Világunk egyik legforróbb pontja ma a multikulturális perzsa állam. Nyugati szomszédja, amellyel pár évizede háborút vívott, az egyik legfontosabb szövetségesévé vált. Merre vezet a jövőben Irán és Irak szövetsége? – tette fel a kérdést a szerző 2025 őszén.
Absztrakt
Irán regionális pozíciója az utóbbi években példátlan kihívásokkal néz szembe, így Irak egyre inkább az „utolsó bástya” szerepét tölti be az Ellenállás Tengelyében. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan alakítják az iraki belpolitikai folyamatok és Szaúd-Arábia törekvései Teherán mozgásterét. Különös figyelmet kap a síita politikai szövetségek, a milíciák, valamint a civil mozgalmak hatása is. Szaúd-Arábia gazdasági, diplomáciai és infrastrukturális alternatívái fokozzák az Iránra háruló nyomást. Teheránnak ugyan vallási-ideológiai közelsége révén továbbra is jelentős befolyása van Bagdadban, Rijád szerepe egyre inkább növekvő tendenciát mutat az országban. A 2025-ös iraki választások nem csupán Irak jövőjét, de Irán regionális presztízsét is alapvetően befolyásolják, mivel az ország politikai tere fokozatosan átalakul, amit jelentős részben Szaúd-Arábia térnyerése mozgat.
Kulcsszavak: Irán, Irak, Szaúd-Arábia, Ellenállás Tengelye, regionális befolyás
Irán regionális pozíciója az elmúlt években fokozatosan gyengült, szövetségesei belső válságokkal és katonai vereségekkel küzdenek, ami jelentősen szűkíti Teherán mozgásterét a Közel-Keleten.
Ezzel egyidejűleg Irak jelentősége felértékelődött, hiszen ez maradt az „utolsó bástya”, ahol Irán még érdemben képes politikai és társadalmi befolyást gyakorolni.
A tanulmány kitér az iraki–iráni síita politikai szövetségekre, a milíciák szerepére, a civil társadalom és a fiatal választók attitűdjére. Emellett kiemelt szerepet kap a tény, hogy Irak nemcsak síita többségű állam, hanem arab ország is, amely reintegrálódni akar az arab világba, különösen Szaúd-Arábia aktív diplomáciai és gazdasági törekvésének köszönhetően. Rijád gazdasági beruházásokkal, az arab nacionalista logika
hangsúlyozásával és regionális integrációs ígéretekkel kívánja magához közelíteni Irakot, ami vonzó alternatívát jelent a konfliktusos, szankciók sújtotta iráni modellhez képest. Az iraki társadalom fiatal, globalizált generációi számára mindinkább a gazdasági stabilitás és az arab identitás kerül előtérbe, ami új kihívások elé állítja Teherán törekvéseit.
A tanulmány a 2025-ös iraki választásokig rendelkezésre álló információkra támaszkodik, és kiindulópontot kíván nyújtani az ezt követő fejlemények értelmezéséhez. Rávilágít, hogyan változik Irán mozgástere a belső válságok és külső tényezők hatására, vagyis miért tekinthető Irak „utolsó bástyának”. Az elemzés elméleti keretét az iráni kül- és biztonságpolitikai diskurzusban az elmúlt években központi fogalommá vált
„előretolt elrettentés” (forward deterrence) adja, amely Irán katonai doktrínájának egyik alapvető pillére. Bár a doktrína részletes, hivatalosan kodifikált formában
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Alaaldin, Ranj (2024): Iraq’s development road project: A path to prosperity or instability?, Middle East Council on Global Affairs, 2024. 10. 31., https://mecouncil. org/publication/iraqs-development-road-project-a-path-to-prosperity-or-instability/ (letöltve: 2025. 09. 19.).
Al-Rasheed, Madawi (2017): Salman meets al-Sadr: Saudi Arabia in search of an Iraqi Shia nationalist, Middle East Eye, 2017. 08. 15., https://www.middleeasteye. net/opinion/salman-meets-al-sadr-saudi-arabia-search-iraqi-shia-nationalist (letöltve: 2025. 09. 19.).
Al-Saud, Turki al Faisal bin Abdul Aziz (2013): Saudi Arabia’s foreign policy,
Middle East Policy, 20 (4), 37–44. DOI: https://doi.org/10.1111/mepo.12044 Al-Sudani, Mohammed Shia (2025): The Baghdad summit: A step toward a New Arab Course, Asharq al-Aswat, 2025. 05. 08., https://english.aawsat.com/opinion/5140756-baghdad-summit-step-toward-new-arab-course (letöltve: 2025. 09. 19.).
Azizi, Hamidreza – Werenfels, Isabelle (2026): Reclaiming Iraqi Agency: Post-election dynamics and challenges, SWP – Stiftung Wissenschaft und Politik, 2026 Comment 03, 2026. 01. 20., https://www.swp-berlin.org/publikation/reclaiming-iraqi-agency (letöltve 2026. 03. 07.).
Blanford, Nicholas (2025): Why has Hezbollah remained silent in Israel’s war against Iran?, Trends Research and Advisory US, 2025. 06. 23., https://trendsresearch.org/ insight/why-has-hezbollah-remained-silent-in-israels-war-against-iran/?srsltid= AfmBOooz2Yug6hmlu1TE1goyHkjbiGyC0VMADTeyHVVMNXHHvKG0Eh fx (letöltve: 2025. 09. 04.).
Campa, Kelly – Parry, Andie et al. (2025): Iran update special report: Syria after the Israel-Iran War, Institute for the Study of War, 2025. 07. 03.,
Dlar, Mohammed (2025): Youthquake in Iraq: One million new voters set to shape 2025 election, Kurdistan24, 2025. 03. 29., https://www.kurdistan24.net/en/ story/832426/youthquake-in-iraq-one-million-new-voters-set-to-shape-2025-election (letöltve: 2025. 09. 19.).
Fraihat, Ibrahim (2020): Iran and Saudi Arabia: Taming a Chaotic Conflict, Edinburgh, Edinburgh University Press. DOI: https://doi.org/10.1515/9781474466202
Knights, Michael – Malik, Hamdi – Smith, Crispin (2023): Iraq’s new regime change: How Tehran-backed terrorist organizations and militias captured the Iraqi State, CTC Sentinel, 16 (11), https://ctc.westpoint.edu/iraqs-new-regime-change-how-tehran-backed-terrorist-organizations-and-militias-captured-the-iraqi-state/ (letöltve 2026. 02. 03.).
Mansour, Renad – Jabar, Faleh (2017): The Popular Mobilization Forces and Iraq’s Future, Carnegie Endowment for International Peace, https://www.jstor.org/ stable/resrep12970 (letöltve: 2025. 09. 10.).
Rostoványi Zsolt (2010): Irak: az iszlám és a politikai hatalom viszonya, in Csicsmann László (szerk.): Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten. Az államiság eltérő modelljei, Budapest, Aula Kiadó Kft., 339–421.
Sáfrán József (2020): A Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítása, Hadtudományi Szemle, 13 (4), 119–133. DOI: https://doi.org/10.32563/ hsz.2020.4.10
Shanahan, Rodger (2004): Shi’a political development in Iraq: The case of the Islamic Da’wa Party, Third World Quarterly, 25 (5), 943–954. DOI: https://doi.org/10.1080
Toomey, Bridget (2025): The Houthis join Iran’s attacks on Israel, FDD’s Long War Journal, 2025. 06. 18., https://www.longwarjournal.org/archives/2025/06/the-houthis-join-irans-attacks-on-israel.php (letöltve: 2025. 09. 04.).
Wagner Péter (2021): Parlamenti választások Irakban – hozhat-e fordulatot az átalakított választási rendszer és a társadalmi elégedetlenség?, KKI – Elemzések, 47, 1–10. DOI: https://doi.org/10.47683/KKIElemzesek.KE-2021.47
Wastnidge, Edward (2015): The modalities of Iranian soft power: From cultural diplomacy to soft war, Political Studies Association, 35 (3–4), 364–377. DOI: https://doi.org/10.1111/1467-9256.12084
Watkins, Jessica (2020): Iran in Iraq: The limits of „smart power” amids public protest, Middle East Centre Paper Series, 37, https://eprints.lse.ac.uk/105768/4/Iran_in_ Iraq.pdf (letöltve: 2025. 09. 10.).
Minden eddiginél több: négy billió dollár hiányzik a fenntartható fejlődés biztosításához, miközben világszerte a hazájukból menekülni kényszerülők száma megduplázódott és…
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: