Jelenleg olvasottAz ázsiai gazdasági növekedés és a fenntarthatóság – A kínai példa írta Vörös Zoltán32 perc 2020, Afrika – Az „Afrika felemelkedőben” narratíva valósága Átfogó ökológia – Szempontok egy javaslat recepciójához
Megosztás Szöveg beállítások

A tanulmány az ázsiai gazdasági növekedést, a fenntarthatóság kérdéskörét és a környezeti következményeket járja körül, a kínai folyamatokat bemutatva.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tanulmány az ázsiai gazdasági növekedést, a fenntarthatóság kérdéskörét és a környezeti következményeket járja körül, a kínai folyamatokat bemutatva. A Kínában megfigyelhető kettősség ugyanis Ázsia (és a fejlődő világ) egyéb államaira is igaz: egyre inkább felismerik a környezet védelmének fontosságát, de még mindig felülírják ezeket az érveket a gazdasági növekedést előirányzó politikák, és továbbra is a fosszilis nyersanyagok dominálják az energiatermelést. Kínában mindehhez a kettősséghez egy különleges társadalmi-politikai reláció is kapcsolódik, miközben nem lehet figyelmen kívül hagyni a globális folyamatokat, a profitmaximalizálás kérdéskörét és lassan azt a tényt sem, hogy évente 1,6 millió kínai veszti életét a szennyezett levegő által okozott betegségekben.

Kulcsszavak: Ázsia, fenntartható fejlődés, környezeti problémák, Kína, gazdasági növekedés

 

Bevezetés

„Kína a világ gyára” és „Shift to the East”, vagyis „Kelet felé fordulás”. Két olyan fogalom, mely a Keleten található gazdaságok növekvő szerepét, illetve a világgazdaságban betöltött szerepüket hivatott kifejezni – melyek esetében nem csupán a Kínai Népköztársaság, hanem Délkelet-Ázsia államai és egyre inkább Dél-Ázsia (India, Pakisztán és Banglades) is a figyelem középpontjába kerül. A kiemelt érdeklődés, sokszor emlegetett szerepük ugyanakkor többnyire a gazdasági növekedéshez, gazdasági potenciálhoz kapcsolódik, a GDP-növekedés pedig továbbra is elsődleges politikai célja az államok politikusainak – bár napjainkra egyre inkább kell(ene) foglalkozni a természeti környezet rombolásával is. Noha a fenntartható fejlődés napjaink legtöbbet emlegetett tudományos és gazdasági terminusává vált, a fenntarthatóság és a

