Jelenleg olvasottA szegénység kisvárosi dimenziói Magyarországon írta Horeczki Réka31 perc Öröklött hátrányok – Visszatérő és megújuló konfliktusok a Sellyei... A felzárkózás matematikája
Megosztás Szöveg beállítások

Hogyan tudunk élhető lakhelyet biztosítani  Magyarország leszakadó régióiban, a kisvárosokban az infrastrukturálisan, kulturálisan, gazdaságilag  hátrányba került közösségek számára? Új típusú megoldások a települési sérülékenység feloldására

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A válságok korát éljük, a Covid–19 időszaka számos társadalmi és jólléti kérdést helyezett új megvilágításba. A vidéki területek és az e térségek központjaiként funkcionáló kisvárosok felértékelődtek, több szempontból a nagyvárosi élet alternatívájaként jelentek meg. A megváltozott értelmezési keret újfent ráirányította a figyelmet a kisebb városokra, azokra az egyenlőtlenségekre, amelyek a nagyvárosokkal összevetve általában rejtve maradnak. A megjelenő előnyök mellett a kisvárosi térségek kiszolgáltatottságát is figyelembe kell venni: az egészségügyi szolgáltatások és az alapvető infrastrukturális elemek elérhetőségét vagy hiányát, a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek csekélyebb számát és kvalitását, a zsúfoltságot. A tanulmány a kisvárosok vonatkozásában vizsgálja a funkcionális értelemben vett szegénység fogalmát, és választ kíván adni a következő kérdésre: milyen dinamika figyelhető meg az elmúlt években a kisvárosi életminőséget tekintve.

   

Kulcsszavak: szegénység, egyenlőtlenség, sérülékenység, kisváros

DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2023.2.2

A jelen időszakban a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, az egyének, társadalmi csoportok és országrészek, régiók sérülékenységének fokozódása folyik. Egy időben zajlik a világban éghajlati, egészségügyi katasztrófa és fegyveres konfliktus. A hatások összeadódása egyre inkább kiélezi a különbségeket, növeli az ínséget szenvedők számát. Az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célok javarészt ezeket a különbségeket kívánják csökkenteni; tizenhét prioritást tekintenek követendőnek a következő évtizedekben. Ezek között első helyen szerepel a szegénység elleni küzdelem, a szegénység megszüntetésére irányuló

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

  1. ábra: Magyarország városhálózata, Saját szerkesztés.
  2. táblázat: A Magyar Falu Programhoz kapcsolódó néhány támogatási jogcím, Az adatok forrása: Magyar Falu Program (2020).
  3. táblázat: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya, 2005–2021 (%). Az adatok forrása: TeiR adatbázis (2022).
  4. táblázat: Legfeljebb általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya, 2005–2021 (%). Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

  • ATD Fourth World (2020): The hidden dimensions of poverty, https://www.atd- fourthworld.org/wp-content/uploads/sites/5/2019/05/Dim_Pauvr_eng_ FINAL.pdf (letöltve: 2023. 04. 01.).
  • Domański, Henryk (2001): A szegénység társadalmi meghatározói a posztkommunista társadalmakban, Szociológiai Szemle, 11. évfolyam, 2001/4., 40–65.
  • Európai Bizottság (2007): A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Közlemény az európai kulturális programról a globalizálódó világban, https://eur-lex. europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52007DC0242 (letöltve: 2023.01.20.).
  • Európai Bizottság (2018): A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az új kulturális menetrendről, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52018DC0267 (letöltve: 2023. 01. 20.).
  • Európai Unió Tanácsa: 2010/C 324/03 – A Tanács következtetései a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben a kultúra által játszott szerepéről, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:C:2010:3 24:FULL&from=EN (letöltve: 2022. 11. 22.).
  • Finta István (2019): A magyar vidékfejlesztés sikereinek, kudarcainak speciális tényezői, in Farkas Jenő Zsolt et al. (szerk.): Alföldi kaleidoszkóp – A magyar vidék a XXI. században. Tanulmányok a 70 éves Csatári Bálint köszöntésére, Budapest, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 84–98.
  • Finta István (2020): A vidékfejlesztés lépcsői a rendszerváltástól napjainkig, Tér és Társadalom, 34. évfolyam, 2020/4., 172–177. DOI: https://doi.org/10.17649/ TET.34.4.3324
  • Hegedűs Rita (2018): Hátrányos helyzetűek a közép- és felsőfokú oktatásban. Hátrányos helyzetű tanulók középiskolai teljesítménye és felsőoktatásba való bejutásuk jellemzői, különös tekintettel a területi különbségekre (egyetemi doktori értekezés), Debreceni Egyetem BTK.
  • Horeczki Réka (2022): What future for Hungary after the Covid-19 outbreak?, in Portu- gal Duarte, António – Redzepagic, Srdjan – Sol Murta, Fátima Teresa (szerk.): The European Integration Process. Crisis and Resilience in the Aftermath of the Covid-19 Pandemic, Coimbra University Press, 249–260.
  • Horeczki Réka – Egyed Ildikó (2021): Small town development in peripheral areas, Deturope – The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 13. évfolyam, 2021/2., 52–65. DOI: https://doi.org/10.32725/det.2021.013
  • Horeczki Réka – Póla Péter (2022): Percepciók a sikerességről Baranya megyében, Comitatus – Önkormányzati Szemle, 32. évfolyam, 2022/243., 57–70.
  • Kecskés László (2011): EU-Jog és jogharmonizáció, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
  • Kocsis Károly (főszerk.) (2021): Magyarország Nemzeti Atlasza – Társadalom, Budapest, CSFK Földrajztudományi Intézet.
  • Koós Bálint (2020): Városi zsugorodás és lakóhelyi szegregáció az ezredforduló után, Tér és Társadalom, 34. évfolyam, 2020/1., 48–68. DOI: https://doi.org/10.17649/ TET.34.1.3182
  • Koós Bálint – Kovács Katalin (2018): A település-állomány jóléti pozíciójának mintázatai és azok változása 1990–2016, Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 15/3., 13–30. DOI: https://doi.org/10.1002/j.2326-1951.1990.tb02261.x
  • Kovács Katalin (2022): Kontrasztok. Társadalmi és térbeli tagolódás a magyar vidéken, in Horeczki Réka – Szabó Tamás (szerk.): A vidéki Magyarország a pandémia korában. 27. Falukonferencia, Pécs, KRTK Regionális Kutatások Intézete, 17–27.
  • KSH (2017): STADAT 9.9 tábla, Ingázás, https://www.ksh.hu/stadat_evkozi_9_9 (le- töltve: 2020. 01. 12.).
  • KSH (2019): Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1., https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2019.pdf (letölve: 2021.03.19.).
  • KSH (2020): STADAT 2.3.2 tábla, Munkanélküliség, https://www.ksh.hu/thm/2/ indi2_3_2.html (letöltve: 2021. 10. 12.).
  • Magyar Falu Program (2020): https://kormany.hu/miniszterelnokseg/magyar- falu-program-2020 (letöltve: 2023. 04. 05.).
  • Méreiné Berki Boglárka – Málovics György (2020): Városi deszegregáció, társadalmilag heterogén lakóközösségek, társadalmi tőke – egy hazai városi szegregátum felszámolásának tapasztalatai, Tér és Társadalom, 34. évfolyam, 2020/2., 35–66. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.34.2.3217
  • Moore, Mick (1999): Thinking strategically about politics and poverty. IDS Working Paper no. 101, Brighton, Institute of Development Studies, https://www.ids.ac.uk/ download.php?file=files/Wp101.pdf (letöltve: 2023. 04. 05.).
  • Nagy Erika – Timár Judit – Nagy Gábor – Velkey Gábor (2015): A társadalmi-térbeli marginalizáció folyamatai a leszakadó vidéki térségekben, Tér és Társadalom, 29. évfo- lyam, 2015/1., 35–52. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2680
  • Orbán Viktor (2018): Orbán Viktor beszéde a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gaz- dasági évnyitó rendezvényén, https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a- magyar-kereskedelmi-es-iparkamara-gazdasagi-evnyito-rendezvenyen-2/ (letöltve: 2020. 08. 10.).
  • Országgyűlés (1990): 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99000065.TV (letöltve: 2023. 04. 05.). Országgyűlés (2011): 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányza- tairól, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100189.tv (letöltve: 2023. 04.05.).
  • Pálné Kovács Ilona (2022): Területfejlesztés és közigazgatás. A területfejlesztési törvény és a közigazgatás változásai 1996–2021, Comitatus – Önkormányzati Szemle, 32. évfolyam, 2022/241. Különszám, 3–10.
  • Pálné Kovács Ilona – Tuka Ágnes – Schmidt Andrea – Vadál Ildikó – Kákai László (2012): Regionalizmus és területi kormányzás, Pécs, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék.
  • Pirisi Gábor – Kiss Balázs – Máté Éva (2016): A kisvárosok szerepe a munkaerő-in- gázásban, Területi Statisztika, 56. évfolyam, 2016/4., 415–437. DOI: https://doi. org/10.15196/TS560404
  • Sághi Gábor (szerk.) (2005): A jövedelem mint az anyagi jólét és a szegénység mérőszáma, Társadalomstatisztikai Füzetek 43., Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. Spéder Zsolt (2002): A szegénység változó arcai, Budapest, Századvég Alapítvány.
  • TeIR adatbázis (2022): https://www.teir.hu/idosor/index.html (letöltve: 2022. 12. 02.). Trócsányi András – Pirisi Gábor – Máté Éva (2018): An interpretation attempt of Hungarian small towns’ shrinking in a post-socialist transformation context, Cha- sopys Socialno-Ekonomichnoyi Heohrafiyi / Journal of Human Geography, 24. évfolyam, 2018/1., 5–20. DOI: https://doi.org/10.26565/2076-1333-2018-24-01
  • UN (2020): Global Sustainable Development Report (GSDR), https://sdgs.un.org/ gsdr/gsdr2023 (letöltve: 2022. 12. 02.).
  • Velkey Gábor (2019): Térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek és újratermelésük az alapfokú oktatás hazai rendszerében, Tér és Társadalom, 33. évfolyam, 2019/4., 104–131. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.33.4.3191
Horeczki Réka761 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

Az írás a falon

Eljön-e a „minőségi forradalom”, ami a fenntartható növekedésből sarjad, vagy az emberi és a gépi intelligencia szingularitása, az Ember 2.0…

2024/3 | 6-12.
Tovább

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked!

OKBővebb információk