman, David C. – Wentz, Laurel M. (2019): The compelling link between physical activity and the body’s defense system, Journal of Sport and Health Science, 8 (3), 201–217. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jshs.2018.09.009
- Nigro, Ersilia – Polito, Rita – Alfieri, Andreina – Mancini, Annamaria – Imperlini, Esther – Elce, Ausilia – Krustrup, Peter – Orrú, Stefania – Buono, Pasqualina – Daniele, Aurora (2020): Molecular mechanisms involved in the positive effects of physical activity on coping with COVID‑19, European Journal of Applied Physiology, 120, 2569–2582. DOI: https://doi.org/10.1007/s00421-020-04484-5
- Paluska, Scott A. – Schwenk, Thomas L. (2000): Physical activity and mental health, Sports Medicine, 29 (3), 167–180. DOI: https://doi.org/10.2165/00007256-200029030-00003
- Rabbie-Khan, Fatemeh – Biernat, Karolina (2021): Student well-being during the first wave of COVID-19 pandemic in Birmingham, UK, Results from the C19 ISWS Survey. DOI: https://zenodo.org/record/4572408#.Y3d0_MeZPIU
- Radloff, Lenore Sawyer (1977): The CES-D Scale, A self-report depression scale for research in the general population, Applied Psychological Measurement, 1 (3), 385–401. DOI: https://doi.org/10.1177/014662167700100306
- Rodríguez-Larrad, Ana et al. (2021): Impact of COVID-19 confinement on physical activity and sedentary behaviour in Spanish university students, Role of gender, International Journal of Environmental Research and Public Health, 18 (2), 369. DOI: https://www.mdpi.com/1660-4601/18/2/369
- Rüegg, René – Eggli, Andrea (2020): COVID-19-Studierendenbefragung, Bericht der Berner Fachhochschule zur «International COVID-19 Student Well-Being Study». DOI: https://zenodo.org/record/4422660#.Y3d0OseZPIU
- Seidu, Samuel – Khunti, Kamlesh – Yates, Tom – Almaqhawi, Abdullah – Davies, M. J. – Sargeant, Jack (2021): The importance of physical activity in management of type 2 diabetes and COVID-19, Therapeutic Advances in Endocrinology and Metabolism, 12, 1–14. DOI: https://doi.org/10.1177/20420188211054686
- Stanton, Robert – Happell, Brenda – Reaburn, Peter (2014): The mental health benefits of regular physical activity, and its role in preventing future depressive illnes, Nursing: Research and Reviews, 4, 45–53. DOI: https://doi.org/10.2147/NRR.S41956
- Stathopoulou, Theoni – Mouriki, Aliki – Papaliou, Olga (2020): Student well-being during the COVID-19 pandemic in Greece, Results from the C19 ISWS Survey. DOI: https://zenodo.org/record/4038321#.Y3dzDMeZPIU
- Van de Velde, Sarah – Buffel, Veerle – Bracke, Piet – Van Hal, Guido – Somogyi, Nikolett M. – Willems, Barbara – Wouters, Edwin (2021): The COVID-19 International Student Well-being Study, Scandinavian Journal of Public Health, 49 (1), 114–122. DOI: https://doi.org/10.1177/1403494820981186
- Vincze, Anikó (2022): Changes in the time spent on physical activities of university students before and during the COVID-19 outbreak, Papers in Arts and Humanities, 2 (2), 88–106. DOI: https://doi.org/10.52885/pah.v2i2.114
- WHO (2020): WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour: at a glance, Geneva, World Health Organization. DOI: https://www.who.int/publications/i/item/9789240014886
- Wimalawansa, Sunil J. (2020): Fighting against COVID-19, Boosting the immunity with micronutrients, stress reduction, physical activity, and Vitamin D, Nutrition And Food Science Journal, 3 (1), 126. DOI: https://scientificliterature.org/Nutrition/Nutrition-20-126.pdf
Hírlevél
További érdekességekért iratkozzon fel hírlevelünkre!
Alapgondolat
A társadalmi kihívások lapja
A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.
Egy folyóirat, egy honlap
A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.
Minőségbiztosítás, akkreditációk
Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.
Máltai Tanulmányok Szerkesztőség
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu