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

  • Adeel, Zafar – Wirsing, Robert G. (szerk.) (2017): Imagining Industan Overcoming Water Insecurity in the Indus Basin, Cham, Springer International Publishing.
  • BP (2019): BP Energy Outlook – 2019: China, https://www.bp.com/content/dam/bp/business-sites/en/global/corporate/pdfs/energy-economics/energy-outlook/bp-energy-outlook-2019-country-insight-china.pdf (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • CNN (2019): The world’s top 100 most polluted cities in 2018, 2019. 03. 06., https://edition.cnn.com/2019/03/05/health/100-most-polluted-cities-2018-intl/index.html (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • CNREC (2018): China Renewable Energy Outlook 2018, http://boostre.cnrec.org.cn/wp-content/uploads/2018/11/China-Renewable-Energy-Outlook-2018-Folder_ENG.pdf (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • EDGAR (2019): Fossil CO2 and GHG Emissions of All World Countries, 2019 Report, edgar.jrc.ec.europa.eu/overview.php?v=booklet2019 (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • Forbes (2017): How China’s growing deserts are choking the country, 2017. 09. 18., https://www.forbes.com/sites/danielrechtschaffen/2017/09/18/how-chinas-growing-deserts-are-choking-the-country/#129009eb5d1b (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • Guardian (2011a): Three Gorges Dam has caused urgent problems, says China, https://www.theguardian.com/environment/2011/may/19/china-three-gorges-dam (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • Guardian (2011b): Provincial tug-of-war waters down China’s Yellow river success story, https://www.theguardian.com/environment/2011/jun/28/water-yellow-river-china (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • Guardian (2015): Air pollution in China is killing 4,000 people every day, a new study finds, 2015. 08. 14., https://www.theguardian.com/world/2015/aug/14/air-pollution-in-china-is-killing-4000-people-every-day-a-new-study-finds (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • IRENA (2019a): A New World – The Geopolitics of the Energy Transformation, http://geopoliticsofrenewables.org/assets/geopolitics/Reports/wp-content/uploads/2019/01/Global_commission_renewable_energy_2019.pdf (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • IRENA (2019b): Renewable Energy Statistics 2019, https://www.irena.org/publications/2019/Jul/Renewable-energy-statistics-2019 (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • Jordán Gyula (1999): Kína története, Budapest, Aula.
  • Jordán Gyula – Tálas Barna (2005): Kína a modernizáció útján a XIX–XX. században, Budapest, Napvilág.
  • Klarin, Tomislav (2018): The concept of sustainable development, from its beginning to the contemporary issues, Zagreb International Review of Economics & Business, 21. évfolyam, 2018/1., 67–94.
  • Klemensits Péter (2019): Economic development or environmental protection? The dilemmas of the developing countries through the case of the philippines, European Journal of Sustainable Development, 8. évfolyam, 2019/1., 281–289.
  • Lee, Yen Nee (2019): It’s not China or the US, Here are the trade war’s winners – so far, 2019. 06. 04., https://www.cnbc.com/2019/06/04/in-the-us-china-trade-war-here-are-the-economies-that-are-winning.html (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • Lélé, Sharachchandra M. (1991): Sustainable development: A critical review, World Development, 19. évfolyam, 1991/6., 607–621.
  • Origo (2007): Folyók az összeomlás szélén, 2007. 04. 25., http://www.origo.hu/tudomany/20070425folyok.html (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • Stanway, David – Xu, Muyu (2019): China coal mine approvals surge despite climate pledges, 2019. 08. 06., https://www.reuters.com/article/us-china-coal-climate/china-coal-mine-approvals-surge-despite-climate-pledges-idUSKCN1UW0EM (letöltve: 2020. 02. 03.).
  • UNEP (2016): Indicators for a Resource Efficient and Green Asia and the Pacific – Measuring Progress of Sustainable Consumption and Production, Green Economy and Resource Efficiency Policies in the Asia-Pacific Region, New York, UN Environmental Programme.
  • UN (2018): Key environment issues, trends and challenges in the Asia-Pacific region, https://www.unescap.org/sites/default/files/CED5_1E_0.pdf (letöltve: 2020. 02. 05.).
  • Vörös Zoltán (2009): Háborúban a környezetért, a környezettel szemben – Kína vízproblémái a 21. század elején, in Glied Viktor (szerk.): Vízkonfliktusok – Küzdelem egy pohár vízért, Pécs, Publikon, 115–155.
  • Vörös Zoltán (2010): Kína: Északi célok – déli dilemmák, in Glied Viktor – Nagy Roland (szerk.): Függésben – Kényszerpályán a jövő?, Pécs, Publikon, 269–288.
  • Vörös Zoltán (2014a): Belső migráció és szellemvárosok Kínában, Modern Geográfia, 2014/4., 39–50.
  • Vörös Zoltán (2014b): Migrációs trendek Kínában és Délkelet-Ázsiában, in Tarrósy István – Glied Viktor – Vörös Zoltán (szerk.): Migrációs tendenciák napjainkban, Pécs, Publikon, 157–176.
  • Wikipedia (2019): World fossil carbon dioxide emission 1970–2018 – Ábra az EDGAR – Emissions Database for Global Atmospheric Research adatai alapján, https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_carbon_dioxide_emissions#/media/File:World_fossil_carbon_dioxide_emissions_six_top_countries_and_confederations.png (letöltve: 2020. 02. 05.).

Ábrajegyzék

  1. ábra: A vámháború nyertesei (2019. június). Forrás: Lee, Yen Nee (2019): It’s not China or the US, Here are the trade war’s winners – so far, 2019. 06. 04., https://www.cnbc.com/2019/06/04/in-the-us-china-trade-war-here-are-the-economies-that-are-winning.html
  2. ábra: A fosszilis szén-dioxid-kibocsátás alakulása, 1970–2018. Forrás: Wikipedia (2019): World fossil carbon dioxide emission 1970–2018 – Ábra az EDGAR – Emissions Database for Global Atmospheric Research adatai alapján, https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_carbon_dioxide_emissions#/media/File:World_fossil_carbon_dioxide_emissions_six_top_countries_and_confederations.png
  3. ábra: A megújulókhoz kapcsolódó szabadalmak összesített aránya 2016 végéig. Forrás: IRENA (2019a): A New World – The Geopolitics of the Energy Transformation, 41., http://geopoliticsofrenewables.org/assets/geopolitics/Reports/wp-content/uploads/2019/01/Global_commission_renewable_energy_2019.pdf
  4. ábra: Teljes primerenergia-igény 2017-ben és az elérni kívánt 2050-es cél (Mtce). Forrás: CNREC (2018): China Renewable Energy Outlook 2018, http://boostre.cnrec.org.cn/wp-content/uploads/2018/11/China-Renewable-Energy-Outlook-2018-Folder_ENG.pdf
Vörös Zoltán281 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk