A roma közösségek különösen érzékenyen tükrözik a gazdasági és társadalmi folyamatok dezintegrációs hatásait. Ezek a hátrányok olyan túlélési stratégiákhoz vezetnek, amelyek egyszerre tükrözik kreativitásukat és kiszolgáltatottságukat.
Absztrakt
A gazdasági sokkok – mint a Covid–19-világjárvány vagy az infláció – aránytalanul sújtják a társadalom perifériáján élőket, különösen a hátrányos helyzetű roma közösségeket, amelyek strukturális hátrányokkal, munkaerőpiaci kiszorítottsággal és alacsony erőforrás-hozzáféréssel küzdenek. A tanulmány két északkelet-magyarországi roma közösség példáján keresztül vizsgálja, milyen megküzdési stratégiákkal válaszolnak az emberek a gazdasági bizonytalanságra és a társadalmi dezintegrációra. A kvalitatív interjúkon alapuló kutatás kiemeli az informális gazdaság, a tradicionális szolidaritás és az egyéni alkalmazkodás szerepét. Az eredmények szerint a formális munka egyre kevésbé érhető el, a túlélést a közösségi támogatásra és rugalmasságra épülő stratégiák biztosítják. A tradicionális roma szolidaritás újraéledése fontos védőháló lehet a társadalmi leszakadás ellen.
Kulcsszavak: roma közösség, gazdasági válság, informális gazdaság, szolidaritás, megélhetési stratégia
A gazdasági és társadalmi válságok nemcsak strukturális problémákat eredményeznek, hanem jelentős mértékben átalakítják a közösségek mindennapi működését is. Ez különösen igaz a társadalom peremére szorult, hátrányos helyzetű etnikai kisebbségekre, amelyek fokozottan ki vannak téve a gazdasági bizonytalanság negatív hatásainak (Ferge, 2008; Kóczé, 2010).
A gazdasági válságok közvetlen és azonnali hatást gyakorolnak a vidéki roma közösségek életére. A növekvő munkanélküliség, a megélhetési nehézségek és az ezekből fakadó anyagi bizonytalanság nyomást helyez a közösségi struktúrákra, amelyek gyakran nem rendelkeznek a válságkezeléshez szükséges erőforrásokkal és kapacitásokkal (Maszlag, 2021). A gazdasági instabilitás és a társadalmi tőke eróziója tovább súlyosbítja a helyzetet. A hagyományos értékrendek felbomlása, a bizalom visszaesése és a szociális kapcsolatok gyengülése nemcsak a közösségi kohéziót rontja, hanem a válságkezelő képességeket is korlátozza. Az egyéni és közösségi túlélési lehetőségek szűkülése miatt a kilábalás folyamata jelentős nehézségekbe ütközik, tekintettel a korlátozott erőforrásokra és támogató hálózatokra (Albert–Dávid, 2006).
Ezért a gazdasági válságok hatásai túlmutatnak a pusztán gazdasági dimenzión, mélyreható szociális és kulturális következményekkel is járnak, melyek hosszú távon átalakíthatják a közösségek és az egyének életfeltételeit. E kihívások megértése és kezelése alapvető jelentőségű a társadalmi stabilitás és a közösségi jólét fenntartása érdekében.
Jelen tanulmányban két kelet-magyarországi roma közösség élethelyzetét vizsgálom a Covid–19-világjárvány és az azt követő inflációs válság időszakában. A kutatás célja annak feltárása, hogy e közösségek
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
ábra: A munkanélküliségi ráta Magyarországon, 2023. IV. negyedév. KSH, 2023.
Felhasznált irodalom
Albert Fruzsina – Dávid Beáta (2006): A kapcsolati tőke dimenziói etnikai metszetben, in Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György (szerk.): Társadalmi Riport 2006, Budapest, TÁRKI, 351–372.
Anderson, Bridget (2013): Us and Them? The Dangerous Politics of Immigration Control, Oxford, Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/S0047279413000913
Antalik, Imrich – Csapó Beáta – Karácsony Péter – Kovács Ádám – Poór József (2020): Társadalmi mobilitás és munkaerőpiaci alkalmazkodás, Budapest, Selye János Egyetem.
Atkinson, Robert – Flint, John (2001): Accessing hidden and hard-to-reach populations: Snowball research strategies, Social Research Update, 33, https://sru.soc.surrey.ac.uk/SRU33.PDF (letöltve: 2025. 07. 05.).
Bazsik István – Bujdosó Zoltán – Koncz György (2022): A magyar gazdák helyzete a mezőgazdaság 3.0 és 4.0 korában. Agrár depriváció és társadalmi innováció, Acta Carolus Robertus, 12 (2), 111–131. DOI: https://doi.org/10.33032/acr.2907
Castel, Robert (2003): A társadalmi kötelékek meggyengülése, Budapest, Osiris.
Coch Andrea – Nagy Ágota – Tóth Gergely (2023): Energiaválság és regionális munkaerőpiac, Tér és Társadalom, 37 (1), 55–72.
Csapó István – Kovács Ádám – Antalik, Imrich – Karácsony Péter – Poór József (2020): A magyarországi munkaerőpiac átalakulásának okai egy hazai empirikus kutatás tükrében, Opus et Educatio, 7 (4). DOI: https://doi.org/10.3311/ope.407
Danyi Gábor – Vigvári András (2019): Túlélés, ellenállás, adaptáció: informális gyakorlatok Magyarországon és Lengyelországban, Replika, (110), 11–31. DOI: https://doi.org/10.32564/110.2
Dupcsik Csaba (2009): Amagyarországicigányságtörténete, Budapest, Osiris. Durkheim, Émile (1982): Azöngyilkosság – Szociológiai tanulmány, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Elek Péter – Gál Róbert István – Szabó Péter (2009): A munkaerőpiaci rugalmasság hatásai, Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
Feischmidt Margit (2013): Társadalmi kirekesztés és a mobilitás lehetőségei aprófalvakban élő, cigánynak tartott emberek életében, in Kovács Katalin – Váradi Monika Mária (szerk.): Hátrányban vidéken, Budapest, Argumentum, 75–105.
Fleck Gábor – Messing Vera (2010): Roma employment in Hungary, Freedoc Working Papers, 12, 1–18.
Foucault, Michel (2000): A hatalom mikrofizikája, in Sutyák Tibor (szerk.): Nyelv a végtelenhez, Debrecen, Latin Betűk, 307–331.
Gábos András – Tomka Zsófia – Tóth István György (2021): Fenntartható fejlődés Magyarországon, Budapest, TÁRKI.
Gans, Herbert J. (1988): Middle American Individualism: The Future of Liberal Democracy, New York, Free Press.
Gárdos, Judit – Hungler, Sára – Illéssy, Miklós (2024): Anti-pluralism, labour market policy and the pandemic: Political uses and social consequences of COVID-19 in Hungary, Social & Legal Studies, 33 (6). DOI: https://doi. org/10.1177/09646639241233939
Gyulavári Tamás (2023): A munkanélküliség társadalmi megítélése (doktori értekezés, ELTE), https://real-d.mtak.hu/id/eprint/1592 (letöltve: 2025. 06. 29.).
Habermas Jürgen (2011): A kommunikatív cselekvés elmélete, Budapest, Gondolat.
Hajnáczky Tamás (2017): Cigánytelepek felszámolása és újratermel(őd)ése, Romológia, (14), 6–7.
Jász Erzsébet – Kóti Tibor – Pásztor István Zoltán (2018): A romák társadalmi integrációjának kulcsterületei a Baktalórántházai járás példáján, in Pénzes János (szerk.): Falu, város, periféria: határon innen és túl. Süli-Zakar István professzor emlékére, Debrecen, Didakt, 108–115.
Kállai Ernő (2015): Cigány csoportok Európában és Magyarországon, in Orsós Anna (szerk.): A romológia alapjai, Pécs, PTE BTK Romológia Tanszék, 19–48.
Kelemen Réka – Káposzta József – Lőrinc Balázs (2023): A hazai mezőgazdaság átfogó gazdasági és társadalmi vizsgálata, Studia Mundi – Economica, 10 (4). DOI: https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.4.pp.98-109
Kemény István (2004): A magyarországi romák helyzete, Budapest, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet.
Kertesi Gábor– Kézdi Gábor (2005): A társadalom peremén. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában, Budapest, Osiris.
Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2010): Iskolázottság és munkaerőpiac, Közgazdasági Szemle, 57 (3), 233–264.
Kóczé Angéla (szerk.) (2010): Nehéz sorsú asszonyok feketén-fehéren: roma nők munkaerő- piaci és megélhetési lehetőségei két kistérségben, Budapest, MTA ENKI.
Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György (szerk.) (2006): Társadalmi Riport 2006, Budapest, TÁRKI.
Koós Bálint (2023): TerületifolyamatokMagyarországon2021–2023, Budapest, KRTK RKI.
Kotics József (2020): A cigány–magyar együttélés mintázatai. Kihívások és konfliktusok a15.századtólnapjainkig–avidékbiztonságszemszögéből, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, https://nkerepo.uninke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/15948/A%20cigany%20magyar%20egyutt eles%20mintazatai. pdf?sequence=1 (letöltve: 2025. 06. 29.).
Kovách Imre (szerk.) (2017): Társadalmiintegráció.Azegyenlőtlenségek,azegyüttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban, Budapest, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet – Belvedere Meridionale Kiadó.
Kozma Judit – Csoba Judit – Czibere Ibolya (2004): Helyi társadalmak, kirekesztettség és szociális ellátások – Lehetőségek a kirekesztődött társadalmi csoportok érdekérvényesítési esélyeinek javítására a helyi társadalmakban, Debrecen, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó.
Köllő János – Reizer Balázs (2021): A koronavírus-járvány első hullámának hatása a foglalkoztatásra és a vállalatok árbevételére, Közgazdasági Szemle, 68 (4), 345–374. DOI: https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.4.345
Maszlag Fanni – Tóth Dalma – Zakor-Broda Rita (2023): Társadalmi kapcsolatok és az új technológiai készségek változásainak kölcsönhatása – Tapasztalatok hátrányos helyzetű térségekben, Máltai Tanulmányok, 5 (3), 23–42. DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2023.3.2
Merton, Robert K. (1968): Social Theory and Social Structure, New York, Free Press. Mezey Barna (é. n.): A magyarországi cigányság jogtörténete (kézirat).
Naderifar, Mahin – Goli, Hamideh – Ghaljaie, Fereshteh (2017): Snowball sampling: a purposeful method of sampling in qualitative research, Strides in developmentofmedicaleducation,14 (e67670).
Póczik Szilveszter (2003): A roma kisebbség szociológiai problémái, Magyar Tudomány, 48 (1), 99–111, https://epa.oszk.hu/00600/00691/00244/pdf/EPA00691_mt_2003-01_099-111.pdf (letöltve: 2025. 09. 05.).
Polányi Károly (2004): A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei, Budapest, Napvilág.
Pomogyi László (1995): CigánykérdéséscigányügyiigazgatásapolgáriMagyarországon, Budapest, Osiris.
R. Fedor Anita – Láczay Magdolna (2021): Határmentiség – hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság, Acta Medicinae et Sociologica, 12 (33), 44–62. DOI: https://doi.org/10.19055/ams.2021.11/30/3
Rixer Ádám (2013): Aromaérdekekmegjelenítéseajogalkotásban, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Room, Graham (2005): Social exclusion, solidarity and the challenge of globalization, SocialPolicy & Administration, 39 (3), 201–218.
Sik Endre – Tóth István János (1998): A rejtett gazdaság néhány eleme a mai Magyarországon, in Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 1998, Budapest, TÁRKI, 92–116.
Virág Tünde – Váradi Monika Mária (2018): Spatial exclusion and boundary- making in different roma neighbourhoods in Hungarian rural small towns, Tijdschrift Voor Economische En Sociale Geografie / Journal Of Economic And Social Geography, 109 (4), 485–498. DOI: https://doi.org/10.1111/tesg.12300
Több, mint huszonegyezer fogyatékos és szenvedélybeteg személy él hazánkban tartós bentlakásos szociális intézményben. Az elzárt lakhatási forma táplálja a negatív…
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: