Absztrakt

A szíriai háború, Aleppó és Damaszkusz mellett, Homsz városát érintette legpusztítóbban. Épített örökségeinek jelentős része megsemmisült, emberek ezrei váltak belső menekültekké. Az újjáépítési munkálatok megkezdődtek, a társadalmi sebek azonban továbbra is mélyek. E rövid írásban ennek a térségnek a valóságát kívánom felmutatni.

Kulcsszavak: szíriai háború, Homsz, Szíriai Karitász, Megcsonkított Szent Jakab-kolostor

Bevezetés

Boldog vagyok, hogy a mai emlékezetes napon az önök körében lehetek. Az eucharisztikus kongresszus alkalmából, amelynek Budapest nemes városa ad otthont, összegyűltünk itt, hogy közösen nyilvánítsuk ki testvériségünket és szolidaritásunkat. Üdvözlöm és ölelem mindnyájukat Urunk, Jézus Krisztus nevében. Urunk öröme és békéje legyen mindig önökkel! Mint Homsz, Hama és Jabrud érseke, valamint a Szíriai Karitász elnöke csak gratulálni tudok a szervezőknek ezért a testvéri összejövetelért, amely a barátság által szőtt szolidaritás kötelékeit és a legjobban nélkülözők iránti közös odafigyelést jelzi.

Az egész világ ismeri a szír tragédiát. Darában kezdődött, de Homszban robbant ki, amely ma Aleppóval együtt a világ legjobban lerombolt városa. Egyházmegyénk nehéz napokat élt át, amikor úgy tűnt, hogy az igazságosság, az igazság és a hűség eltűnt világunkból. 2012 februárjában több mint negyvenezer kereszténynek kellett elhagynia Homsz városát, így ők voltak az első szír menekültek. 2011-től 2014-ig minden elpusztult, ami az egyházmegye tulajdonában volt, beleértve a katedrálisunkat, érsekségünket, plébániáinkat, szentélyeinket, intézményeinket, kolostorainkat, köztük Megcsonkított Szent Jakab V. századi kolostorát Qarában. Nulláról kellett újrakezdeni Szíriában,