Máltai Tanulmányok | Kelet-Ázsia regionális biztonságpolitikai problémái és eszkalációs kérdések

Megosztás

Szöveg beállítások

Kelet-Ázsia kulcsfontosságú csomópont gazdasági és geostratégiai szempontból egyaránt, ezért is fontos tudni, milyen feszültségeket rejt magában, és ezek mögött mely nagyhatalmi érdekek állnak.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tanulmány Kelet-Ázsia mint a globális térség kritikus gazdasági és geostratégiai központjának fejlődő dinamikáját vizsgálja. Gazdasági ereje és demográfiai jelentősége mellett a térség a regionális és globális nagyhatalmi érdekek által táplált, kialakulóban lévő feszültségekkel küzd.

A tanulmány feltárja a Kína és az USA közötti kapcsolatot, amelyet gazdasági konfliktusok, ideológiai különbségek és geostratégiai feszültségek jellemeznek. Bemutatja a sharp power („éles hatalom”) fogalmát és az egymással versengő politikai rendszerekből és értékekből eredő konfliktusokat súlyosbító hatását, továbbá ismerteti a geostratégiai konfliktusok, különösen a tengeri viták, valamint a Kína „fait accompli” („kész helyzet”) stratégiája jelentette eszkalációs kockázatokat, amelyek bonyolultabbá teszik a helyzetet, és előhívják a nem szándékolt eszkalációtól való félelmet. Különös figyelmet szentel a tajvani konfliktusnak, amelyben Kína katonai demonstrációi és Tajvan sebezhetősége aggodalmat keltenek, melyet a Senkaku-szigetek szerepe és az USA beavatkozásának lehetősége is súlyosbít.

Kulcsszavak: Kelet-Ázsia, biztonságpolitika, Kína, Tajvan, szürke zónás konfrontáció

DOI: 10.56699/MT.2024.2.7

A 21. századra Kelet-Ázsia a globális gazdasági, illetve geostratégiai folyamatok szempontjából az egyik legfontosabb régióvá lépett elő. Itt található a világ termelői kapacitásának jelentős része (Irwin-Hunt, 2021), a Csendes-óceán ázsiai térségében él a globális lakosság 60 százaléka (Worldometers, 2024), ez a régió ad otthont a világ második (Kínai Népköztársaság) és negyedik (Japán) legnagyobb gazdaságának. A régió nagy- és középhatalmai (Koreai Köztársaság / Dél-Korea, Kínai Köztársaság / Tajvan) a

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: Az Amerikai Egyesült Államok kollektív védelmet érintő bilaterális szerződései a csendes-óceáni térségben. Saját szerkesztés.

ábra: A Dél-kínai-tengeren zajló szürke zónás konfrontáció fontosabb eseményeinek idővonala. Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

Anonymous (2021): The Longer Telegram. Toward A New American China Strategy, Atlantic Council, https://www.atlanticcouncil.org/content-series/atlantic- council-strategy-paper-series/the-longer-telegram/ (letöltve: 2024. 04. 05.).
ASEAN (2022): Regional Comprehensive Economic Partnership (RCEP) agreement to enter into force on 1 January 2022, https://rcepsec.org/ (letöltve: 2024. 04. 05.).
Bartók András (2020): Feszültséggócok a csendes-óceáni térségben, in P. Szabó Sándor (szerk.): Lehetőségek és kihívások a magyar–kínai kapcsolatok területén, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 211–226.
Bartók András (2022): Sokan tartanak Kína tajvani inváziójától, megnéztük a forgatókönyveket, Telex.hu, 2022. 08. 25. DOI: https://doi. org/10.1055/s-0042-1750490
Bown, Chad P. – Kolb, Melina (2023): Trump’s Trade War Timeline. An Up-to- Date Guide Peterson Institute for International Economics, PIIE, 2023. 12. 31., https://www.piie.com/blogs/trade-investment-policy-watch/trump-trade-war- china-date-guide (letöltve: 2024. 04. 05.).
Buzan, Barry – Waever, Ole (2003): Regions and Powers. The Structure of International Security, Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/ CBO9780511491252
Cronin, Patrick M. (2015): The United States, China, and Cooperation in the South China Sea, in Huang, Jing – Billo, Andrew (szerk.): Territorial Disputes in the South China Sea. Navigating Rough Waters, New York, Springer, 149–163. DOI: https://doi.org/10.1057/9781137463685_9
Easton, Ian (2021): Why a Taiwan Invasion Would Look Nothing Like D-Day, The Diplomat, 2021. 05. 26., https://thediplomat.com/2021/05/why-a-taiwan-invasion-would-look-nothing-like-d-day/ (letöltve: 2024. 04. 05.).
Farrell, Henry – Newman, Abraham L. (2019): Weaponized Interdependence. How Global Economic Networks Shape State Coercion, International Security, 44 (1), 42–79. DOI: https://doi.org/10.1162/isec_a_00351
Financial Times (2021): US accuses China of masterminding cyber attacks worldwide, Financial Times, 2021. 07. 19., https://www.ft.com/content/54803790-ac33-4616-a0b5-7c39e3ea0b29 (letöltve: 2024. 04. 05.).
Gallagher, Mary E. (2002): „Reform and openness”. Why China’s economic reforms have delayed democracy”, World Politics, 54 (3), 338–372. DOI: https://doi. org/10.1353/wp.2002.0009
Goodman, Matthew P. (2019): Beyond the Brink. Escalation and Conflict in US-China Economic Relations, Washington, D.C., Center for Strategic & International Studies.
Government of the People’s Republic of China (1958): PRC Declaration of the Government of the PRC on China’s Territorial Sea 1958, https://www.documentcloud. org/documents/1341822-declaration-of-the-government-of-the-prc-on (letöltve: 2024. 04. 05.).
Gupta, Sonika (2005): „Chinese strategies for resolution of the Taiwan and South China Sea disputes”, International Studies, 42 (3–4), 247–264. DOI: https://doi. org/10.1177/002088170504200304
Háda Béla (2014): A délkelet-ázsiai szubkomplexum, in Háda Béla – Tálas Péter (szerk.): Regionális biztonsági tanulmányok, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézet, 157–163.
HVG (2022): Tajvan szerint Kína a sziget invázióját készíti elő a hadgyakorlattal, https://hvg.hu/vilag/20220809_tajvan_kina_hadgyakorlat_invacio_haboru (letöltve: 2024. 04. 05.).
IISS (1995): The Military Balance 1995, London, International Institue of Strategic Studies.
Institute for International Law and Justice (2019): Trans-Pacific Partnership (CPTPP) – Consolidated Version, https://www.iilj.org/wp-content/uploads/2019/05/ CPTPP-consolidated.pdf (letöltve: 2024. 04. 05.).
Irwin-Hunt, Alex (2021): In charts. Asia’s manufacturing dominance, Financial Times, https://www.ft.com/content/2b0c172b-2de9-4011-bf40-f4242f4673cc (letöltve: 2024. 04. 05.).
Kennan, George F. (1960): The Sources of Soviet Conduct by “X”, in Dallin, Alexander (szerk.): Soviet Conduct in World Affairs, New York, Columbia University Press, 244–261. DOI: https://doi.org/10.7312/dall92896-013
Kim, Samuel S. (2014): The Evolving Asian System. Three Transformations, in Shambaugh, David – Yahuda, Michael (szerk.): International Relations of Asia, Rowman & Littlefield, 35–56.
Kireeva, Anna (2016): Great Powers and Power Dynamics in East Asia, International Trends, 2 (2), 113–118.
KNK Külügyminisztériuma (2022): Foreign Ministry Spokesperson Wang Wenbin’s Regular Press Conference on February 28, 2022, https://www.fmprc.gov.cn/mfa_eng/ xwfw_665399/s2510_665401/202202/t20220228_10646378.html (letöltve: 2024. 04. 05.).
Lee, Sheryn – Schreer, Benjamin (2013): The Taiwan Strait: Still Dangerous, Survival, 55 (3), 55–62. DOI: https://doi.org/10.1080/00396338.2013.802850
Magcamit, Michael I. – Tan, Alexander C. (2016): East and South China Seas Maritime Dispute Resolution and Escalation. Two Sides of the Same Coin?, Journal of Asian Security and International Affairs, 3 (2), 113–134. DOI: https://doi. org/10.1177/2347797016645450
Masters, Jonathan (2019): Sea power. The US Navy and foreign policy, Council on Foreign Relations, 2019. 08. 19., https://www.cfr.org/backgrounder/sea-power-us-navy-and-foreign-policy (letöltve: 2024. 04. 05.).
Matura Tamás (2014): Az északkelet-ázsiai biztonsági szubkomplexum, in Háda Béla – Tálas Péter (szerk.): Regionális biztonsági tanulmányok, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézet, 139–156.
McMillan, Susan M. (1997): Interdependence and Conflict, Mershon International Studies Review, 41 (1), 33–58. DOI: https://doi.org/10.2307/222802
Mearsheimer, John J. (2001): The Tragedy of Great Power Politics, New York – London, Norton.
Mészáros R. Tamás (2022): Peking huszonhat éve nem látott tengeri erődemonstrációt lengetett be Pelosi tajvani útja után, Telex.hu, 2022. 08. 03., https://telex.hu/ kulfold/2022/08/03/nancy-pelosi-kina-kinai-kommunista-part-tajvan-tajpej- egyesult-allamok-hadsereg-haditengereszet-valsag (letöltve: 2024. 04. 05.).
Ministry of Foreign Affairs of Japan (é. n.): The Senkaku islands – Seeking Maritime Peace based on the Rule of Law, not force or coercion, https://www.mofa.go.jp/ region/asia-paci/senkaku/pdfs/senkaku_pamphlet.pdf (letöltve: 2024. 04. 05.).
Navarro, Peter (2006): The Coming China Wars. Where They Will Be Fought and How They Will Be Won, London, Financial Times Press.
Navarro, Peter – Autry, Greg (2011): Death by China. Confronting the Dragon. A Global Call to Action, New Jersey, Pearson Prentice Hall.
Perloth, Nicole (2021): How China Transformed Into a Prime Cyber Threat to the U.S, The New York Times, 2021. 07. 19., https://www.nytimes.com/2021/07/19/technology/china-hacking-us.html (letöltve: 2024. 04. 05.).
Santoro, David – Cossa, Ralph (2023): The World After Taiwan’s Fall In, Pacific Forum: Issues and Insights, 23 (2), https://pacforum.org/publications/issues- insights-vol-23-sr2-the-world-after-taiwans-fall/ (letöltve: 2024. 04. 05.).
SZ. N. (2021): 第 1 回政策シミュレーションの成果概要. 日本戦略研究フォーラム. [SZ. N. (2021): Az egyes számú politikai szimuláció eredményeinek összefoglalása. Japán Stratégiai Tanulmányok Fóruma.]
Tan, See Seng – Acharya, Amitav (szerk.) (2004): Asia-Pacific Security Cooperation. National Interests and Regional Order, Armonk, Sharpe.
The White House (2021): Joint Statement from Quad Leaders, https://www. whitehouse.gov/briefing-room/statements-releases/2021/09/24/joint- statement-from-quad-leaders/ (letöltve: 2024. 04. 05.).
Tirkey, Aarshi (2020): Uncharted Territory. Emerging world order post Covid19, Orfonline.org, https://www.orfonline.org/research/uncharted-territory-68448 (letöltve: 2024. 04. 05.).
Turcsányi, Richard Q. (2018): Chinese Assertiveness in the South China Sea. Power Sources, Domestic Politics, and Reactive Foreign Policy, Cham, Springer. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-319-67648-7
Walker, Christopher – Ludwig, Jessica (2017): The Meaning of Sharp Power. How Authoritarian States Project Influence, Foreign Affairs, 2017. 11. 16., https://www. foreignaffairs.com/articles/china/2017-11-16/meaning-sharp-power (letöltve: 2024. 04. 05.).
Walker, Christopher – Ludwig, Jessica (2021): The Long Arm of the Strongman. How China and Russia Use Sharp Power to Threaten Democracies, Foreign Affairs, 2021. 05. 12., https://www.foreignaffairs.com/china/long-arm-strongman (letöltve: 2024. 04. 05.).
Work, J. D. (2021): China flaunts its offensive cyber power, War on the Rocks, 2021. 10. 22., https://warontherocks.com/2021/10/china-flaunts-its-offensive-cyber-power/ (letöltve: 2024. 04. 05.).
Worldometers (2024): Eastern Asia Population Worldometer, https://www.worldometers.info/world-population/eastern-asia- population/#:~:text=Eastern%20Asia%20population%20is%20 equivalent,among%20subregions%20ranked%20by%20Population (letöltve: 2024. 04. 05.).
Wu, Charles Chong-Han (2019): Why do states hedge in East Asia? An empirical study on hedging, Asian Perspective, 43 (3), 557–584. DOI: https://doi. org/10.1353/apr.2019.0017
Xinhua (2022): Notice authorized to be released by Xinhua News Agency, 2022. 08. 02., https://english.news.cn/20220802/913b020aaabf4e449223b6c88b956d25/c. html (letöltve: 2024. 04. 05.).
Yang, William (2022): Taiwan’s top diplomat. China revealing invasion plan, DW.com, 2022. 09. 01., https://www.dw.com/en/china-revealing-its-plan-for-taiwan-invasion-islands-foreign-minister-says/a-62988550 (letöltve: 2024. 04. 05.).
Yoshihara, Toshi (2012): China’s vision of its seascape. The first island chain and Chinese seapower, Asian Politics & Policy 4 (3), 293–314. DOI: https://doi. org/10.1111/j.1943-0787.2012.01349.x
Zhang, Ketian (2019): Cautious Bully. Reputation, Resolve, and Beijing’s Use of Coercion in the South China Sea, International Security 44 (1), 117–159. DOI: https://doi.org/10.1162/isec_a_00354
新浪军事 (2017): 我军用两招打破美军优势已从突破岛链转为控制岛链 [Sina Katonai Ügyek/elemzések (2017): Kína hadereje két ponton töri meg az amerikai fölényt, a szigetlánc áttörése után áttér annak ellenőrzésére], Mil.news.sine.com.cn, https://mil. news.sina.com.cn/jssd/2017-05-02/doc-ifyetwtf9576062.shtml (letöltve: 2024. 04. 05.).
樋口譲次 (2021): 切迫する中国の台湾武力統一米国の対台湾「曖昧戦略」が危機を誘発する. 本安全保障戦略研究所 [Higuchi Ryoji (2021): Tajvan közelgő katonai újraegyesítése Kína által: Az Egyesült Államok Tajvannal kapcsolatos „stratégiai kétértelműség stratégiájából” fakadó válság, Japán Stratégiai Tanulmányok Intézete.]

Bartók András

Absztrakt

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló